budapest ostroma
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Van lejjebb: Kunhalmi egy világháborús túlélő személyiségi jogait megsértve próbál némi figyelmet szerezni magának
Sebes Emil Budapest második világháborús ostromának a túlélője, rendszeresen jár hagyományőrző találkozókra és közelről sem szimpatizál a baloldallal. Ehhez nagyban hozzájárul az, hogy a világégést követően a kommunista rendszer folyamatosan megfigyelte. Éppen ezért volt meglepő, hogy Kunhalmi Ágnes közös képüket használta fel kampányához, amelyet Sebes megkérdezése nélkül, a háborús veterán személyiségi jogait megsértve használt fel a szocialista politikus.
Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben
Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben szombaton délelőtt. Az ötvenkét napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, történészek becslései szerint a védekező német-magyar erők halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban közel százezer embert vesztettek, ehhez járult még hozzá a megközelítőleg harmincnyolcezer polgári áldozat. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett kegyeleti megemlékezést a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal rendhagyó módon látogatók nélkül rendezték meg, és az intézet hivatalos oldalán online közvetítették. A megemlékezésen beszédet mondott Radnainé Fogarasi Katalin főigazgató.
Újjáépül a Magyar Nemzeti Levéltár egykori tornya
A Magyar Nemzeti Levéltár tornya a második világháborúban semmisült meg – most a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül kap új bástyát az épület.
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
Szabadfogás – Miért ünnepli Karácsony Gergely több tízezer budapesti bestiális lemészárlását? (videó)
75 évvel ezelőtt a világtörténelem egyik legbestiálisabb hadserege, a szovjet Vörös Hadsereg több tízezer civil lemészárlása és megkínzása, gyereklányok tömeges megerőszakolása és más rémtettek árán befejezte Buda ostromát, de – mint arra Huth Gergely műsorvezető rámutatott – mindezek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi metróhálózatban „Budapest szabad” címmel megnyitott egy megemlékező kiállítást, amit a PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint nehéz máshogy értelmezni, mint úgy, hogy a főpolgármester a rémtetteket a kommunista propagandához hasonlóan felszabadításként kezeli.
Kommunista elvtársaik bevonulásán nosztalgiázott az MSZP
Budapest "felszabadításának" 74. évfordulójára emlékeztek a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) szervezésében szerdán, a fővárosban, a vizafogói mártír-emlékműnél. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője a megemlékezésen azt mondta, hogy ahogy 74 éve, úgy ma is újra fel kell szabadítani Budapestet.
Ajánljuk még
Kimenekítik Szabó Tímeát, új küldetést kapott (FRISSÍTVE - SZABÓ TÍMEA REAKCIÓJA)
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Kovászemberek és budapesti székelyek
Tündérország megint megajándékozott minket. Nem csak magam, hanem kollégáim nevében is mondhatom, hogy Székelyország mindig különleges helyet foglalt el a szívünkben.
Antifákat alkalmaz az MLSZ?
A labdarúgó szövetség kommunikációs vezetője egy "antifasiszta terület" felirattal pózol borítóképén, fülig érő vigyorral.
