1956
Hősként ünnepelte a Kádár-rendszer, árulása nyomán emigránsokat végeztek ki
Ügynökökkel, hősökkel, forradalmárokkal készített interjúk hallgathatóak meg 56 Lövészárkai nevű új honlapunkon. A számtalan érdekes élettörténet közül most egyet emelünk ki: Stefka István évekkel ezelőtt megszólaltatta azt a Szabó Miklóst, akit kisgazdaként szerveztek be, majd dobtak Nyugatra, hogy beépített ügynökként bomlassza a magyar emigrációt. Szabót 1957-ben hívták haza, a Kádár-rendszer hősként ünnepelte az egykori társait lejárató, kivégzésekhez hozzájáruló árulót, aki később sem bánt meg semmit. Király Béla azt mondta: nagy kárt okozott, és sohasem értette, miért hitt neki mindenki.
A magyarok vére
Ha az 1956-os forradalomra és szabadságharcra gondolok, mindig Albert Camus, nagy francia író sorai jutnak eszembe, aki kommunista létét megtagadva ezt írta a magyar népfelkelésről: “A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét… A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol,-még közvetve sem-igazolják a gyilkosokat”.
Arcot kell adni a kommunista megtorlásnak
Arcot kell adni azoknak, akik részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban – nyilatkozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Földváryné Kiss Réka bejelentette, a NEB 50 egykori bíró, és 25 ügyész életrajzát és karrierjét teszi közzé.
A mecseki láthatatlanok közt - egy ötvenhatos gerillaharcos visszaemlékezései
Egy pakli cigarettáért indult el, de a „mecseki láthatatlanok”, azaz Pécs környéki szabadságharcosok között kötött ki, végül hónapok múlva, sok viszontagság után Svájcban kötött ki - A Magyar Nemzet interjújában egy volt szabadságharcost, Tésenyi Ferencet szólaltatta meg, aki részt vett a Mecsek környéki gerillaharcokban, majd menekülni kényszerült a szovjetek elől.
„Nem kisasszonysport a vízilabda” - hatvan éve háborúzott a válogatott a Szovjetunióval
„Nem kisasszonysport a vízilabda” - írta a Képes Sport 1956 decemberében a magyar-szovjet vízilabda-háború után készült Zádor Ervin fotóra utalva. Az akkori napilapok zöme - így a Népszava és a Nemzeti Sport - teljesen elhallgatta, mi történt az olimpián, a Népszabadság cikke - a sorok között olvasva - beszédesebb volt. Hatvan éve volt a szovjet-magyar vízilabda-mérkőzés, mely az 1956-os szabadságharc eltiprásának egyik szimbóluma lett.
Kövér László: a magyar emlékezet erősebb azoknál, akik fel akarták számolni
Az 1990-es rendszerváltoztatás eredményeképpen a kommunista erők ugyan elveszítették politikai hatalmukat, de eszmei és politikai örököseik hosszú ideig nem veszítették el a nemzet emlékezetének és méltóságának megtörésére szolgáló évtizedes eszközeiket az oktatásban, a kultúrában és a tömegtájékoztatásban – nyilatkozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Bács-Kiskun megyei Szankon, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékezetét hirdető büszkeségpontot avattak pénteken.
Magyarország megköszönte az elfelejtett ’56-os gesztust
Magyarországon eddig alig ismert történet, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtása miatti tiltakozásul Hollandia, Svájc és Spanyolország nem vett részt az 1956. november 22-én kezdődő Melbourne-i olimpián. Most a hatvanadik évfordulóra szervezett emlékév keretén belül Magyarországon látták vendégül azokat az egykori sportolókat, akik a bojkott miatt maradtak le életük egy nagy álmáról.Ajánljuk még
Klára, mutasd csak, mi van a kosaradban?
Fideszesek bestiális kivégzéseire buzdítanak a tiszás csoportokban
A hazaárulózás a legkisebb probléma Magyar Péter követőinél.
Orseolo Péter hirtelen és váratlanul Magyar (sic!) lett, avagy feltört a 444 lázálma
A hitelét vesztett 444 erőlködött egyett a tűzijáték kerettörténetében felbukkanó nemzetáruló Orseolo Péterről, aki náluk hirtelen Magyar lett.
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
