budapest ostroma
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Van lejjebb: Kunhalmi egy világháborús túlélő személyiségi jogait megsértve próbál némi figyelmet szerezni magának
Sebes Emil Budapest második világháborús ostromának a túlélője, rendszeresen jár hagyományőrző találkozókra és közelről sem szimpatizál a baloldallal. Ehhez nagyban hozzájárul az, hogy a világégést követően a kommunista rendszer folyamatosan megfigyelte. Éppen ezért volt meglepő, hogy Kunhalmi Ágnes közös képüket használta fel kampányához, amelyet Sebes megkérdezése nélkül, a háborús veterán személyiségi jogait megsértve használt fel a szocialista politikus.
Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben
Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben szombaton délelőtt. Az ötvenkét napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, történészek becslései szerint a védekező német-magyar erők halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban közel százezer embert vesztettek, ehhez járult még hozzá a megközelítőleg harmincnyolcezer polgári áldozat. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett kegyeleti megemlékezést a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal rendhagyó módon látogatók nélkül rendezték meg, és az intézet hivatalos oldalán online közvetítették. A megemlékezésen beszédet mondott Radnainé Fogarasi Katalin főigazgató.
Újjáépül a Magyar Nemzeti Levéltár egykori tornya
A Magyar Nemzeti Levéltár tornya a második világháborúban semmisült meg – most a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül kap új bástyát az épület.
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
Szabadfogás – Miért ünnepli Karácsony Gergely több tízezer budapesti bestiális lemészárlását? (videó)
75 évvel ezelőtt a világtörténelem egyik legbestiálisabb hadserege, a szovjet Vörös Hadsereg több tízezer civil lemészárlása és megkínzása, gyereklányok tömeges megerőszakolása és más rémtettek árán befejezte Buda ostromát, de – mint arra Huth Gergely műsorvezető rámutatott – mindezek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi metróhálózatban „Budapest szabad” címmel megnyitott egy megemlékező kiállítást, amit a PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint nehéz máshogy értelmezni, mint úgy, hogy a főpolgármester a rémtetteket a kommunista propagandához hasonlóan felszabadításként kezeli.
Kommunista elvtársaik bevonulásán nosztalgiázott az MSZP
Budapest "felszabadításának" 74. évfordulójára emlékeztek a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szervezésében szerdán, a fővárosban, a vizafogói mártír-emlékműnél. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője a megemlékezésen azt mondta, hogy ahogy 74 éve, úgy ma is újra fel kell szabadítani Budapestet.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
