a hálózat
Kontra: Mező Gábor, a PS főmunkatársa a feltáró újságírás (tökéletesen elhallgatott) mestere
Miközben az elvtársak és szellemi szövetségeseik szüntelenül harsogják, hogy a rendszerváltozás után három évtizeddel már nincs kutakodni való a kommunista múlt homályában, azért biztos, ami biztos alapon hallgatják el a létező szocializmus működtetőinek, valamint szellemi örököseinek tevékenységét kutató kollégánk, Mező Gábor tevékenységét és eredményeit. Ezúttal azonban a kontra.hu szerkesztősége hívta fel a figyelmet az immár életművé dagadó, vitán felül hiánypótló írói, kutatói munkára.Hogyan mehetett ki Demszky Gábor 1981-ben „riporterként” a forrongó Lengyelországba? És hogyan került a Világossághoz?
Most vagy a kádári állambiztonság volt a világ legostobább, legbénább hasonló szerve, vagy valami nagyon nem stimmel. Nehéz más magyarázatot találni arra, miért is engedték, hogy előbb Rajk László, majd Demszky Gábor „kilátogasson” a forrongó Lengyelországba, hogy „kitanulják” a szamizdatkészítés fortélyait. Pedig pontosan így történt. Igaz, ezt Demszkyék előbb letagadták, amikor 1999-ben nyilvánosságra került az a jelentés, amely az akkori főpolgármester BM-beli látogatásáról szólt. Demszky először az utolsó betűig hazugságnak nevezte a jelentést, igaz, aznap este már beismerte: valóban bement az állambiztonsághoz. Viszont 1976 után tíz évre bevonták az útlevelét! Csakhogy öt évvel később Lengyelországba ment. És rendes munkája sem lehetett! Csakhogy 1976-ban, de a valószínűbb források szerint 1977-ben munkát kapott a kommunista-marxista Világosságnál. Ez különösen azért érdekes, mert elvileg pont azért is ment be a BM-hez, mert korábban nem kerülhetett be a Gondolat Kiadóhoz.A „békés átmentést” és a rablóprivatizációt nihilista hálózatunknak „köszönhettük” – Borvendég, Maróth, Schiffer és a Nyugat árulása (videóval)
Hogyan történt, hogy a Legvidámabb barakk léte és legendája jelentette az igazi tragédiánkat? Miért haragudhatunk a Nyugatra Schiffer szerint? Miért nagyon nehéz küzdeni a hálózattal? Hogyan lett bűn a patriotizmus Magyarországon, és miért nem lett az a nálunk szélsőségesebb kommunista rendszerekben? Ezt a beszélgetést nem árt megnézni, ha látni is akar az ember, nemcsak nézni. Borvendég Zsuzsanna, Maróth Gáspár és Schiffer András először ült le hármasban beszélgetni. És meglepően sok dolgot hasonlóan látnak.Kajdi Csaba, gyereknyarak a Riviérán és az Interagnak dolgozó apuka – Csodás karrierív egy szerinte „rasszista” és „kirekesztő” országban
Kajdi Csaba véleményvezér. Számtalan ember hallgatja, figyeli, elhiszi amit mond és mesél. Nincs ezzel baj, azzal viszont igen, hogy a magyar társadalmat rasszistának és homofóbnak nevezi. Közben pedig finoman szólva sincs tisztában a családja múltjával, onnan, hogy honnan jött a pénz. Igaz, láthatóan nem is érdekli. Vezércikk.Diákok az elnyomók és hazugságaik ellen – Kádárék évekre bebörtönözték az ellenük fellépő gimnazistákat (Videóval)
Hogy az ötvenhatos megtorlás után már nem voltak koncepciós perek? Hazugság. A Kádár-diktatúra ellen és a forradalom eszméje mellett fellépő diákokat évekre bebörtönözték, összeesküvést írtak a nevükben, pedig sokan a bíróságon találkoztak először. Egy idős antikommunistával, Udvardy Lászlóval beszélgettünk, aki sugárzó intellektusával és igazságkeresésével mindannyiunk példaképe lehet. Azt mondta, azokról szeretne beszélni, akiket elfelejtettek, elfelejtettünk.„Miért gondoljuk, hogy akik együtt jártak a Marxra, azok később ne tartanának össze?” – Beszélgetés Mező Gáborral a kádári őrületről és a rendszerváltásról
Milyen volt az a kor, amikor az őrültek kint irányítottak, a normális, hangos, antikommunista, humanista embereket meg börtönökbe, diliházakba zárták? Ez volt a Legvidámabb barakk árnyoldala. És miért volt visszás, hogy a jogászok és közgazdászok elitcsapata olyan fontos szerepet játszott a rendszerváltásban, a privatizációban és az ország kirablásában? Erről is beszélgetettek portálunk főmunkatársával, Mező Gáborral.Meg lehet-e figyelni az ellenzéki sajtó lánglelkű újságíróit és kalandvágyó politikusait? – Néhány gondolat a nemzetbiztonságról és a nagyhatalmak hálózatáról
Magyarország ma megint [továbbra is] egy nagyhatalmi játszma fontos terepe. Olyan nyíltan mozgolódnak az amerikai és nyugat-európai erők, olyan elfogadott lett az a fajta befolyásolás, manipulálás, hogy a társadalom jórészt már hozzászokott. Annyi egészen nyilvánvalóan Amerikából mozgatott, vagy fizetett, vagy befolyásolt figura nyomul a politikában, a közéletben és leginkább a világhálón, mint korábban talán sohasem. Azt gondolom, hogy a nemzetbiztonságnak (és minden idők titkosszolgálatának) nem árt megfigyelnie azokat az embereket, akik túllépnek bizonyos határokon és már az ország stabilitását, függetlenségét veszélyeztetik. De ennek megvannak a keretei. Jogállamban élünk, így fontos, hogy ezt csak a szakmailag, jogilag és morálisan is (naiv vagyok) megengedhető eszközökkel tegye meg. Ezt jól tudják a szakemberek is. Mert a veszély valós: a hálózat – legyen az orosz vagy amerikai hátterű – borzasztóan erős és nagyon nehéz ellene védekezni. Publicisztika.Miért ment be Demszky Gábor 1976-ban az állambiztonsághoz? – Íme, a teljes jelentések, a későbbi főpolgármester ex-feleségének („Laboráns” ügynök) utólagos kiegészítésével
Hatalmas botrány keletkezett abból, amikor Csurka István a Magyar Fórumban 1999-ben publikált egy olyan jelentést, amely arról árulkodott, hogy Demszky Gábor bement az állambiztonsághoz. Csurka lapjának írása perelhető címmel jelent meg, Demszky perelt, a pert megnyerte. Ennél érdekesebb a háttértörténet. A liberális-posztkommunista sajtó természetesen teljes erejével Demszky mellé állt; a Magyar Hírlap még a főpolgármester „állítólagos” beszélgetőpartnerét, Végső Gyula állambiztonsági tisztet is megkérdezte, aki azt mondta, nem találkozott Demszkyvel és a Pór-ügyet sem ismeri. Miért érdekes ez? Azért, mert Végső Gyula volt az ebbe a körbe tartozó Haraszti Miklós kihallgatótisztje és a börtönben fogdaügynökként dolgozó Pór személyesen neki címezte a Lukács tanítását kvázi megtagadó levelét. Mit tudunk? Demszky akkori felesége korábban az állambiztonság ügynöke volt, ő kereste fel a BM-et azért, hogy segítsenek a sanyarú helyzetbe került férjén. A következő jelentés szerint ezután ment be Demszky a BM-be, hogy Végső Gyulával (az ellenzéki ügyek felelősével) elbeszélgessen... Aztán Demszkyék dossziéját lezárták.Sorost előbb Pozsonyból, aztán Prágából zavarták el, de milyen újságíró-kartotékok tűnhettek el a budapesti vonatút alatt? (Videóval)
Maróth Gáspárral beszélgettünk csütörtök este a Pesti TV-n. A kormánybiztost megkérdeztem a szerintem is elég primitív és talán kontraproduktív „sorosozásról” is, amire szerinte azért van szükség, hogy meg lehessen mutatni a hálózatot. Az adás végén Maróth elmesélt egy érdekes, de sajnos korántsem megdöbbentő történetet. Akkor történt, amikor a Szabad Európa Rádió archívumát megvette Soros György és Münchenből – Prága közvetítésével – Budapestre költöztette. A CEU-val együtt. Maróthnak az a cseh ember, aki végigkísérte a költöztetést, azt mondta, a vonaton megjelentek a CEU emberei egy listával és kiemelték azokat az újságíró-kartotékokat, amelyeket fontosnak tartottak. Ekkoriban történt, hogy a CEU-t előbb Pozsonyból, majd Prágából is elküldték, így jött képbe Magyarország – amelyet ugye 1994-től a Soros és Amerika „szívéhez” legközelebb álló SZDSZ irányított, az MSZP erős partnereként. Egy beszélgetés és egy cikk, amelyből ráláthatunk a sorosozás hátterére.Ajánljuk még