Hölvényi: Ursula von der Leyen mindenről beszélt értékelő beszédében, csak a békéről, a fűtésről, az élelmiszerellátásról és az inflációról nem (VIDEÓ)
Sajnálatos, hogy az Európai Bizottság elnöke értékelő beszédében semmilyen üzenetet nem fogalmazott meg az aggódó európai polgárok milliói számára - mondta el szokásos heti összefoglaló videójában Hölvényi György Ursula von der Leyen EP-felszólalását. Mint a KDNP-s politikus hozzátette, az elnök asszony évtizedes víziókról értekezett, miközben csak azok a szavak nem hagyták el a száját, mint béke, fűtés, élelmiszerbiztonság, infláció. Hölvényi György arról is szólt, a hét eseményei bebizonyították, hogy az EP zsarolásra használja a magyar embereknek jogosan járó pénzt.
Brüsszeli gyámság alá helyeznék Magyarországot - jobboldali EP-képviselők a Magyarországot elmarasztaló újabb jelentés vitájában
Baloldali, uniós gyámság alá helyeznék Magyarországot - hangsúlyozta felszólalásában a KDNP-s Hölvényi György a Delbos-Corfield jelentéssel kapcsolatos általános vitában Strasbourgban, hozzátéve, a dokumentum egyértelműen hungarofób. Ugyanitt Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője arról beszélt, az Európai Parlament egyes képviselőinek leginkább az fáj, hogy Magyarországon negyedszer is nemet mondtak a magyar baloldalra, és nemet mondtak a brüsszeli kioktatásra. Deutsch Tamás, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője a vita kapcsán újságíróknak azt hangsúlyozta, az Európai Bizottság rendkívül sokat tesz az Európai Unió megosztottságáért annak a kereszteres hadjáratnak a működtetésével, amelynek keretében, a kettős mércét intézményesen alkalmazva sem Magyarország, sem Lengyelország egyetlen fillér fejlesztési forráshoz nem jutott ebben a költségvetési időszakban.
Ezért otthon hazaárulózni fognak - ellenzéki felszólalások a Magyarországot elmarasztaló EP-vitában
Az én generációm volt az első, aki demokráciában nőtt fel. És egyelőre úgy tűnik, mi is az utolsók vagyunk - ezzel a drámakirálynői felszólalással indította felszólalását Cseh Katalin a Magyarországot elmarasztaló szerdai vitában, az Európai Parlamentben, hozzátéve, a jelentés elfogadásával az Európai Parlament végre elsőként kimondhatja, Magyarország már nem demokrácia. Ugyanitt a jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, Orbán Viktor egyedüli célja a demokrácia utolsó védőbástyáinak lebontása, mindezt az adófizetők pénzén. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pedig azt hangsúlyozta, Magyarország borzasztó állapotban van, a kormány viszont mindig másra mutogat.
Gál Kinga: egyre féktelenebb a gyűlöletkampány Magyarországgal szemben
Felháborító, hogy azok, akik immár negyedjére szenvedtek otthon megsemmisítő választási vereséget, nemzetközi kapcsolatrendszerüket felhasználva mindent megtesznek azért, hogy Magyarországot fosszák meg a jogosan járó uniós pénzügyi forrásoktól – hangsúlyozta EP-felszólalásában Gál Kinga, megjegyezve, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók érdekét tartanák szem előtt, az ellenzék elárulja a magyar embereket.
Hölvényi az EP-ben: nyugodtan alapítsanak egy Hungarofób Baráti Kört, az lenne az igazán őszinte beszéd
Az egyre radikalizálódó európai baloldal gyámság alá akarja helyezni Magyarországot - reagált Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő a szerdai brüsszeli vitában. Mint hozzátette, a tárgyalt jelentés féligazságok összehányt egyvelege, de véleménye szerint őszintébb lenne, ha Brüsszelben alakulna egy Hungarofób Baráti Kör.
Rákosmező és a Királydomb a szabad Magyarország szimbóluma - A térképről is igyekeztek eltüntetni az Ópusztaszer jelentőségével vetekedő történelmi emlékhelyet
Rákosmező és a Királydomb a magyarság első számú nemzeti emlékhelye volt, most mégis újra fel kellett fedeznünk – forgalmazott portálunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke, aki kiemelte, a Rákosi-időkben még arra is figyeltek, hogy a térképről is eltüntessék. Mint a hétvégén második alkalommal megrendezett Királyfeszt kapcsán kiemelte, a Királydomb a szuverén, független, szabad Magyarország szimbóluma, egy olyan eszme megtestesítője , amely 500 év alatt semmit sem veszített érvényességéből, sőt, 2022-ben az ország szabadsága ismét olyan érték, amelyért minden nap meg kell küzdenünk.
XXI. Század Intézet: a nép akaratával szemben politizáló kormányok könnyen összedőlhetnek, akár már az ősz folyamán
A koalíciós kormányok, különösen, ha ideológiailag különböző színezetű erők alkotják őket, különösen törékenynek bizonyulnak válsághelyzetekben. Főképp, ha még azt is hirdetik magukról, hogy a néppel és nemzeti érdekkel szemben akarnak politizálni – állapítja meg legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet, amely azt vizsgálta, hogyan teljesítenek az európai kormányok az orosz–ukrán háború és az uniós szankciós politika okozta, egyre nehezülő helyzetben.
Áder János: a szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája (VIDEÓ)
A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz problémája – fogalmazott a Corvinus egyetemen elhangzott előadásában Áder János. A volt köztársasági elnök, aki leköszönése után is folytatja a környezetvédelmi célú országos előadássorozatát, előadásában többek között kitért arra: a túlnépesedés odáig fajulhat, hogy 2050-re akár 10 milliárdnyian is élhetünk a Földön, az emberiség fele ráadásul vízhiányos területen. Kiemelte: a két legdurvább szennyező, azaz az USA és Kína szemléletváltozása nélkül lényegében nincs értelme a kibocsátás-csökkentésnek. Ehhez képest az USA a háború ürügyén felgyorsította palagáz- és palaolaj-kitermelését...
Ráczné Földi Judit visszhangozza Gyurcsány szavait: Európában nincs válság, csak Magyarországon, az is Orbán miatt
Európában nincs megélhetési válság, egyedül Magyarországon van probléma, az is csak és kizárólag Orbán Viktor miatt – mesélte keddi online sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció oszlopos fehérvári tagja, Ráczné Földi Judit. A sajtótájékoztató külön érdekessége, hogy a politikusnő lárhatóan elfelejtette, miről beszélt másfél percen keresztül, így elmondta még egyszer ugyanazt. Meg azt, amit főnöke, Gyurcsány Ferenc a hétvégén.
"A román tankönyvek sem vitatják a Magyar Királyság történelmi szerepét" – Nyolc magyar történelem a Kárpát-medencében
Nyolc különböző verziójú magyar történelemoktatás folyik jelenleg a Kárpát medencében – ezt a megállapítást még Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár fogalmazta meg egy portálunknak adott interjúban, amely annak ellenére is tény, hogy egyesek azonnal úgy reagáltak: lám, a magyar állam már a szomszédos országok oktatásába is bele akar szólni. Bár ilyen szándékról szó sincs, az azonban kijelenthető: összehasonlítási alapunk sincs arról, mit és hogyan tanítanak magyar történelem címén a szomszédos országokban. Cikksorozatunkban elsőként a romániai magyar történelemoktatást vesszük górcső alá: hogyan látja, láttatja a magyarságot, a Magyar Királyság szerepét a Kárpát-medence történetének alakulásában a román történelemoktatás, mit sugall a magyar kisebbségről, hajlamos-e kisajátítani történelmi alakokat, előkerül-e a Nagy-Románia elmélete...?
Nagy István: átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani
Az idei aszály egy régóta megoldandó, egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is – hangsúlyozta portálunknak Nagy István. Az agrárminiszter kifejtette: ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mára nem az a feladat, hogy magas gátak közé szorítva gyorsan elvezessük Magyarország területéről az esővizet, hanem hogy hogyan tudjuk bővíz idején betárazni, azaz megőrizni a csapadékot, és azzal az év további részében gazdálkodni. Mint kiemelte, jelenleg kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyit kibocsátunk. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással.
A törökdúlás óta kibillent a magyarság lelkéből hazánk szakrális központja – Interjú Neparáczki Endrével az Árpád-házi uralkodóink beazonosítását célzó DNS-vizsgálatról
A törökdúlással a székesfehérvári, Szűz Mária tiszteletére épült, a kölni dóm méreteivel vetekedő templom, amelyet Szent István az ország szakrális középpontjaként jelölt meg, ahol a királyokat megkoronázzák és eltemetik, kibillent a magyarság lelkéből – fogalmazott portálunknak adott interjújában Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója. A kutató – akit azzal a hírrel kapcsolatban kerestünk, hogy több magyar uralkodót is sikerült nemrégiben azonosítani a székesfehérvári osszáriumban (csontkamrában) összegyűjtött mintegy négyszáz DNS-minta alapján – arról is beszélt: a kutatásuknak az is a célja, hogy elinduljon az arról való gondolkodás, hogyan lehet méltó nyughelyet létrehozni egykori nagy uralkodóinknak, olyat, amely az utókor megbecsülését is kifejezi.
Magyarország újraegyesítésére készült, végül Rákosi Mátyás magánvonata lett - Megújult a legendás Hargita motorvonat (VIDEÓ)
Szó sincs arról, hogy tarra lesznek vágva az erdők – A hazai erdőállomány továbbra is gyarapodni fog, a valóság ismét arcul csapta a hisztériakeltő kamuzöldeket
Óriási hisztit csapott egy saját maga által generált kamuhírből a kamuzöld baloldal, amely látványosan és szándékosan nem nézett utána, milyen valós törvényi háttere is van annak a döntésnek, hogy az energia-veszélyhelyzetre való tekintettel a korábbinál nagyobb mértékű fakitermelést tesz lehetővé. A valóság természetesen teljesen más képet mutat, és eleve botrányos az a gyanusítás, hogy a hazai erdőállomány gyarapításán évek óta dolgozó kormány és szaktárca tarra vágatná az erdőket. Mégis, most ezt próbálja meg beetetni követőivel az erdőgazdálkodáshoz IS értő ellenzék. Portálunknak a témában nyilatkozó Nagy István agrárminiszter is kiemelte: a kormány döntése arról szól, hogy a faállomány természetes gyarapodásából szabadítottak fel egy bizonyos arányt, tehát „csak” a faállomány gyarapodásának mértéke csökken, de a faállomány még így is növekszik. Ráadásul a többlet fakivágást is „államilag ellenőrzött körülmények között, elhivatott erdészek hajtják végre, a természetvédelmi hatóság engedélyével”. Aki bedőlt a baloldal állításának, hogy „tűzifára aprítják a magyar erdőket”, annak érdemes lesz elolvasni ezt a cikket...
Nagy István: arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
"Az aszálykár nem ismeretlen a magyar gazdatársadalom számára sem, ugyanakkor arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés" – fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki hozzátette: ez az a körülmény, "ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót". Az aszálykár kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszter ismertette: a búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült; az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Mint fogalmazott, "az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka". Nagy István ugyankkor hangsúlyozta, hogy a gazdák számíthatnak a Kormány segítségére, majd ismertette a rendkívüli helyzetre való tekintettel létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs elmúlt időszakban meghozott legfontosabb döntéseit.
Ha Európának saját hadserege lenne, az oroszok nem vállalták volna a háborút - Interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Az ENSZ 1945-ös Alapokmánya által létrehozott, a kétpólusú világrendre méretezett nemzetközi jogi keretben az orosz-ukrán konfliktus nem rendezhető - fogalmazott portálunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász, akit ezúttal is jogitörténeti elemzésre kértünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara nemzetközi jogi tanszékének docense az interjúban többek közt beszélt arról: Oroszország azért is akarta a kétpólusút felváltó új világrendet, mert a jelenlegi jogi keretek közt területfoglalásait sosem ismerné el a nemzetközi közösség. Szólt arról is, a Nyugat, amely nem érdekelt egy új világrend megfogalmazásában, arra játszott, hogy Oroszország összeroppan a gazdasági szankciók súlya alatt, ehelyett arra derült fény, hogy Európa a jóval sebezhetőbb, és akár előbb össze is omolhat, mint az oroszok. Tóth Norbert kitért arra is, az orosz-ukrán konfliktust a magyarok szenvedik meg legjobban a térség országai közül, és létezik olyan forgatókönyv, amely akár az erdélyi magyarságot is veszélyezteti. Hogy miért, arról bővebben az interjúban...
Rosonczy-Kovács Mihály: A szuverenista, jobboldali reneszánsz nagy lendületet kaphat, ha szeptemberben jobboldali kormány alakul Olaszországban
Miközben Nyugat-Európában egy egységesítő, globalista törekvés uralkodott el, ennek az ideológiának a térnyerése az elmúlt években megakadt, és éppen Közép-Európában akadt meg. Itt bontakozott ki ugyanis egy olyan politikai erő, amely képes egy másféle Európa-víziót felmutatni - fogalmazott portálunknak adott interjújában Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország és Olaszország-szakértő. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója kiemelte, mivel ennek az összefogásnak a magyar-lengyel tengely adja a kovászát, a globalisták ezt komoly veszélyforrásként érzékelik, és stratégiai célukká vált a magyar-lengyel kapcsolatok gyengítése. Megjegyezte, így ráadásul lefékezhető lenne az a konzervatív, szuverenista reneszánsz is, amelynek az elmúlt években tanúi vagyunk, és amely nagy lendületet kaphat szeptember 25-én Olaszországban, ahol jelen állás szerint nagy esélye van egy jobboldali kormány megalakulásának.Ajánljuk még
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
