Több, mint ezer éve itt élünk Európa közepén. Mi ez, ha nem sikertörténet? Mégis sopánkodunk a balsors miatt, amely régen tép – de miért? Azt hiszem, a magyar néplélek szeret panaszkodni, van bennünk valami nyugtalanság, örök elégedetlenség, amely talán küzdőképessé, de ugyanakkor borúlátóvá is tesz minket. A külső ellenséggel előbb-utóbb mindig elbántunk, vélem, ezután sem lesz másképp. A megtörhetetlennek tűnő átok máshol rejlik: az ős patkányt, mely kórt terjeszt, soha nem kívül kellett keresnünk.
Szent István ünnepe a legfelemelőbb pillanata a nemzeti évkörnek – éppen ezért a legmegosztóbb is. Nem telik el úgy nyárutó, hogy ne sorjáznának a különféle gyalázkodások, amelyek leginkább az ünnep szakralitását akarják kikezdeni.
Ha István velünk, ki ellenünk?
Ugyanis augusztus 20-án nem egyszerűen az államalapítást ünnepeljük, hanem olyan szellemi energiákat és olyan morális teljesítményt, amelyek a Kárpát-medence népeinek közösségformáló erejét adják évszázadok óta. Első királyunk öröksége olyan közös kincsünk és erkölcsi zsinórmértékünk, amely emberöltők megszámlálhatatlan során át megkérdőjelezhetetlen legitimitást és együvé tartozást nyújtott az itt élő népek összességének, függetlenül attól, hogy milyen nyelven szóltak, milyen eredetmítoszokat meséltek gyermekeiknek. A Szent Korona alattvalóiként ugyanannak a közösségnek voltak tagjai, ugyanabban hittek, ugyanazokért az eszmékért adták vérüket, verejtéküket, életüket.
Az elmúlt nagyjából kétszáz év politikai áramlatai átformálták fogalmainkat, új jelentéstartalmat adtak a nemzeti gondolatnak, de István örökét nem tudták kitörölni. A Szent István-i gondolat ereje ma is összetart, dacára bármilyen politikai vagy tényleges határvonalnak. Ez az erő velünk van és nehezen kikezdhető. Hogyan is lehetne idegengyűlölettel, antiszemitizmussal és ki tudja, még milyen vad vádakkal illetni egy olyan közösséget, amelyik évezredes mintát adott a kölcsönös tiszteleten alapuló együttélésről? A történelmi tudat gerincet biztosít, önismeretet és határozott értékrendet, vagyis belső iránytűt nyújt. Jöhetnek viharok és tovatűnő divattrendek, a mélyre hatoló gyökerek megtartanak ott, ahová őseink állítottak minket: őrzők vagyunk, és vigyázunk a strázsán.
A „felvilágosodás” vívmánya valójában keresztény hagyomány
Nem csoda, hogy Szent István hagyatékát a szélsőbal különböző politikai formációi ki akarták irtani még az emlékezetből is. Nem egyszerűen megtartó identitást ad számunkra ez az örökség, hanem végérvényesen és elszakíthatatlanul Európához köt minket. Ahhoz a keresztény kultúrközösséghez, amely az antikvitás eredményeit magába integrálva olyan etikai alapon álló politikai rendszert hozott létre, amelyből kinőhetett a progresszívek vallásos hiedelemmel tisztelt eszmei hármassága: a szabadság, egyenlőség, testvériség. Az „ész” győzelmeként ünneplik ma is a felvilágosodás szimbólumaként megjelentetett ősi keresztény értékeket, elhallgatva (sőt: eltagadva), hogy egyetlen másik kultúrában sem születhetett volna meg ez a gondolat, csak a keresztény Európában – hiszen a jézusi tanításokban, a keresztény hagyományokban gyökerezik mindez. Amit a felvilágosultak „fejlődésnek” hívnak, az az a folyamat, amelynek során egyre fokozódó ütemben fordították a figyelmet a közösség javáról az individuumra, az egyén boldogulására. Üdvözítőként tetszelegve szakították ki a kétezer éves alapértékeket a hagyományos keretekből, eltépve a modern embert mindattól a védelemtől, amely már az őskorban is biztosította túlélését: a saját rendtartással bíró, tekintélytiszteleten alapuló közösségektől. Mára ez a romboló erő a végletekig fokozódott. Ebbe az őrületbe – a tradicionális közösségek totális szétverésébe – valóban nem illeszthető be Szent István hagyatéka. Ne csodáljuk hát, hogy a haladárok csak lejáratni, kigúnyolni tudják ünnepünket.
Bennszülöttek és komprádorok
Az az »üdvösség«, amellyel Európa fog megajándékozni, nem az lesz, amely társadalmunk halk folyamataiban készül. Nem is lehet, hisz azokat odakinn senki sem ismeri. Előrelátható volt, hogy kívülről neveznek ki ránk »megváltókat«, s mint minden kinevezésnél, ennél is a protekció érvényesül: a dugaszban lévők közül az lesz a »poglavnik«, akit a külföldön lévő tanácsadók s hazai sugalmazóik a legalkalmasabbnak tartanak. Mondjuk-e, hogy ezek a tanácsadók – még a jóindulatúak is, – keveset tudnak a magyarság valódi állapotáról, a rosszindulatúak pedig első dühükkel épp az ellen fognak fordulni, ami itt a bennszülöttek védelmére fölépült, s az ő illetékességüket vitássá teheti.
Németh László szinte napra pontosan 80 éve mondta ezeket a szavakat Balatonszárszón, az 1943-as Magyar Élet-tábor talán legfontosabb előadásában. Éleslátására mi sem jobb bizonyíték, mint hogy 1945-tel pontosan beigazolódott minden félelme: gyarmattartók által kiszemelt élősködők sajátították ki a hatalmat, ellenséggé nyilvánítva mindent, ami a „bennszülöttek”, vagyis a Kárpát-medence népeinek védelmére fölépült. A Szent Istváni eszme is üldözötté vált.
Augusztus 20-át azonban nem lehetett egy vonással kitörölni a lelkekből, az ünnepet még csak időlegesen sem merték hétköznappá szürkíteni, mint ahogy megtették azt március idusával. Kitaláltak helyette valami szentségtelent, valami lealacsonyítót (lásd: „augusztus 20, alkotmányunk ünnepe”). De hiába az erőlködés, a magyar lélek nem hagyta magát teljesen kifosztani, megőrizte titkon történelmi kötődését és önazonosságát, hiszen ez a nap nem egyenlő az államalapítás emlékével, sokkal több annál. A közigazgatás, vagyis az államszervezet létrehozásán túl szakrális háttere is van, amely az igazi értelmét adja István művének. Mai profán fogalmainkkal leírva talán azt mondhatnánk, hogy első királyunk zseniális politikai húzással kifogta a szelet nyugati szomszédjaink ellenséges érzületének vitorláiból, és visszaadta az ősi folytonosságot az uralma alatt élő és keresztény hitre térített népeknek. Mivel? Azzal, hogy a Koronát és ezáltal az országot Szűz Mária védelmébe ajánlotta.
Nem volt többé erkölcsileg indokolható a nyugati monarchiák számára, hogy katonai erővel támadják Mária országát. (A mindig károgók számára jegyzem meg: igen, ezután is voltak háborúk, a keresztény országok között is folyamatosak voltak a fegyveres konfliktusok, de ezek már a dominanciáról és a szuverenitás kérdéséről szóltak, nem a másik elüldözéséről, eltörléséről. Az „eliminandos esse” nem vonatkozhatott a keresztény közösség tagjaira.) István tehát hosszútávra biztosította országa külső védelmét: Szűz Mária nemcsak szimbolikusan pártfogolta a Magyar Királyságot, hanem konkrétan megóvta a pusztulástól.
De nem ezért volt zseniális István királyunk tette, hanem azért, mert konszolidálta az itt élő népek életét azáltal, hogy visszaadta számukra az ősi hitvilágban gyökerező identitásuk lényegét. A Megváltó kereszthalála és a Szentháromság nehezen felfogható az egyszeri emberi elme számára, máig a világ legnagyobb misztériumának számít. A Mária-kultusz, az önfeláldozó, bűntelen és szenvedő Anya tisztelete azonban összekapcsolható volt elődeink hitével. Szent István folyamatosságot adott népünknek, megerősítette ősi gyökereinket, éltette szokásainkat, vagyis integrálta az európai kultúrába egyediségünket, különleges hagyományainkat. Ezért maradhattunk meg magyarnak ezer éven át itt, a Kárpát-medencében rokonok nélkül is, és ezért mondhatjuk el magunkról, hogy népek olvasztótégelye voltunk évszázadokon keresztül. Hiszen az egyetemes kultúrához sikeresen adtuk hozzá sajátosságainkat, vagyis megtanultuk és megtapasztaltuk, hogy az egyediség megőrizhető és összeilleszthető a közösségivel a rend és a rendezettség megzavarása nélkül is.
Azzal, hogy a szakralitásból eredő hatalmat a Szent Korona testesítette meg, minden itt élő nép számára lehetőség nyílt az együvé tartozáshoz, nemre, rangra, származásra való tekintet nélkül. Nem az számított, milyen nyelven énekelték a bölcsődalokat, hanem az, hogy a közösséghez tartozónak vallották-e magukat. Nem erre az alapra épül-e fel a modern demokráciakép? Ráadásul azt is megtanultuk: az egyetemes kultúra nem kell, hogy egyformaságot jelentsen. Mely nép lehetne elfogadóbb is nyitottabb nálunk ilyen történelmi hagyományokkal a tarsolyában?
Május 1-je helyett augusztus 15!
Ne csodálkozzunk hát, hogy a Németh László által „poglavniknak” nevezettek mögött álló erők el kívánják venni Szent István napjának szakrális tartalmát! Ha párhuzamot vonunk első királyunk államszervező tevékenysége és a XXI. század kihívásai között, azt láthatjuk, hogy kivételes képességekkel ismerte fel az ország sajátos geopolitikai helyzetéből adódó legfontosabb sarokpontokat. Amennyiben mai szóhasználattal akarjuk leírni uralkodási gyakorlatát, azt mondhatjuk, hogy megkezdte az „európai integrációs folyamatokat”, de ragaszkodott a „nemzeti” identitás megőrzéséhez, az ország szuverenitásához, és felismerte, hogy az európai civilizáció egyik alappillére a kereszténység, a keresztény egyház.
A konzervatív jobboldal alapvetései ma ugyanezek, és ez az, ami útjában áll a globális pénzhatalmi nyomulásnak. Mi marad hát az ebből semmit sem értő komprádoroknak? Az állandó fanyalgás, a szent ereklyék kigúnyolása és a tűzijáték árának firtatása. Tegyék, legyen ez az ő bajuk. Mi tudjuk, hogy mit ünneplünk augusztus 20-án. Az évezredeken átnyúló tradíció megőrzése összeköt minket távoli őseinkkel, bármilyen géneket hordozzunk is sejtjeinkben. Ezek vagyunk mi, magyarok. A magam részéről úgy érzem, elégedettek lehetünk teljesítményünkkel: balsors ide vagy oda, elég szilárdan védjük Mária országának sáncait még mindig. Egy sürgető feladatunk azonban lenne még: a munkaszüneti napot át lehetne rakni május elsejéről Nagyboldogasszony ünnepére. Úgy vélem, ez Szent István örökségéhez méltó döntés lehetne…
Vezető kép: Budapest, 2017. december 5. Szent István lovas szobra a Halászbástya előtt 2017. november 28-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Cika
2023-08-22 at 17:37
A parlamentbe befurakodott ellenség (baloldal), jelmondata 1200 éve meghirdettetet. „Decretum… Ugros eliminandos esse”
Zina
2023-08-20 at 22:29
Nem hiszem, hogy a magyar néplélek jobban szeretne panaszkodni, mint mások. Legfeljebb ez oda vezethető vissza, hogy nálunk a földesurak megértőbbek voltak a tized megállapításakor
Marple of crime
2023-08-20 at 19:56
Borvendég Zsuzsanna ha okos (márpedig az) most is szorgosan gyűjti az adatokat a giga rablásokról, osztásokról a következő kormány részre. Amíg jellemtelen elvtelen emberek töltik meg a parlamentet, Borvendég Zsuzsának mindig lesz munkája. Éljen Zsuzsa aki nem lankad!
Sas
2023-08-20 at 19:06
Én nem vagyok mihamos-mert a reálpolitikát képviselem-jobbikos sem voltam, mert eklektikus volt-illetve kívülről manipulált.UGYANAKKOR A “SPORT BÉKÉT TEREMT” -Duma hülyeség……..ennyi volt.Nem kell ebből drámát csinálni-a sport nem teremt békét.MERT AKKOR MÁR VILÁGBÉKE LENNE.De nyílván Fürjes máshonnan értesül arról, hogy mi a racionális-kiáll egy most már szinte mindenki által lenézett karigerivel-fotózkodni-hát-neki-ez a reálpolitika-nekem meg nem-politikai hullával minek fotózkodni?A karigeri egy senki.
Orientál
2023-08-20 at 17:49
Sas Olyan vagy mintr a miham-osok és te tudod mint a volt zsidózó jobbikosok.
Sas
2023-08-20 at 17:13
NEM MERI A PS lehozni, hogy mit művelt fürjes ……….azt írta-FB- hogy ő megbékélt karigerivel-barátok lettek–tényleg hányinger már-Darwin- díjat fürjesnek is.
Orientál
2023-08-20 at 16:58
Borvendég Zsuzsanna nagyon igazat ír avval a ténymegállapításával hogy a nyugatiak hálójukból Szent István kifogta a magyarság ellenességüket a keresztényvallás felvételével.
bl
2023-08-20 at 15:37
Ezért rombolja az összes lehetséges módon a magyar gyökereit a magyarellenes koalíció. Mert egyrészt hazaáruló a szó szoros értelmében, másrészt nemcsak árul, hanem gyűlöl is mindent ami az igazságra emlékezteti.
egresi istván jános ernő
2023-08-20 at 15:02
Jól mondta Novák Katalin, Szent István király a mi közös nevezőnk!
Elutasítását én nem konzervatív / nemzeti alapállásnak, hanem kommunizmussal vegyes új-pogányságnak tartom.
Sas
2023-08-20 at 14:25
Amint a fizikai világ -EGY-komplex folyamatokba írt konstans számok-pl., ennek megfelelően a keresztényi-pszichológiailag a harmonikus ember-benne minden megformált, és nem elnyomott-az agresszót is igenli, a kegyetlen fellépést is-de rendezetten-nem jámbor barom a keresztény-ez a szándékos félremagyarázása-az ideális harcos az igazi keresztény-ezt a Fidesz sem érti-bulvárosítja a kereszténységet-elnőiesíti.Giccsesíti-mint szinte mindent, amihez hozzáér.
Sas
2023-08-20 at 14:19
Ezer év alatt nem sikerült megfelelően értelmezni a kereszténységet-sem itt, sem nyugaton–az nem rabszolgamorál-az a marxizmus-az igazi keresztény a Lovag.Ugyanis az igazi keresztény a szellemi által harmónikusan elrendezett anyagi-a jól megformált anyagi-pl. a jól megformált ösztönvilág is-nem a bárgyú jámbor a keresztény, hanem az ideális harcos.Ahogy az uni-verzum–EGY- .
Etel
2023-08-20 at 13:14
Ilyen, vagy ilyennek kellene lenni egy ünnepi vezércikknek.
Úgy értem, a nagybetűs Ünnepinek.
Amikor Borvendég Zsuzsanna otthagyja egy jelentős pillanatra az országprivatizatorok stiklijeinek szétszálazását és tágabb dimenziokban tekint a magyar életre, a megmaradásra.
Nem a szent erekjék meggyalázásán síránkozik, tegye azt koszorús költő, vagy politikus, hanem a hitet erősíti: Mária országának van jövője.
Girolámo
2023-08-20 at 10:54
Te magad vagy Mohács.
Jézus neve,mindíg ‘működik,Mária ugyanúgy.
Mit képzelsz magadról Te szerencsétlen?
K
2023-08-20 at 10:41
A liberális baloldal már a francia forradalomban megmutatta barbárságát, a tömeggyilkosságokat, és a károkozást.
A liberális baloldal azóta is ezt a primitív barbárságot műveli a mai napig.
Nekünk nem kell Mohács!
2023-08-20 at 10:09
“A Mária-kultusz, az önfeláldozó, bűntelen és szenvedő Anya tisztelete azonban összekapcsolható volt elődeink hitével.”
Vagyis elődeink nem tértek meg a régi bűnös, pogány szokásaikból, hanem “megszentelték” a bűneiket?
Mária Jézus anyja volt, fontos szereplő az Újszövetségben, de semmi különleges küldetése nem volt a jövőre nézve! Nem tud közvetíteni Jézus és az emberek között! Nem istenanya! Nem bűntelen, hisz maga a Biblia írja le a gyengeségeit, vétkeit.
István zseniális király, politikai vezető volt, de nem kell szakrális jelentőséget adni a tetteinek. Itt vagyunk 1000 éve, hihetetlen erős nemzet vagyunk, nagy bennünk a túlélési ösztön, reméljük, hogy további 1000 évig itt leszünk. Birodalmak jönnek-mennek: a gyilkos keleti birodalmakat váltják a gyilkos iszlamista és a gyilkos nyugati birodalmak, de mi még akkor is itt vagyunk. Erre legyünk büszkék és ne arra a sok Biblia-ellenes pogány szokásra (istenanyaság, hazug kultuszok), nemzeti felsőbbrendűségre és hazugságra (megszentelt bűnök), ami a fenti cikkben (is) olvasható.
Kellemes ünnepet! A Biblia Istene éltessen kedves Magyarország!
csakafidesz
2023-08-20 at 10:01
Na ettől a kereszttől beájulnak a fejlett nyugat képviselői.
Ezek szerint
2023-08-20 at 09:29
Augusztus 15.-tol 20.-ig. Jól hangzik. Ebben időben ma már úgysem tudsz elérni senkit, vagy éppen azt nem, akivel dolgod lenne. Ha udvarias vagy, nem is zaklatod, vagy csak nagyon indokoltan a kénytelen, kelletlen munkahelyükön tartózkodókat.
Ezzel még a munkaidő folyamatos csökkentéséhez is hozzá lehet járulni.
Ezen az alapon a május elseje is megtartható.
A különböző helyszíneken is jobban tervezhető a részvétel, a forgalom is megoszlana az utakon.
A szakrális tartalom is jobban érvényesül, ha megállhatunk egy kicsit a rohanásban.
Netta
2023-08-20 at 09:25
” Szent István folyamatosságot adott népünknek, megerősítette ősi gyökereinket, éltette szokásainkat”
Ez sem egészen így történt. Hát a rováspálcák összetörése, tiltása és még sok egyéb szokás eltörlése, tiltása?
gács
2023-08-20 at 09:15
Május elseje is az ősi hitvilágban gyökerezik, nem a komenisták találták ki. Hiba volna eltörölni.
Netta
2023-08-20 at 09:10
Jézus Krisztus csak az Ú r előtti egyenlőséget sem hirdeti, mivel a bűnös a pokolra kerül.
A “szabadság, egyenlőség, testvériség” szabadkőműves, gyilkos jelszó.
Ne keverjük a szezont a fazonnal, még ha “jól hangzik” akkor sem.
Velem sosem lesz egyenlő a belpesti és külpesti proli! Sosem lesz a “testvérem”. Lenézem őket.
Tornai Pál
2023-08-20 at 08:43
Magyar vagyok magyarnak születtem magyarul dalolt a dajka felettem magyarul tanított imádkozni anyám hogy szeressem ezt a DRÁGA MAGYAR HAZÁT
K
2023-08-20 at 08:18
Minél több MAGYAR részvénytulajdon a multi nagyvállalatokban, lehetőleg minimum 51%, ez a gazdasági függetlenség kezdete.
K
2023-08-20 at 08:08
–Maximálisan szuper és az ünnepnek megfelelő a fenti írás, amit jólesett olvasni.
–Maximálisan egyetértek azzal, hogy ” a munkaszüneti napot át lehetne rakni május elsejéről Nagyboldogasszony ünnepére”.
–Az atlétikai világbajnokság és az ünnep egybeesése külön remek egybeesés.
–Hazánk számára csak egy út lehetséges, a politikai függetlenség és annak kiszélesítése a gazdaságra.
Minél több részvénytulajdon a multi nagyvállalatokban, lehetőleg minimum 51%, ez a gazdasági függetlenség kezdete.