1956
Plakátbotrány: A baloldal ikonikus figurája lett Pruck Pál, akit a kommunista diktatúra használt '56 lejáratására
Érdemes közelebbről is megvizsgálni: kicsoda is az a néhai Pruck Pál, akire hivatkozva posztkommunista történészek és a baloldali sajtó egy része lejárató kampányt indított Dózsa László színművész-szabadságharcos ellen, megkérdőjelezve Dózsa részvételét a forradalomban, A korabeli sajtóhírek szerint Pruck - aki névvel szerepelt egy 1956-tal foglalkozó külföldi magazin különszámában - nemcsak elkerülte a megtorlást, de sorozatos balhéival kicsit sem igyekezett eltűnni a hatalom elől. Személyét ráadásul egy 1982-es interjú nyomán a szocialista ideológia arra is felhasználta, hogy befolyásolja a forradalom korabeli megítélését, amely ebben az olvasatban felelőtlen, deviáns, megvezetett "gyerek-emberek" tombolása volt, akik később sem könnyen igazodtak a társadalomhoz. Innentől felmerülhet a kérdés, méltó lenne-e Pruck Pál személye az 1956-os "pesti srác" megjelenítéséhez? Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.