1956
Hat új VR-film a Terror Háza '56-os kiállításán
Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet nézhetnek meg a látogatók a Terror Háza Múzeumban az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállításon. Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója elmondta, olyan kiállítást akartak létrehozni, amely a 21. század nyelvén szólítja meg a fiatalokat. A tavaly nyár óta látogatható, szinte folyamatosan teltházas tárlat első hat filmje hamarosan felkerül az internetre, ahol bárki megnézheti, ha van otthon VR-szemüvege.Lássuk tisztán! - Stefka István és Jobbágyi Gábor beszélgetése a Kossuth téri sortűzről
Miért hallgatják el, miért magyarázzák félre az 1956. október 25-ei véres csütörtökként elhíresült Kossuth téri tömegmészárlást – többek közt ezzel is foglalkozik a Lássunk tisztán! című beszélgetéssorozat következő összejövetele, amelynek keretében Stefka István újságíró dr. Jobbágyi Gábor történész, egyetemi tanárral beszélget. A rendezvény nyitányaként a levetítésre kerül Stefka István "A fehérballonos" című dokumentumfilmje, ahol Jobbágyi Gábor arról beszél, a szovjet és magyar keményvonalas vezetés már 1956. júliusára kidolgozza a „Hullám haditervet”, amelynek lényege a szovjet befolyás megőrzése és fenntartása hazánkban. A forradalom leverése után a miniszterelnök hosszú ideig még Nagy Imre volt, így a megtorláskor Kádárék, Münnichiék, Dobiék súlyos jogsértéseket, törvénytelenségeket követtek el.Hősként ünnepelte a Kádár-rendszer, árulása nyomán emigránsokat végeztek ki
Ügynökökkel, hősökkel, forradalmárokkal készített interjúk hallgathatóak meg 56 Lövészárkai nevű új honlapunkon. A számtalan érdekes élettörténet közül most egyet emelünk ki: Stefka István évekkel ezelőtt megszólaltatta azt a Szabó Miklóst, akit kisgazdaként szerveztek be, majd dobtak Nyugatra, hogy beépített ügynökként bomlassza a magyar emigrációt. Szabót 1957-ben hívták haza, a Kádár-rendszer hősként ünnepelte az egykori társait lejárató, kivégzésekhez hozzájáruló árulót, aki később sem bánt meg semmit. Király Béla azt mondta: nagy kárt okozott, és sohasem értette, miért hitt neki mindenki.A magyarok vére
Ha az 1956-os forradalomra és szabadságharcra gondolok, mindig Albert Camus, nagy francia író sorai jutnak eszembe, aki kommunista létét megtagadva ezt írta a magyar népfelkelésről: “A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét… A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol,-még közvetve sem-igazolják a gyilkosokat”.Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak
Arcot kell adni azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban – nyilatkozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Földváryné Kiss Réka bejelentette, a NEB 50 egykori bíró, és 25 ügyész életrajzát és karrierjét teszi közzé.A mecseki láthatatlanok közt - egy ötvenhatos gerillaharcos visszaemlékezései
Egy pakli cigarettáért indult el, de a „mecseki láthatatlanok”, azaz Pécs környéki szabadságharcosok között kötött ki, végül hónapok múlva, sok viszontagság után Svájcban kötött ki - A Magyar Nemzet interjújában egy volt szabadságharcost, Tésenyi Ferencet szólaltatta meg, aki részt vett a Mecsek környéki gerillaharcokban, majd menekülni kényszerült a szovjetek elől.„Nem kisasszonysport a vízilabda” - hatvan éve háborúzott a válogatott a Szovjetunióval
„Nem kisasszonysport a vízilabda” - írta a Képes Sport 1956 decemberében a magyar-szovjet vízilabda-háború után készült Zádor Ervin fotóra utalva. Az akkori napilapok zöme - így a Népszava és a Nemzeti Sport - teljesen elhallgatta, mi történt az olimpián, a Népszabadság cikke - a sorok között olvasva - beszédesebb volt. Hatvan éve volt a szovjet-magyar vízilabda-mérkőzés, mely az 1956-os szabadságharc eltiprásának egyik szimbóluma lett.Ajánljuk még















