1956
„Pruck Pál a Barabás, én pedig a keresztre feszített” - mondta Dózsa László a Polbeatben
Júdások, új ordas eszmék terjesztői azok a magyar balliberális politikusok és azok a hazai újságírók, akik 1956 és az 56-os Emlékévet is megpróbálták lejáratni és bemocskolni, márpedig az ordas eszmék ellen harcolni kell - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című keddi élő műsorában Dózsa László színművész, 56-os pesti srác, a Dózsa-Pruck-ügy fő érintettje. Stefka István és Szarvas Szilveszter kérdésére Dózsa azt üzente nekik, hogy nincs emberi arcuk, ezért többet foglalkozzanak a magyarságtudatukkal, nézzenek önmagukba, és ne roncsolják szét azt a csodálatos hitet, amit 1956 adott a világnak. "Ha majd lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket" - mondta. Kommunista propagandakrimi volt Tóth Ilona pere
Szerdán lesz kereken hatvan éve, hogy az 1956-ot követő megtorlás részeként, 1957. június 28-án felakasztották Tóth Ilonát és két társát. Már maga a dátum körül is gondok vannak, hiszen a korábban elfogadott június 27-i időpontot ugyanazok az újabb kutatások tették zárójelbe, amelyek megcáfolták a korabeli per számos hazugságát és ellentmondásos megállapítását. Ennek ellenére nemcsak a Wikipédia, de még a baloldali sajtó is hajlamos inkább ezekre az elavult kutatásokra támaszkodni. A különös súlyú ügyben Kádár János is megszólalt akkor, és hiába semmisítette meg 2001-ben a Fővárosi Bíróság az ítéletet, néhány történész – politikai alapon – máig gyilkosnak tartja Tóth Ilonát. A zavaros ügy csak még kacifántosabb lett, miután a PestiSrácok.hu által megkérdezett M. Kiss Sándor beavatott minket a részletekbe. Az ügynek két kötetet is szentelő történész szerint, noha sok a megválaszolhatatlan kérdés, az világos, hogy nem azt a személyt, nem ott, nem akkor és nem úgy gyilkolták meg, ahogy az a periratban szerepel, és nem is feltétlenül azok, akiket elítéltek érte. Schmidt Mária: Horváth Miklós a saját tekintélyét döntötte romba a Dózsa-Pruck-ügyben
A Dózsa-Pruck-ügy soha nem az emlékévről szólt, hanem belpolitikai tudatállapotokról, arról, hogy sokakban, akár fiatal újságírókban is ott él sajnos a Kádár-rendszer, pontosabban a diktatúra kétpólusú fekete-fehér világképe - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke. Azon kérdésünkre, hogy mi a véleménye a Dózsa-Pruck-ügyben hibázó Horváth Miklós professzor azon állításáról, miszerint fél a retorzióktól, Schmidt Mária úgy válaszolt, "aki ilyet mond, az önmagát minősíti". Mondja meg nekem, mit gondolna egy szívsebészről, ha egyszer csak kiderülne, fogalma sincs, hány kamrája van a szívnek? - tette fel a kérdést a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Nyomatékosította, Horváth Miklós saját tekintélyét döntötte romba, nem végezte el a munkát, melynek lényege, hogy be kellett volna gyűjtenie az összes rendelkezésre álló dokumentumot, végig kellett volna kutatnia az összes irattárat, levéltárat, archívumot, értékelnie és elemeznie kellett volna a begyűjtött információkat. 
