2030-ra sem lesz első fokú ítélet Czeglédy-ügyben? – Avagy a vége-hossza nincs büntetőeljárások

Nos, erre jócskán van esély. Hiába írja elő az új büntetőeljárási törvény, hogy a büntetőeljárásokat észszerű időn belül kell lefolytatni, több kiemelt büntetőügy – köztük a Czeglédy-ügy, ha így megy tovább – egészen elképesztő hosszúságúra nyúlhat. A szombathelyi “Gyurcsány-csemete” ellen négy éve emeltek vádat, bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt. A büntetőper nemcsak, hogy első fokon, hanem még annak is az elején jár.

A Kecskeméti Törvényszéken – miután Szeged összeférhetetlenséget jelentett – a 2020. októberi előkészítő ülést követően érdemben 2021 márciusában kezdődött a tárgyalás, tehát annak is két éve. Még az első tanúk meghallgatása van folyamatban, azoké, akik terheltjei voltak az ügynek, de egyezséget kötve már le is ülték a rájuk kiszabott büntetést. A védelem több mint kétszáz tanú idézésére tett indítványt, ehhez képest jelenleg három-négy havonta tartanak általában két tárgyalási napot. Eddig minden érintett kihallgatása több napot vett igénybe. Ha matematikailag akarjuk kiszámolni, ilyen körülmények mellett mikorra lesz első fokú ítélet, nyugodtan kimondhatjuk, hogy ebben az évtizedben nem…

A Kecskeméti Törvényszék leterheltségre hivatkozik. Új státuszokkal pörgetnék meg az ügyeket, a közelmúltban három pályázatot is kiírtak. Tegyük hozzá: ha a Czeglédy-ügy első fokon tíz évig elhúzódik, akkor sem lesz már rekorder. A probléma tehát nem egyedi, az ok pedig nemcsak a leterheltség; ha például egy sok sértettes ügyben a védelem mindenki meghallgatásához ragaszkodik – márpedig ehhez joga van –, akkor egy több ezer sértettes ügyben nem kell matematikusnak lenni, hogy kiszámoljuk: több évtizeden át is eltart egy-egy eljárás.

A múlt héten tárgyalták Czeglédy Csaba és társai költségvetési csalási ügyét. Ez már a harmadik nap volt, amikor azt a volt terheltet hallgatták meg, aki immár tanúként, sőt, koronatanúként áll a bíróság előtt. Bár az ügy kétségkívül jól halad, az ominózus tanú már a második, aki részletes terhelő vallomással erősítette a vádat és a védők keresztkérdései sem tántorították el őket. Jól látszik: aki bevallotta a bűnösségét és leülte a büntetését, annak már nincs vesztenivalója, beszél. Meghallgatták már az összes terheltet, Czeglédyt utolsóként, aki önmaga több tárgyalási napon keresztül mondta csak az önálló mondandóját. Szóval az ügy tényleg halad. Csak lassan.

Június végén folytatódik csak a Czeglédy-per – az újabb több mint három hónap szünet

A legutóbbi két tárgyalás között négy hónap telt el, és most ismét csak június 20-ra tűztek ki tárgyalási napot. A tempó nem mondható túl feszesnek ahhoz képest, hogy több mint kétszáz tanút kell még meghallgatni. Ha egy tanúra csak egy tárgyalási napot számolunk, az kétszáz tárgyalási nap. De bizonyára lesz olyan, akit több napon át kérdeznek a vád és a védők, és lehetnek tárgyalási napok, amelyekbe több tanú meghallgatása is belefér. Legyünk pozitívak és számoljunk átlagosan négy tanúval tárgyalási naponként. Ha négyhavonta tűznek ki tárgyalást és egyszerre két napra, az hat tárgyalási nap egy évben, huszonnégy tanú meghallgatása évente. Ezzel a matekkal még nyolc év lenne, mire a bizonyítás végére érnek, és ez még egy optimista számítás, amiben nem szerepelnek olyan nüanszok, mint például egy szakértőcsere.

Egy komoly gazdasági ügyet, amelynek az egyik alappillére a szakértő, rendesen meg tud rengetni egy ilyen esemény – láttunk is erre példát a Szeviép-ügyben. A tanúk után még védőbeszédek, felszólalások az utolsó szó jogán, amelyeket szintén esélyes, hogy egyeseknél több napig is elhúzhatnak. Lesznek ítélkezési szünetek, plusz ha bárki lebetegszik, vagy idézés ellenére nem jelenik meg a bíróságon, az még időveszteség, ami ráadásul egyáltalán nem ritka jelenség a büntetőeljárások során. Mindent számba véve tehát több mint optimisták vagyunk, ha azt mondjuk, 2030-ra talán első fokú ítélet születhet az ügyben. És az még csak első fok. Ha minden simán megy, mint kés a vajban, profi, támadhatatlan lesz az ítélet és nem lesz hatályon kívül helyezés, bűnösség kérdésében eltérés sem lesz első és másodfokú ítélet között és nem lesz harmadfok, akkor is nyugodtan számoljunk alsó hangon még tíz évvel a jogerős ítéletig.

Czeglédy egyik vád szerinti strómanja a Kecskeméti Törvényszéken

Addig Czeglédy Csaba még több választáson is lehet ilyen-olyan jelölt. Lesz európai parlamenti választás, de akár országgyűlési választásnak is kétszer nekifuthat. A “lex Czeglédy” törvény okán jelöltként már nincs mentelmi jog. De ha sikerül EP-képviselői vagy parlamenti képviselői mandátumot szereznie, még az is lehet, hogy érdemi befejezés nélkül egyszerűen megszűnik ellene az egész büntetőeljárás úgy, ahogy van, abban a fázisban, ahol éppen tart.

Szegedről lett áthelyezve az ügy, különben ugyanaz a bíró tárgyalta volna Czeglédy ügyét, mint aki a Szeviép-vezéreket felmentette

Ha visszafelé tekintünk, emlékezhetünk, hogy Czeglédy Csaba húsz társával még a Szegedi Törvényszéken állt bíróság elé, 2019-ben. Ennek is lassan négy éve. Azt követően került az ügy Szegedről Kecskemétre, hogy a PestiSrácok.hu a Szeviép-ügy kapcsán kirobbantotta a szegedi bírósági botrányt, olyan lehetséges összeférhetetlenségekről – a szegedi önkormányzat, a baloldali polgármester és bírók közötti kapcsolatokról – rántva le a leplet, amelyek következményeképpen több bírót szolgálati bíróság elé állítottak. (A legerőteljesebben érintett bíró, Nóvé Ágnes büntetőfeljelentést is tett és pert is indított a megregulázásunkra, arra hivatkozva, mekkora kárt okoztunk neki többek közt a szakmai megítélésében és előmenetelében. Támadását éppen a közelmúltban sikerült visszaverni a Kúrián.)

Nóvé Ágnes kezdte tárgyalni Czeglédy ügyét is Szegeden, majd a botrány kirobbanása után eszébe jutott, hogy összeférhetetlen, mivel Czeglédy is kapcsolatban állt a szegedi önkormányzattal, illetve polgármesterrel…

Bár ez a liezon is egy év időveszteséget okozott alsó hangon az ügyben, végül legalább nem az a Szegedi Törvényszék folytatta le a büntetőpert a hat és fél milliárdos költségvetési csalás ügyében, amelyben végül maga is beismerte, hogy összeférhetetlen. Kecskeméten 2021-ben újrakezdték az ügyet, elölről. Ha az előzményeket és a prognosztizált folytatást összeadjuk, kiderül, hogy a vádemeléstől az elsőfokú ítéletig a jelenlegi állapotok mellett tizennégy év is eltelhet. Azért ez elég erős ahhoz képest, hogy a büntetőeljárási törvény szerint az eljárásokat ésszerű időn belül be kell fejezni.

Nem egyedi a másfél évtizeden át tartó büntetőper és még csak nem is rekorder: olyan eljárás is van, ami ha így megy tovább, még 40 évig elketyeghet csak első fokon

Hogy az a 14–15 év mennyire ésszerű, azt mi nem tudjuk megítélni, hogy nem ritka, azt viszont látjuk. A Hunnia-ügyben is ennyi idő után született ítélet, ott legalább már részben jogerős. Hogy mennyire pikáns az, hogy több mint egy évtizeden át zajlik egy eljárás, amelynek a végén 2–4 éves szabadságvesztés a büntetés, arra Novák Katalin köztársasági elnök is rámutatott, amikor a Hunnia-ügy hát vádlottját januárban kegyelemben részesítette, gyakorlatilag az ügy extrém elhúzódására hivatkozva. A további, immár elítéltek esetében ugyanez a helyzet: lassan tizenöt éve tartó per, bíróságról bíróságra járás, bv-ből házi őrizetbe, majd bv-be vissza rángatás, aminek a végén hat, öt, négy és két éves büntetések születtek jogerősen.

Vannak egészen cifra esetek is. A “kedvencünk” a Fortress-ügy, amellyel a PestiSrácok.hu szintén kiemelten foglalkozott. Adott (a vád szerint) egy rendkívül dörzsölt csaló szélhámos és köre, akik éveken át úgy húztak le rendkívüli befektetési lehetőséggel kecsegtetve több mint kétezer embert, hogy egy nem létező amerikai anyacégre hivatkozva játszottak fontos nemzetközi kapcsolatokkal bíró üzletembert. Voltak, akiket pár százezer forinttal, másokat százmilliókkal károsítottak meg. Míg anno az egyik leghírhedtebb ügy volt – az első hazai piramisjátékként is emlegették –, lassan a Fortress névre sem emlékszik senki, a vádlottak élik világukat, ítélet meg még a láthatáron sincs, első fokon sem.

A Fortress-ügy tárgyalása több mint hét éve kezdődött

Törvényes kiskaput használnak a védők, amivel egyes ügyeknek soha nem lesz végük

A Fortress-büntetőper 2016-ban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken 2072 rendbeli csalás és pénzmosás vádjával, egész pontosan ennyi embert vertek át – vagy legalábbis ennyi derült ki –, jó hozamú befektetést ígérve a vádlottak. 2018-ban írtuk meg, hogy a piramisjátékra épülő csalás vádlottainak köre újabb gyanús befektetési társaságokat alapított és más cégnév alatt kínálnak éppen kiváló pénzügyi lehetőségeket. Bár a közelmúltban is volt egy tárgyalás, a per már nyolcadik éve húzódik és nem tartanak sehol. Alig pár száz tanút hallgattak meg, és mivel a védelem ragaszkodik hozzá, hogy mind a 2072 sértettet beidézze a bíróság, az az ügy ebben a tempóban még 30–40 évig elketyeghet. A vádlottakat ez nem zavarja, elvégre szabadlábon vannak – mi az, hogy vannak: üzletelnek és rendkívül jól élnek. (Ha emlékeznek, ez volt az egyik olyan ügy, ahol a terheltek garázsából több tízmilliós luxusautókat foglaltak le. Az elsőrendű vádlott, Forrai-Szabó Zsolt – azóta csak Szabó Zsolt – jelenleg is egy luxuslakásban lakik a Marina Part lakóparkban a Duna-parton.)

Nem elég, hogy kiskapukkal húzzák az időt a védők, a bíró is kevés

Na, de vissza Kecskemétre… Megkerestük a Kecskeméti Törvényszéket és megkérdeztük, ha egyszer több mint 200 tanút kell meghallgatni, miért csak négyhavonta tűznek ki tárgyalási napokat.

Azt írták, a bíróság az ügyet késedelem nélkül tárgyalja, eddig (2020. június 25–2023. március 22.) 45 tárgyalási napot és egy előkészítő ülést tűzött ki (rendszeresen egy kitűzéssel több tárgyalási napra, és jellemzően megfelelően rövid tárgyalási időközökkel). Hozzátették, hogy a Kecskeméti Törvényszék leterheltségét csökkentendő, az Országos Bírósági Hivatal elnöke több pályázat kiírásáról rendelkezett.

Ha a sorok között olvasunk, a válaszból is kitűnik, ami nyílt titok a bíróságokon: óriási a leterheltség. Itt, a Kecskeméti Törvényszéken is a Czeglédy-ügy mellett olyan eljárások futnak, mint az olasz húscézár költségvetési csalási ügye, közismert nevén a Pini-ügy, vagy a Quaestor-ügyhöz kapcsolódó Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődjének ügye, hűtlen kezelés vádjával.

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet ügye sem ma kezdődött – ebben a büntetőperben csak a vádlottak száma 75. Még szerencse, hogy nem kellett mind a 30 ezer sértettet meghallgatnia a bíróságnak

A takarékszövetkezetes ügynek egyedül 75 vádlottja és 30 ezer sértettje van. A perben összesen 77 milliárd forint eltűnéséről tárgyalnak. Bács-Kiskun vármegyében ekkora jelentőségű és kárértékű gazdasági ügyet még soha nem tárgyaltak. Ennek az ügynek ugyanaz a bírója, mint a Czeglédy-ügynek. A Soltvadkert és Vidéke-ügy már a befejező szakaszában van, információink szerint a törvényszék már ítélethozatalra készül, amire néhány hónapon belül sor kerülhet.

Az sem kedvez a gyors befejezéseknek, hogy bonyolult gazdasági ügyekben, például a költségvetési csalásokban kötelező a háromtagú bírói tanács. A Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy-ügy és a Pini-ügy is ilyen: egyszerre három bírót köt le.

A bíróságok a nagy súlyú, előreláthatóan elhúzódó büntetőügyek észszerű befejezése érdekében – hogy egyáltalán legyen több bíró, bírói tanács, akikre kiszignálhatják – bővítenék a bírói létszámot, ehhez azonban státuszokat kell kérniük. Kecskeméten, ahogy a törvényszék válaszából is kitűnik, a közeljövőben három új bíró is csatasorba állhat az eljárások lerövidítése érdekében.

Több, az igazságszolgáltatásban érintett belső forrásunk is azon az állásponton van, azzal törvényileg kellene valamit kezdeni, hogy a rendkívül sok sértettes ügyekben, ne lehessen több száz, esetenként akár még több tanú idéztetésével szándékosan végtelenségig elhúzni az eljárásokat.

Vezető kép: MTI/Balogh Zoltán