Kormányinfó – Az amerikai időközi választások eredménye várhatóan nem lesz hatással az USA külpolitikájára (VISSZANÉZHETŐ)
Hiába is gondolkodna az Európai Bizottság, hogy miként lehetne a „bennragadt” uniós forrásokat Ukrajna alapvető működésének fenntartására fordítani, mivel ezek a pénzek köszönőviszonyban sincsenek az ukrán igényekkel – jelentette ki Gulyás Gergely a szerdai aktuális Kormányinfón, amelyen két újabb ársapkás terméket (minden méretű tojás és étkezési burgonya) is bejelentett. A kancelláriaminiszter szerint tekinthető a kormány önkritikájának annak beismerése, hogy egyes állami szektorokban nagyobb béremelések voltak, mint a tanárok esetében, ugyanakkor hozzátette: az új pedagógus-életpályamodell elfogadását még a magyar kormánnyal jellemzően nem szimpatizáló szakszervezetek is történelminek nevezték, noha 2017-tól voltak olyan jelentős piaci béremelkedések, hogy egy jelentős bérszakadék alakult ki. Gulyás Gergely Baranyi Krisztina botrányos ATV-beli viselkedését úgy kommentálta: azt senki nem döntheti el, hogy ki újságíró és ki nem.
Nemzetpolitikai szolgálat – Az erdélyi szórványvidékre látogatott a Katolikus Karitász orvosmissziója (VIDEÓ)
Az Orvosmisszió munkája nemzetpolitikai kérdés, hiszen a gyermekek egészséges felnövekedése a nemzet megmaradásának záloga – összegezhető a Katolikus Karitász orvosmissziójának küldetése. A segíteni akarás közös céljában az elmúlt öt év alatt hatékony csapattá formálódó önkéntes orvosok és segítőik november 4–6. között immáron második alkalommal látogattak az erdélyi szórványvidékre, pontosabban Válaszútra, ahová ezúttal portálunk is ellátogatott.
A felvidéki magyarság megértette: nem engedheti tovább, hogy háttérbe szorítsák – Forró Krisztián a felvidéki Szövetség történelmi választási eredményéről
Örülök annak, hogy bebizonyosodott, az emberekben van még hit, van remény. Ebből az energiából táplálkozva kell folytatnunk a most megkezdett utat, amelyen, ha így haladunk tovább, akkor sikerre visszük a közösségünket, lesz erős, egységes magyar képviselete a közösségünknek a parlamentben – így kommentálta portálunknak a felvidéki magyar pártok összefogásából született Szövetség történelmi sikerét annak elnöke, Forró Krisztián. Kiemelte: a magyar közösség érzi, hogy egyre inkább háttérbe szorul a Felvidéken, különösen parlamenti képviselet hiányában, de azt is megértette, hogy ezt nem hagyhatja tovább.
Potápi: történelmi siker a Felvidéken, a választók meghálálták a pártok összefogását
Történelmi eredmény született a szlovákiai helyhatósági választásokon, ebből is látszik, hogy a választók meghálálják az összefogást, meghálálják, ha a politikusok egymással egyezkednek a jobb eredmények és az emberek minél erőteljesebb képviseletnek érdekében – kommentálta portálunknak a szlovákiai helyhatósági választások kiemelkedő eredményét, a pártok összefogásából létrejött Szövetség jó szereplését Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a szerdai sajtótájékoztatón arról is beszélt: ha a Szövetség ezen az úton halad, akkor két év múlva képesek lesznek megteremteni annak lehetőségét, hogy egy nagyon erős magyar parlamenti jelenléttel számolhassunk a következőkben Szlovákiában.
Még tart a szerda a Parlamentben – A kormány szerint elsősorban az egyén felelős a szociális helyzetéért, ezen huszonkét órán keresztül akadt ki az ellenzék
Jócskán elhúzódott a még szerdán megkezdett vita a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról kapcsán, mivel annak egyik pontjában az állam kiemeli: mindenki saját maga felelős szociális állapotáért, és amennyiben azt nem tudja maga garantálni, akkor a hozzátartozók kötelesek erre. Az ellenzék ezt annyira nem tudta megemészteni, hogy mintegy huszonkét órán keresztül felszólalásokkal „akadályozták” a vita lezárását.
Szarvas Koppány Bendegúz: Rishi Sunak egy cigány Bokros Lajos
„Rishi Sunak miniszterelnöksége nekem úgy tűnik, mintha egy cigány Bokros Lajos + Lázár János kombináció kapná Bajnai Gordon 2009-es szerepét” – ezt a frappáns véleményt osztotta meg követőivel nemrégiben a fővárosi Momentum kötelékébe tartozó Szarvas Koppány Bendegúz a Facebook-falán.
Szijjártó: egészen őrült ötletek hangoztak el a luxembourgi energiacsúcson (VIDEÓ)
„Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból” – jelentette ki a luxembourgi energiacsúcson elhangzott magyar álláspont ismertetése kapcsán Szijjártó Péter keddi Facebook-videójában, kiemelve: a nemzeti hatáskörök megőrzése kulcsfontosságú a biztonságos energiaellátás terén. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: elképzelhetetlen, hogy Magyarország által a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztárolókban eltárolt, a magyar emberek és a magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt mi más országnak adjunk oda. Hozzátette: ez annál is inkább lehetetlen, mert több tagország most azon ügyködik, hogy száműzzék az orosz gázt az európai piacról, de vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt a földgázt, amit jelenleg ki akarnak iktatni az európai piacról.
Ezért ment Orbán Viktor Zalaegerszegre október 23-án
A (F)üggetlen (O)bjektív (S)ajtó most azt a szájhagyományt terjeszti önfeledten, hogy Orbán Viktor azért nem vett részt a budapesti központi megemlékezésen, mert félelemből Zalaegerszegre menekült, miután Dobrev Klára utcára hívta a szektásait. És emellett a miniszterelnök az egész várost lezáratta, elbarikádozta magát. Bár Orbán Viktor ezt a felvetést a szombaton elhangzó beszédében azzal az egyszerű mondattal söpörte félre, hogy a baloldalnak ideje lenne megszoknia, hogy Magyarország nem csak Budapestből áll, és annak sem adnánk sok esélyt, hogy Gyurcsányné és árnyékkormánya a tanárok nyakába kapaszkodva foglalná el a parlamentet Orbán távollétében, ám arra mindenesetre fontos kitérni, miért is ment Orbán Viktor Zalaegerszegre. Idézzük is mindjárt elöljáróban magát a miniszterelnököt, aki szombati, a Mindszentyneum épületének átadásán így fogalmazott, "a bennünket vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni, ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal. Nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt".
Orbán Viktor: ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1956-ban már sikerrel járhattunk volna (visszanézhető)
Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg. Ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni. Ezer év leckéit mondtuk fel 1956-ban - fogalmazott Zalaegerszegen elhangzott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, "amikor a magyar nép 1956-ban úgy döntött, hogy nem tűri tovább a szovjet elnyomást és csatlakozik a független népek táborához, minden ésszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez". Ugyanakkor hozzátette, "1956 októberében magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket, 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna".
Potápi: előbb-utóbb minden hatalom belátta, hogy a magyar egy független nemzet
"Előbb-utóbb minden hatalomnak be kellett látnia, hogy ezzel a néppel nem bír. Bár a szabadságküzdelmeinket, harcainkat mindig letörték, végül be kellett lássák, hogy mi egy független nemzet vagyunk. Legyünk erre büszkék, hogy ilyenek vagyunk" - fogalmazott az 1956-os forradalom és szabadság tiszteletére a Bem téren tartott koszorúzást követően portálunknak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette, Magyarország az Európai Uniót a Szabad Nemzetek Uniójának gondolta, és ez így is volt egészen a 2010-es évekig, amikor valami megváltozott. Úgy vélte, Brüsszel most a nemzetek fölé kerekedő hatalommá vált, függetlenítette magát a tagállamoktól és diktátumokkal akarja érvényesíteni az akaratát, "mi magyarok néhány néppel együtt, kivált a lengyelekkel, felemeljük a szavunkat, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk".
Ifj. Lomnici Zoltán: von der Leyen vakcinabeszerzési botránya példátlan az EB-elnökök sorában, de erősen bizonytalan az ügyben indított nyomozás eredményessége
Ursula von der Leyen EB-elnöki minőségében élen jár ezzel a botránnyal a bizottsági elnökök sorában - jelentette ki portálunknak adott interjújában ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen hatóság lehet képes eredményes vizsgálatot indítani Ursula von der Leyen vakcinabeszerzési botránya kapcsán, miközben az Európai Bizottságról lepattannak az Európai Ügyészség és az európai ombudsman figyelmeztetései is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kifejezetten aggasztó, hogy az unió vezetőjéről tengerentúli újságok jelentetnek meg ilyen információkat, hiszen adott a kérdés, mennyire kompetens az unió vezetése és annak – jelen esetben titkosszolgálata – ha ilyen súlyú információ ilyen egyszerűen szerezhető akár az Európai Unió vezetőjéről is. Szólt arról is, mindennél kellemetlenebb, hogy ez az ügy olyan eseményekhez kapcsolódik, melyekben emberéletek lettek áldozatai a Bizottság lassú és körültekintőnek kevéssé nevezhető munkájának.
Gulyás Gergely a PS-nek: ha ezen az úton halad, az Európai Bizottság szétveri az Európai Uniót
"Hosszú távon szétveri az Európai Uniót, ha Bizottság azokat a pénzeket, amelyek egyértelműen megilletik a tagállamokat, politikai szimpátia alapján ítéli oda, vagy tartja vissza. Ez nagyon helytelen magatartás" - reagált portálunk érdeklődésére Gulyás Gergely a szombati Kormányinfón. A kancelláriaminiszter hozzátette, azt, hogy az Európai Bizottság már arról beszél, nemcsak a helyreállítási alap pénzeit, de a kohéziós forrásokat is visszatartja Lengyelországtól, "méltatlan, jogellenes és politikailag motivált" lépésnek tartják. Gulyás Gergely a munkácsi Turul-szobor ledöntése kapcsán pedig arról beszélt, az egyértelműen magyarellenes akció volt.
Újabb fontos segítséget kapnak a kormánytól a vállalkozások
Nem az a baj, ha az Egyesült Államok nyomást gyakorol Európára, vagy felkéri bizonyos szankciók meghozatalára, hanem hogy az EU meg sem vizsgálja, milyen hatással lehetnek ezek az intézkedések a saját gazdaságára, vakon követi az USA-t - jelentette ki Gulyás Gergely a szombati aktuális Kormányinfón. A kancelláriaminiszter üdvözölte, hogy már Emmanuel Macronnak is feltűnt, mennyire indokolatlanul drágábban kapja Európa nyugati szövetségesétől a palagázt. Mint megjegyezte, ezt a problémát a magyar kormány számtalan alkalommal kommunikálta már de, „szerzői jogokon nem érdemes vitatkozni”, a lényeg, hogy méltatlan helyzetben van Európa gazdasága, hogy olyan országokkal kell versenyeznie, amelyek negyed-ötöd áron jutnak nyersanyaghoz, energiához.
Gulyás Gergely a PS-nek: Magyarország reagálni fog, ha Brüsszel hosszú távon is megszegi szerződésben foglalt kötelezettségeit
„Ha az unió jelenlegi vezetése hosszútávon megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségeit, és a lojális együttműködés helyett egy országot kipécézve hoz negatív intézkedéseket, kettős mércét valósít meg a gyakorlatban, erre nyilván a maga eszközeivel Magyarország is reagálni fog” – jelentette ki portálunknak Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter a Kormányinfón arra a kérdésünkre reagált, nem jelent-e újabb zsarolási lehetőséget, hogy Brüsszel az általuk biztosítékként elvárt törvények és új intézmények után most már ellenőrzési igényét is belengette. Gulyás Gergely portálunknak arról is beszélt: „előbb vagy utóbb, ilyen vagy olyan károkat okozva egymásnak, de meg kell, hogy kapjuk” a visszatartott forrásokat. Hozzátette: a kormánynak természetesen megvannak az eszközei, hogy az ország finanszírozását biztosítsa.
Gulyás Gergely a Kormányinfón: ha a nemzetek szuverenitására nincs is tekintettel, az Európai Bizottság legalább Európa szuverenitását képviselhetné (VISSZANÉZHETŐ)
A kormány a szerdai ülésén áttekintette az európai uniós tárgyalások állását és megállapította, hogy az intézkedések lehetővé teszik azok eredményes lezárását – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón. A kancelláriaminiszter hozzátette: hazánk 17 területen vállalt változtatásokat, amelyeket az Országgyűlés törvények formájában megalapozott. Kiemelte: leghamarabb év végén, jövő év elején juthatunk a forrásokhoz. Szólt arról is: ha a kormánynak sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal, három lépcsőben, a tervezetteknél korábban is megvalósulhat a pedagógus-béremelés. Újságírók kérdésre arra is kitért: ha az Európai Bizottság nincs is tekintettel a nemzeti szuverenitásra, legalább Európa szuverenitására tekintettel lehetne, és képviselhetné a kontinens érdekeit.
A szankciók jobban fájnak Németországnak, de ha lehet, még fokozzuk is! – Felmérés igazolja a német társadalom tudathasadását
Ha van tudathasadásos nép Európában, akkor a német az – ez könnyen megállapítható a német RTL felkérésére október elején készített felmérésből. Mint kiderült, a németek fejében simán megfér egymás mellett, hogy bár többségük úgy látja, Németországnak többet ártanak a szankciók, mint az oroszoknak, ennek ellenére – talán valami vélt morális megfelelési kényszertől hajtva – többségük simán támogatja a szankciók fenntartását, sőt, szigorítását is. Szintén érdekes, hogy a németek többsége nem hiszi, hogy az ukránok képesek lesznek kiszorítani az oroszokat a megszállt területekről, de a fegyverszállításokat mégsem kritizálják, emellett a többségük annyira nem is szeretné, ha Ukrajna az EU tagjává válna...
Hivatalosan is beszivárgott a gender-lobbi a magyar parlamentbe – Huszonegy ellenzéki politikus fog dolgozni az LMBTQ-propaganda felerősítésén (VIDEÓ)
A háború és az annak nyomában fellépő gazdasági és megélhetési problémák időszakát használta fel az ellenzék, hogy viszonylag észrevétlenül bevigyék a genderlobbit a magyar parlament falai közé. Mint kiderült, öt ellenzéki párt huszonegy képviselője fog azon dolgozni, hogy a „civil szervezetek” elvárásait az Országház falai is visszhangozzák.Ajánljuk még
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
