Kimehettek, csak ne mutogassátok magatokat!
Szabad jogállamban élünk, bárki gondolhat és mondhat bármit, bárki gyülekezhet és tüntethet bármi miatt, még a szemét se lövik ki és agyon se verik érte, mint 2006-ban, amikor még nem Orbán volt a miniszterelnök. Csupán annyi az elvárás, hogy ne mellékeljétek a gyülekezésetekhez a gyerekek veszélyeztetését, az egészséges fejlődésükre káros látványt. A szexuális életetekkel nyomás be a négy fal közé, mert oda tartozik, ahogy amúgy a heteróké is! Ez Magyarország céges filozófiája, ezek a magyarok közösségi alapelvei. Vagy ha kimentek, akkor öltözzetek már fel, ahogy szokás! Amúgy is, kit akartok meggyőzni és miről, ha állítólag nem meggyőzéssel terjedtek?
Az csak mellékszál, hogy Kamu Geri esetleg a munkáját is elvégezhetné a Pride szervezése helyett, hogy ne rohadjon ránk a kutyaszaros város, ne legyen összehugyozva a BKV, és ne fulladjunk bele a dugóba most már nemcsak reggel meg délután, hanem délben is. Vagy azért ilyen fontos ez neki, hogy végre felvállalhassa a leszbikusságát? Sőt, ő szeretné összeadni Magyarország első szodomita házaspárját. Ez is furcsa egy főváros polgármesterétől – olyan vékony életcél, mint ő maga, de cserébe nem olyan magas. Most elkapta a tettvágy ezt a nagyra nőtt mamlaszt, mert ismét a saját terepén mozoghat.
A főpolgármestert eddig kizárólag tiltakozni, tüntetni, rinyálni és másokra mutogatni láttuk, pedig úgy megnéznénk már egyszer, így hat év után, hogy létrehoz valamit. De, hát ez nem az ő puha jelleméhez igazított elvárás, szóval engedjük el!
Nézzük inkább a buszoztatott külföldi aktivistákat, akik pénteken megjelentek Budapesten! Ez azért jó hír, hogy nincs elég szodómialobbista Magyarországon ahhoz, hogy összerántsanak velük egy ilyen nyilvános provokációt, úgyhogy mindenféle külföldi csőcseléket, teljes munkaidős tüntetőket, antifákat, hivatásos helókákat kell ideutaztatni – feltehetően az Európai Unió nagylelkű támogatásából, tehát többek közt a mi adóforintjainkból és a mi ellopott EU-s pénzeinkből, hogy itt harsoghassák:
„Sámi rólu námkülö!”
(Aki nem emlékezne rá, mert már 8 éve volt, ezt kiabálták az akkori külföldi bértüntető feministák a Károly körúton, mert így hallották a magyarországi idegenvezetőiktől, hogy semmit rólunk nélkülünk. Van, ami nem változik, minden nyílttársadalmi erőfeszítés ellenére azóta sincsenek elegen ezek a deviánsok, úgyhogy még mindig külföldről kell idehozni őket. Biztos kapnak napidíjat meg cafeteriát is a nemes kiküldetésre a munkáltatójuktól.)
A Pride sajtótájékoztatóján a szokásos betiltási hiszti mellett elhangzott, hogy sok külföldi támogatójuk van, és a legnagyobb Pride-ra számítanak. Hát igen, így van ezzel a magyarországi ellenzék színe-java 2010 óta: sok külföldi támogatójuk van. Csak ezek a buta, fogatlan, büdös, törött szemüvegű, mucsai magyarok nem bírnak felsorakozni mögöttük. Micsoda dráma!
A gyerekeinkre megy ki a játék
Folyton azt halljuk, hogy a homoszexualitás nem meggyőzéssel terjed – ha így van, akkor mégis miért győzködik a népet mindenféle körmönfont módokon? Köszönjük, már mindannyian tudunk róla, hogy léteznek homoszexuálisok, az ismeretterjesztés okafogyott, az érzékenyítés pedig fölösleges. Az emberek elsöprő többsége ugyanis nem fogja szépnek tartani, amit a homoszexuálisok egymás közt csinálnak, de az emberek elsöprő többségét ez szerencsére nem is érdekli. Ugyanakkor nálunk nem akarnak homoszexuálisokat üldözni, agyonverni, megkövezni, tetőről ledobni, épp ezért nem is kéne folyton ezzel traktálni a népet. Sőt, leszállhatnának azokról a szerencsétlen homoszexuálisokról is, akik nem óhajtanak politikai és ideológiai identitást gyártani a nemi irányultságukból, csupán szeretnék nyugodtan élni az életüket, ahogy lehet.
Mi keresztényi módon állunk a dologhoz, azaz nem embereket gyűlölünk, hanem a bűnt.
Márpedig gyerekek megrontása az elképzelhető legnagyobb bűnök közé tartozik. Igen, hiába van túl a beleegyezési korhatáron, a 14, 15, 16 éves az még gyerek. Főleg egy felnőtt férfi szemszögéből, ahonnan még a 18 éves is félig az. Aki szerint nem, az próbálja jó szívvel odaképzelni a saját 14–18 éves fiát egy 40 éves felnőtt férfi ölébe! Ez a személy teljes további életét megnyomorító, maradandó lelki károsodást okozó bűncselekmény. Akkor is, ha híres celeb követi el, akivel aztán a teljes baloldal smúzol, megvédi, vagy jobb esetben lapít.
Aztán azon sír a pedobaloldal, hogy össze van mosva a homoszexualitás a pedofíliával? Na, vajon miért?
Itt jönnek képbe az érzékenyítő kampányok, amelyek a szülők közül is sokakat elaltatnak a tolerancia és a jóság égisze alatt. A gyerekeket, kamaszokat megcélozzák, legyen szó iskolai érzékenyítésnek álcázott népszerűsítő kurzusokról vagy rajzfilmekről, amelyekből már ugyanúgy kihagyhatatlan a „melegszál”, mint a sorozatokból és a szappanoperákból. Próbálják behúzni a még személyiségfejlődés közben levő legfiatalabbakat az LGBTQ-világba, miközben a szüleiket tandemben győzködik az álcivil aktivisták, a globalista média és művészvilág, valamint a nagyvállalatok marketingosztályai, hogy ez teljesen természetes. A gyerekekre pedig azért van szükségük friss húsként, mert kevesen vannak, és hamar ráunnak egymásra. Számukra pedig az a legnagyobb teljesítmény – ezt többek között Varnus Xavértól és Lakatos Márktól tudjuk –, ha heteró fiúkat húznak be a szodomita életmódba. Mi viszont együtt tudunk élni a homoszexualitás létezésével, de nem akarjuk nézni, nem akarunk érzékenyülni és az állítólagos homofóbiánkból gyógyulni. Köszönjük az aggódást, de egészségesek vagyunk!
A normalitás nem a másságot gyűlöli, hanem azt, ha nem hagyják élni
Kábítószeres embereket sem szeretnénk tévéreklámokban, egyéb hirdetéseken látni felbukkanni, sem utcai felvonuláson, ahol éppen nagy büszkeség közepette belövik magukat. Nem gyűlöljük a narkósokat, nem akarjuk bántani és kirekeszteni őket, sőt azt szeretnénk, ha lejönnének a szer terjesztéséről és fogyasztásáról egyaránt. Arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy sajnos vannak, akik ilyen helyzetbe kerültek, és segítünk nekik, ha lehet, de nem is támogatjuk, sőt ellenezzük azt, amit csinálnak. Nem hazudjuk azt magunknak meg másoknak, és főleg nem tömjük a gyerekeink fejét olyan hülyeséggel, hogy narkósként élni ugyanolyan természetes, mint tisztán, és nem rosszabb, csak más.
Ha pedig a narkósok elkezdenék szervezetten, kampányszerűen rászoktatni a gyerekeinket a drogra, hogy ők is függőként éljenek, attól a társadalom irgalmatlanul dühbe gurulna.
Hasonló az emberek dühe, amikor már nem tudnak úgy tévézni, sőt kimenni az utcára, hogy ne zúdítsák a nyakukba az örökös, átkozott érzékenyítést, ugyanakkor ritkán mernek szólni ellene, mert egyből lehomofóbozzák őket a rendkívül toleráns, nyílt szellemiségű haladó újságírók, politikusok, civil aktivisták és vállalati marketingesek. El a kezekkel a gyerekektől, és el a kezekkel a társadalomtól! Aki nem bír megbirkózni a nemiségével, az a saját életét tegye rendbe mindenki másé helyett!
