1956
Plakátbotrány: A baloldal ikonikus figurája lett Pruck Pál, akit a kommunista diktatúra használt '56 lejáratására
Érdemes közelebbről is megvizsgálni: kicsoda is az a néhai Pruck Pál, akire hivatkozva posztkommunista történészek és a baloldali sajtó egy része lejárató kampányt indított Dózsa László színművész-szabadságharcos ellen, megkérdőjelezve Dózsa részvételét a forradalomban, A korabeli sajtóhírek szerint Pruck - aki névvel szerepelt egy 1956-tal foglalkozó külföldi magazin különszámában - nemcsak elkerülte a megtorlást, de sorozatos balhéival kicsit sem igyekezett eltűnni a hatalom elől. Személyét ráadásul egy 1982-es interjú nyomán a szocialista ideológia arra is felhasználta, hogy befolyásolja a forradalom korabeli megítélését, amely ebben az olvasatban felelőtlen, deviáns, megvezetett "gyerek-emberek" tombolása volt, akik később sem könnyen igazodtak a társadalomhoz. Innentől felmerülhet a kérdés, méltó lenne-e Pruck Pál személye az 1956-os "pesti srác" megjelenítéséhez?
Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.
„Puskást megverték egy bécsi moziban” - lejárató-cikkek az emigrált világsztárról
„Puskás a „Sztálingrádi orvos” című nyugatnémet film pergetése közben a mögötte ülő munkások többszöri figyelmeztetése ellenére szovjetellenes megjegyzéseket tett. Johhann Seidl 38 éves parkettgyári munkás felháborodásában többször arculütötte Puskást” - 1958 tavaszán ez a cikk jelent meg Puskás Ferencről a Népszabadságban. Miután 1956 után kint maradt, Puskás áruló, nem létező világsztár lett a korai Kádár-rendszerben. Az ötvenes évek második felében nagyon keveset írtak róla, akkor is elhízásával, az őt körülvevő "érdektelenséggel", és az eltiltott csillag állítólagos balhéjával foglalkoztak. Korabeli cikkek segítségével vizsgáltuk meg az akkor terjesztett Puskás-képet.
Ajánljuk még
A szektások most épp nagyon becsapják önmagukat, de ebből lesz a legnagyobb pofára esés
Pátosz és őszintén érző tömeg áradt Bütyöknél
Dadaista szósalátákat tapsoltak a Bütyökmenet résztvevői, amíg vártak Magyar Péterre.
Vau vau – csaholta Magyar Péter a pórázról
Megvan az a kép, mikor egy öleb a gazdája lába mögé bújva úgy ugat a komondorra, mintha azonnal szét akarná tépni? Aztán, amikor elengedik a pórázt nagyon csendes vakkantásokra vált az a hangos "vau vau".
Magyar Péter élete legszánalmasabb gyűlölködésével készül a nemzeti ünnepre
Magyar Péter azt hallucinálta, hogy a „hatalom” gyerekeket buszoztat a Békemenetre. Tízezerszám kapta a lájkokat az uszításra…
