budapest ostroma
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban! Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető. Ajánljuk még
Az ukránok már lábbal is tiporhatják Magyarország szuverenitását
Azt már tudjuk, hogy az ukránoknak saját maguk és szuverenitásuk a legfontossabb, ugyanakkor a hírek szerint, ha a helyzet, mármint az ukrán érdek úgy kívánja más állam területe akár lábbal is tiporható, szószerint. Anna-ügy: Felmentették azt a tíz migránst, akik kislányt zaklattak Bécsben
Osztrák közfelháborodás, beilleszkedési problémák - lesz még folytatása az Anna-ügynek. Ukrán Gleiwitz – Avagy tényleg megdrónoztuk Kárpátalját?
Mivel nem jött be az USA ellenünk hergelése, rendkívül megfontolt szomszédaink úgy döntöttek, hogy egyenesben nekünk esnek, mint kozák az anyjának. Az ukrán Gleiwitz pedig egy drónnal indult, amire alapozva már el is tervezték a kétfrontos háborút. Ismét akcióban az antifa: most egy konzervatív újságírót vertek zászlórúddal
A portlandi rendőrség nem csinált semmit az antifa nő ügyében.