1956-os emlékév
Szakmai kérdések helyett már személyeskedésről kezd szólni a Dózsa–Pruck-ügy
Immár bírósági szakaszban tart a Dózsa–Pruck-ügy, illetve annak egy része. Lehetett volna az egészből egy sima történészi polémia, ehhez képest sikerült az egész ’56-os emlékévet összekenni a felfújt botránnyal. A Közalapítvány és a 15 éven át vele szerződéses munkaviszonyban álló Horváth Miklós történész között is elmérgesedett a helyzet, egyre több részletre terjed ki a vita. Horváth Miklós a Magyar Nemzetnek adott legutóbbi interjújában maga az ügy helyett már Schmidt Mária vezetési módszerei kapták a legerősebb hangsúlyt, amire Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója reagált.
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján hétfő reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren.
Kenyér helyett forradalom – Egy ’56-os pesti srác története
Eddig ismeretlen arcokkal voltak tele a fővárosi épülethomlokzatok, villamos- és buszmegállók az ’56-os Emlékév során. Nem ismertük őket, mivel 1956-nak a magyar hagyományoktól eltérően, nem volt pajzsra emelt vezére. Ez a forradalom és szabadságharc ellenben azt a magyar erényt csillantotta meg, hogy igazán kemény helyzetben az egyszerű emberek is mesterien tudják megszervezni úgy a harcos ellenállást, mint a mindennapi életet. Az ezt véghezvivő hősökből még annál is sokkal több volt, mint ahányan elszánt arccal néztek le ránk az utcai képekről az elmúlt másfél évben. Ezeknek az embereknek az emlékezetében számtalan történelmi jelentőségű esemény várja, hogy elmeséljék az utókornak – az Ausztráliában élő Mároki Tibor ezt most a PestiSrácok.hu-nak tette meg.
A haladásnak álcázott utópiák ellen '56 hőseinek is meg kellett, és nekünk is meg kell küzdenünk
Az 1956-os forradalom hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amelynek nem önszántából lett része az ország, s amely „a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi és gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult” – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke az 1956-os emlékévet lezáró pénteki budapesti konferencián az Országházban. Wittner Mária egykori '56-os szabadságharcos egyenlőségjelet tett a kommunista és a globalista internacionalizmus közé, ahogy ezek hazai kiszolgálói közé is. Schmidt Mária, az Emlékév kormánybiztosa a haladás jelszavával az országra kényszerített utópiák ellen emelte fel a szavát, és az ítélkező 20. századból a gondolkodó 21. századba való megérkezés reményét fejezte ki.
Tudományos vita helyett politikai támadás – Lemondott az 56-os Emlékév történészszakmai vezetője
Lemondott megbízatásáról Prof. Dr. Horváth Miklós, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének egyik első számú szakértőjeként jegyzett professzor volt az, aki Dózsa Lászlóként azonosította be az a sajtóban is sokat forgott fényképet a puskát cipelő fiúról. A Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora lemondását éppen arra a napra időzítette, amikor az Emlékévet bonyolító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Kuratóriuma meghallgatta Schmidt Mária főigazgató beszámolóját, amelyben a fénykép-ügyről is szó volt. Horváth Miklós azt állítja, ő elmondta volna, hogy szakmai tévedés történt, de a sajtót nem érdekelte.
’56-os emlékév: Hősöket és nemzeti történelemértelmezést a fiataloknak!
Már csak bő egy hét van hátra az 56-os emlékév hivatalos végéig, a programsorozat Nagy Imre újratemetésének évfordulóján, június 16-án zárul. Az emlékévről még 2015 októberében született döntés, most pedig a végéhez közeledve, Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója egy sajtóbeszélgetésen összegezte az elmúlt bő másfél év eredményeit.
Schmidt Mária: Kohl és Adenauer hálás lenne Orbánnak, amiért lezárta a déli határt (PS-interjú!)
Az a megalázás, amit a magyarokkal és a lengyelekkel csinál Angela Merkel kormánya még nagyon-nagyon sokba fog kerülni a németeknek. Pedig Helmut Kohl és Konrad Adenauer hálás lenne Orbán Viktornak, amiért lezárta a déli határt és megmentette Németországot az invázió folytatásától - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Arról is beszélt: elolvasva, hogy mi ostobaságot összehordtak ellenünk az Európai Parlament határozatában, inkább legyünk büszkék rá, hiszen valójában nem találtak fogást Magyarországon. A világpolitika alakulásáról szólva kifejtette: Egy nagy átmenet közepén vagyunk, nem tudni, hogy ki kerekedik felül. A nyugati elit elvesztette a napirendformáló képességét és elvesztette az emberek szívét, bár botrányt még tud kelteni. Kérdésünkre, hogy írásaival miért igyekszik kijelölni a magyar politika irányát, Schmidt Mária leszögezte: "Gondolkozó és értelmező vagyok, nem politikacsináló. A migráció kérdésében ugyanakkor nem látok középutat: vagy megvédjük a külső határainkat, vagy vége a dalnak." A történész, aki az 1956-os Emlékbizottság társelnöke is egyben, beszélt az emlékév sikereiről is, megjegyezve, hogy a baloldali értelmiség a saját belügyeként akarja kezelni '56-ot és az ő narratívájukba holmi szabadságharcosok nem rondíthatnak bele. "Mi meg visszavesszük tőlük és visszaadjuk annak, akié: a magyar nemzetnek" - fűzte hozzá.
Lenini koncepció a nemzeti ügyek balliberális gyalázása - Tallai Gábor és Futaki Attila volt a PS-Polbeat vendége
Ami 2006-ban, 1956 ötvenedik évfordulóján történt Budapesten, az olyan gyalázat volt, hogy arra máig nincsenek szavak - jelentette ki a PestiSrácok.hu tegnapi Polbeat című élő adásában Tallai Gábor, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója, majd hozzátette, az ugyanakkor egy csoda, ami az 1956-os emlékévben tavaly és idén történt, történik. Tallai Gábor szerint azok a liberális közéleti személyiségek és azok a balliberális médiumok és újságírók, akik megpróbálták széthekkelni az 1956-os forradalom 60. évfordulójára meghirdetett emlékévet, ők előbb utóbb önmagukat is felemésztik. "Visszaélnek a bizalommal, ez lenini koncepció" - hangsúlyozta Tallai Gábor.
Átengedjük-e Havas Szófiának és Tóta W.-nek ötvenhatot? - Tallai és Futaki a Polbeatben - élő 19 órakor!
1956-ról ma sincs semmiféle társadalmi konszenzus, gondoljunk csak Havas Szófia vagy Tóta W. Árpád kijelentéseire, a mai kor pedig olyan fájdalmasan jelen idejű, s ezért ’56-ról is hajlamos semmit sem gondolni – mondta Bayer Zsolt a Budapest angyala című képregény bemutatóján a Terror Házában. Ennek a bizonyos kötetnek az alkotója Futaki Attila, a manapság talán leghíresebb magyar képregényrajzoló és Tallai Gábor, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója. Nem kérdés, hogy a két belevaló kultúrharcosnak ott a helye a Polbeatben, a Revolution 56 Szabadságharcos Sörözőben, ezért is fogja ma este hét órától élőben Huth Gergely és Szarvas Szilveszter őket faggatni. Kérdezzenek, szóljanak hozzá bátran, szokás szerint!Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
