Elment 1956 utolsó ikonja (Stefka István személyes megemlékezése)
"Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt élő lelkiismerete volt annak a népfelkelésnek, annak a világra szóló magyar forradalomnak és szabadságharcnak, amelyben egy kis nép egyedül szállt szembe a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével, a szovjet tankokkal, ágyúkkal, valamint a kommunista Rákosi-diktatúra ávéhásaival, pufajkásaival szemben, a szabadságért, a demokráciáért. (Stefka István személyes megemlékezése a 2022. szeptember 14-én elhunyt szabadságharcos hősről, Wittner Máriáról.) Uff, uff! – kiált a néma indián... (A Winnetou németországi betiltásának, üldöztetésének margójára)
Imalánc Wittner Mária gyógyulásáért!
Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt. Bajban van, ismét harcolnia kell, de most már az egészségéért, az életben maradásáért egy kórházban.
Ejnye, ejnye, Ukrajna!
Leállították múlt héten a kőolajszállítást Ukrajnán keresztül a Barátság kőolajvezeték déli ágán, amely Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát szolgálja ki – írja a G7 a Bloombergre hivatkozva. Az amerikai hírügynökség az orosz kőolajvezeték-hálózatot üzemeltető Transznyeftyre hivatkozik, amely szerint erre azért került sor, mert a szankciók miatt nem tudta kifizetni Oroszország a tranzitdíjat. A Mol a kőolajszállítás leállítását követően azonnal egyeztetést kezdeményezett az ukránokkal és az oroszokkal is, és jelezte, hogy átvállalja a díjfizetési kötelezettséget. A kérdésben gyors megállapodás született, így a Magyarországot és Szlovákiát is ellátó Barátság-kőolajvezetéken ismét zavartalanul működik a szállítás. Stefka István: Azok, akik ukrán zászlót lobogtatnak, tudják egyáltalán, mit jelent?
A kék-sárga ukrán zászló szimbólum lett. A szolidaritás szimbóluma. Mostanában világszerte láthatni ezeket a zászlókat, tüntetéseken, összejöveteleken, politikai rendezvényeken. Magyarországon is több helyen feltűnik az ukrán zászló házakon, a hídfoglalóknál és a Pride-felvonuláson. Ez nem is lenne baj. A baj ott kezdődik, amikor nemcsak nem ismerik egy ország nemzeti zászlóját, hanem fogalmuk sincs történelmükről. Dobrev Klára levelét megírta...
Istenem, Istenem, mekkora különbség van asszony és asszony között. Mekkora különbség van egy hazájáért, családjáért aggodó magyar asszony és egy olyan, magát magyarnak hazudó asszony között, aki folyton-folyvást feljelenti a hazáját, a népét. Gyurcsányné Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője levélben fordult az Európai Parlamenthez. Ebben a rágalmakkal teli feljelentő levélben nem kevesebbről volt szó, mintsem arról, hogy mi, magyarok továbbra se kapjuk meg a nekünk járó uniós fejlesztési pénzeket. Pocsék ember Gyurcsány Ferenc
Pocsék ember Magyarország kormányfője - írta Gyurcsány Ferenc, többszörösen megbukott kormányfő közösségi oldalán. Írásom címét tőle kölcsönöztem félig-meddig alliterációként. Nagy baj lehet Gyurcsány Ferencéknél, amikor már annyira központba került a gyűlölt személy, amikor annyira beteges fóbia lett számukra a "minden rossz okozója", hogy elfelejtik mi is történt az elmúlt húsz évben, amikor elfelejtik a valóságot, amikor szembe mennek a tényekkel.
Búcsú a baráttól
Furcsa, de amikor elveszítünk egy közeli barátot, egy családtagot, szerelmünket, akkor mindig egy kicsit magunkat is sajnáljuk. Elveszítünk magunkból egy darabot, egy részt, amely magába foglalja emlékeinket, szeretetünket, álmodozásunkat. Most megint kevesebbek, kevesebb lettem, hogy elment 91 éves korában Nagy József Mihály iparművész, festő- és kollázsművész. Csaknem hatvan éven keresztül voltunk barátok, küzdőtársak, eszmetársak. Kunsági, kiskunhalasi ember volt, nyakas, egyenes, szókimondó és nagyon kitartó. Nem véletlenül nem feküdt be egyetlen rendszernek se, ami miatt még egy Munkácsy Mihály-díjra sem érdemesítették. Tehetségéből élt, nagyra tartották, kortársai elismerték. Az ötödik hadoszlop
Ismert fogalom, még az 1936-os spanyol polgárháborúból származik – Ernst Hemingway, híres amerikai író tette közismertté. A Szovjetunió által szervezett nemzetközi brigádok a szélsőbalos spanyol szocialistákkal, kommunistákkal karöltve fel akarták számolni a spanyol nemzetet, az ősi hagyományokat és ott is egy bolsevik típusú diktatúrát akartak létrehozni. Ebben komoly szerepet játszott a hazájukért küzdő nacionalista polgárok, parasztok közé beépülő rejtett csoport, amelynek célja nemzetük kiárusítása, aláásása. Furcsa módon eredetileg egy spanyol nacionalista tábornok az ostromlott Madridban lévő saját szimpatizálásra használta először a kifejezést és tőle vette át a baloldali propaganda. Kik voltak az igazi megszállók?
Miért nem a pesti srácok és mártírtársaik?
Ez a kérdés mostanában egyre inkább felvetődik a harminchárom évvel ezelőtti Nagy Imre és mártírtársai temetése kapcsán. Több újságíró, történész kollégám különféle megközelítésekkel írt 1989. június 16-ról, én megpróbálom másként megközelíteni ezt a korszakot. Így visszatekintve világossá válik, hogy az eresztékeiben rothadó Kádár-rendszer politikai és gazdasági elitje készült a kommunista diktatúrából való kiugrásra, de úgy, hogy igazából ne sérüljön sem politikailag, sem anyagilag, és ne veszítse el kulturális, oktatási, valamint a médiára gyakorolt befolyását, fölényét. Voltaképpen ez sikerült is nekik, mert a rendszerváltás után legalább húsz évig ezeket a stratégiai állásokat sikerült megtartania. Ezek beszélnek jogállamról?
Zelenszkij Ukrajnája az ottani ellenzéket elhallgattatta, a magyarokon, a ruszinokon kívül az orosz kisebbség millióit megfosztotta nemzetiségi és emberi jogaitól, nem riadva vissza a népirtástól sem. Ezt az Ukrajnát akarják jogállamnak elhitetni és gyorsított eljárással felvenni az Európai Unióba? Hol élünk? Az Európai Uniónak abba kellene hagynia Magyarország folyamatos lejáratását, a jogállamisági eljárásokat, a pénzelvonásokat, a politikai erőszakkal való kísérletezést és egy beteg, hamis ideológia ráerőltetését egy független nemzetállamra. Ne hazudj!
Nem múlik el nap, hogy „újságíró kollégáink” némelyike a Pesti TV megszűnésén ne örvendezett volna. Puzsér Róbert mindenkin túltett igyekezetében, a gyűlölet méregkútjába mártotta tollát – ha egyáltalán van tolla –, és olyan gyalázkodásba kezdett immár két alkalommal, ami rögtön hiteltelenné tette írását az olvasó számára. A reneszánsz ember
Emillel a médiaháború első fordulójának csúcspontján kerültem kapcsolatba 1994 nyarán. Horn Gyuláék győzelme után felkértek az MSZP-s, SZDSZ-es Magyar Rádióból, hogy menjek be a stúdióba és beszélgessünk a választások utáni médiahelyzetről (a média nagytakarításról), miután kirúgtak az MTV Híradó és A Hét mb.főszerkesztői állásomból. Ezenkívül csaknem 200 tévés munkatársamat kényszernyugdíjazták vagy rendelkezési állományba helyezték. Egyszóval nem volt kedvem a „kivégzőimmel” beszélgetni, így Ludwig Emilt, a Magyar Fórum főszerkesztőjét ajánlottam, akinek írásait jól ismertem a Csurka István féle lapból. Meglepetésemre az eddig hallomásból ismert Ludwig kőkemény volt, beolvasott, miszerint a média 98 százaléka balliberális, sajtódiktatúra van, a nemzeti sajtót most végezték ki. Te kit választanál?
Joe Biden amerikai elnök beszédet tartott Varsóban, és párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő, szovjetellenes közép-kelet-európai felkelések és a mai ukrajnai helyzet között, mondván: a demokráciáért és szabadságért folytatott harc nem ért véget a vasfüggöny leomlásával. Az USA elnöke szerint szovjet tankok nyomták el a demokratikus felkeléseket, de az ellenállás folytatódott, míg végül 1989-ben leomlott a berlini fal. Hozzátette: a demokráciáért folytatott küzdelemnek ezzel nem lett vége. Az elmúlt 30 évben az önkényuralom erői világszerte feltámadtak, amelyek megvetik a jogállamiságot, a demokráciát és magát az igazságot is. Nekünk mindenért meg kellett harcolnunk
Néha irigykedve gondolok a semleges Svájcra, Ausztriára, meg jónéhány skandináv országra, amelyeknek néhány száz éve nyugalmuk van – eltekintve a két világháborútól – nem kellett harcolniuk a függetlenségükért, az önállóságukért, nem kellett megvédeniük az ellenség támadásaitól hazájukat. Az már közhelynek számít, hogy Magyarország történelme a szabadságharcaink története. A folyamatos honvédő harcainkra most nem kívánok kitérni, de éppen százhetvennégy éve, március 15-én robbant ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Levél Ljubov Nepopnak, Ukrajna budapesti nagykövetének
Háború
Nézem a televízió képsorait, a tankokat, a harckocsikat, az állig felvegyverzett katonákat, kötelékben elhúzott helikoptereket, harci repülőgépeket, a rakéták pusztító eredményét, a kiégett, rommá lőtt lakóházakat, középületeket. Nézem a felrobbantott gázvezetékek, olajfinomítók lángjait, füstcsóváját, a kijevi metró aluljáróba menekülő embereket, síró asszonyokat gyerekeikkel, kedvenc mackóikkal, egy hátizsákkal vagy bőrönddel a magyar határon.