a hálózat
„Nagyapa, ki volt Szabó Ervin?” – Ő akarta agyonlövetni Tisza István miniszterelnököt egy fiatal Komintern-ügynökkel
Fogynak, fogynak, de még mindig közel hétszáz kommunistákról, bolsevikokról elnevezett közterület van Magyarországon. Nem beszélve a Rajk Szakkollégiumról vagy a Szabó Ervin Könyvtárról. A Magyar Patrióták kiadott egy leleplező könyvet, amelyben összegyűjtötte az összes hasonlót és azokat az önkormányzatokat, amelyek ha nem is vérre, de perre mentek a vörös utcák védelméért. Pedig emberi ésszel elképesztő, hogy a legnagyobb könyvtárunk is egy olyan alakról van elnevezve, aki fiatal merénylőt küldött Tisza István miniszterelnökre. A hiánypótló művet csak megrendelni lehet.
A Hálózat – Krassó látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az csúnyán megütötte a bokáját (Videó!)
Maroknyi ember Krassó Györgyre emlékezett a legendás rendszerváltó születésnapján, október 19-én. Sajnos tényleg csak maroknyian voltunk. Molnár Tamás (Inconnu), Jakab Lajos (Áramlat Kiadó) és társaik azt is bejelentették, hogy megalakították az Antikommunista Szabad Sajtó Egyesületet, hogy ne csak az antifasisztáknak, de az antikommunistáknak is legyen végre egy közös csoportja. A hetvenes, nyolcvanas évek letagadott, el nem is ismert ellenállóival természetesen Krassóról is beszélgettünk, aki hihetetlenül tisztán átlátott már akkor szinte mindent. Nem véletlenül határolódott el az SZDSZ-től, hiszen felismerte, hogy nem a rendszerváltást, hanem az átmentést képviseli. Ahogyan Gondos Béla, a „Könyves” mondta még korábban: „Látta, hogy aki Rajkéktól, Demszkyéktől függetlenül próbált szamizdatot kiadni, az bizony csúnyán megütötte a bokáját, míg az előbbiek mindig megúszták egy ejnyebejnyével.” Emlékezzünk a valódi antikommunistákra és adjuk meg nekik, ami jár!
Páratlan párosok: Havas Henriknek egy titkos megbízott (Forró Tamás), Juszt Lászlónak egy szigorúan titkos tiszt (Zeley László) jutott szerzőtársnak
2003-ban Teller Ede levelet írt, amelyben nekiment a Fidesznek és a magyar ellenzéknek. Az írást örömmel leközölte a Népszabadság. Csakhogy kiderült, hogy hamis. A levelet szeptember 15-én jelentették meg, pár nappal Teller Ede halála után. Szerzője Zeley László, az ismert rádiós-riporter volt. 2011-ben kiderült, hogy ő is szigorúan titkos tiszt volt, méghozzá őrnagy; elmondása szerint egy másik egykori szt-tiszt, az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter kérte meg Teller felkeresésére a hamis levél idején. Zeley László néhány évvel ezelőtt visszaemlékezett arra, hogy utazgatott ki a Szovjetunióba, ahol összebarátkozott egy KGB-ssel, aki a szovjet atomtudósokra vigyázott. Innen már sejthető: nyilván felsőbb utasításra került a nyolcvanas évek végén Teller Edéhez közel, már annyira, hogy interjúkat készítsen vele. Ezt a kapcsolatot használta ki újra 2003-ban. A nyolcvanas években Zeley László állandó szerzőtársa egy miniszterhelyettes fia volt, a Rádió fiatal tehetsége, aki Szófiában végzett és akiben szintén tökéletesen megbízott a rezsim. Juszt Lászlónak hívták. Párosuk nagyon is emlékezet a Forró Tamás–Havas Henrik duóra, amelyből egyikük szintén a BM-nek dolgozott és szintén izgalmas, korábban tiltott témákról is írtak. Úgy fest, így működtek tökéletesen ezek a szelep-kettősök.
A jó kommunisták és a jó szamizdatosok legendája – Az SZDSZ születése, avagy az ÁVH-s, rákosista családi, baráti kör
„Amikor pár napja írtam egy bejegyzést a szamizdatosokról, félreértés lett belőle. Nyilván nem az egész szamizdat-mozgalmat kérdőjelezem meg. Hanem a különleges, kiemelkedő, leginkább terjesztett szamizdat, a Beszélő hátterét igyekszem újravizsgálni. Azt (ezt) a brigádot, amelynek vezető tagjairól lépésről lépésre, de csak kiderült, hogy egyrészt mind befolyásos kádercsaládok gyermekei. Kettő: a kései Kádár-rendszerben az elit életét élhették. Szinte mind nagy lakásokban, villákban, zömmel másoktól elvett helyeken nevelkedtek. És így vagy úgy – de inkább így – be voltak kötve a Párthoz. És akik értelmiségiként szinte mind olyan munkát műveltek, ami a köz számára vagy teljesen haszontalan vagy egyenesen kártékony volt. Egy súlyosan traumatizált, betegesen zárt társaság. Ahogyan Máthé Áron történész mondta nagyon frappánsan: ez volt az ÁVH baráti kör.Vagy inkább az ÁVH-s, rákosista családi, baráti kör.” A Tanácsköztársaságtól az SZDSZ-ig. Mert mindig szükség van a jó kommunisták és a jó liberálisok legendájára. Vezércikk.
„Útlevél kell? Majd megkérdem anyámat” – Egy zseniális jelenet az alakuló SZDSZ-ről és az „üldözött” Rajk-butikról
Lehet őszintén beszélni a nyolcvanas évekről? Igen. Az Eltörölni Frankot című film bemutatja a korszak valóságának azt a szeletét, amelyet következetesen letagadnak. Van benne több fantasztikus jelenet: az egyikben egy hatalmas lakásban tartanak összejövetelt, ahol összegyűlt a budapesti értelmiség színe-java. A csóró punk pszichológus barátnője útlevelet akar saját maguknak, hogy elmeneküljenek. Végül a nagyképű házigazda – vagy annak barátja – azt mondja: „Majd megkérdem anyámat.” Nem tudom, hányan vigyorogtak el a nézőtéren ennél a jelenetnél, én igen. Nyilván megláttam az SZDSZ-t, a Rajk-butikot, ezt az egész vízfejű, egykor volt maoista és újbaloldali, akkor még újgazdag bandát, akinek szülei összeharácsolták ezeket a lakásokat és villákat. És milyen a sors, még előtte, éppen aznap beszéltem egy volt III/III-as tiszttel, aki azt mondta, hogy a nyolcvanas évek valójában arról szólt, hogy megpróbálták előbb Aczél asztalára tenni a Beszélőről készült jelentést és másolatot, mielőtt maguk a szamizdatosak odatették volna. Hát akkor, ennyi. Publicisztika.
Az ÁVH-tól a CEU-ig: Hanák Péter nemcsak feljelentette Kosáry Domokosékat, de még a fiókjaikat is átkutatta
Száz éve született Hanák Péter történész, s ennek apropóján nagy, méltató írás jelent meg róla a Népszavában. Tudjuk, hogy ez már önmagában sokatmondó (felhívás arra, hogy megnézzük, kit dicsérnek épp), még inkább az, amit a szerző elfelejtett közölni. Hanák Péter a negyvenes években a Párt utasítására nemcsak részt vett az egykori Teleki Intézet „megtisztításában”, de az akcióban mindenben kiszolgálta az ÁVH-t. Hanák először átkutatta egy idősebb történész fiókját, majd erről feljegyzést, azaz feljelentést küldött az ÁVH-nak. Később segített Péter Gáboréknak a további bizonyítékgyűjtésben, és amikor a méltán elismert és Angliában is tisztelt Kosáry Domokos előtt lebukott, akkor a terrorszervezet utasítása szerint felháborodottan tiltakozott. Kosáryékat végül elküldték, egy történésztársuk meg a halálba menekült, az ÁVH szerint „búcsút intve” a „Vörös Paradicsomnak”. Ezt persze azóta is elhallgatják, ahogyan Hanák Péter múltját is. Pedig a sátáni kezdet sokat adott, a karrierje természetesen beindult, egy ötvenhatos kitérő után a hatvanas évektől már Nyugaton, az Egyesült Államokban vendégeskedhetett, s az sem lepett meg senkit, hogy a nyolcvanas években ő lett a CEU egyik alapító tagja. A másik legismertebb név egy hírhedt ex-sztálinista, ex-rákosista: maga Vásárhelyi Miklós. Bemutatjuk Hanák különösen visszataszító indulását.
PestiTV, Hálózat: Kit néztünk mi? Első rész: Ipper századostól Vitray hadnagyig
A Tévé csillagai voltak. Szakértőknek, kedves embereknek voltak álcázva. Valójában volt közöttük több ex-ÁVH-s, politikai tiszt, munkásőr, de a lényeg: a meghatározó riporterek és újságírók jelentős része valamelyik erőszakszervezet embere volt. Sokan már elmentek, mások jólétben, rivaldafényben öregedtek meg és most már csak ülnek és mesélnek. Most megmutatjuk kicsit a másik arcukat. Nem árt, a cikkek, portálok, tévék jelentős része továbbra is ajnározni fogja őket. A Mestereket. Lássuk a titkos, elrejtett történeteket. Kit néztünk mi? Első rész.
Amikor az ENSZ főtitkára személyesen törölte le Kádár arcáról a vért – Hazugság és elektrosokkolás a Legvidámabb Barakkban (Videó!)
A hatvanas években még számtalan politikai fogoly sínylődött Kádár diktatúrájának börtöneiben – köztük Pákh Tibor. Bár Kádár János 1963-ban azt hazudta, hogy egyetlen politikai fogoly sincs már rács mögött, ez volt a csúcspontja annak a gusztustalan színjátéknak, amelyet U Thant ENSZ-főtitkár hazánkba érkezésére építettek. Az egész egy jól megtervezett ceremónia része volt: Kádár úgy tett, mintha lemondott volna a megtorlásról, a burmai politikus meg úgy, mintha ezt elhitte volna. A lényeg az üzlet volt, a Magyar Népköztársaság elvesztett jó hírének visszaállítása, a forradalmárok ügyének elhamvasztása. Pákh Tibor a börtön hírhedt vezetőjétől kért kihallgatást: helyreigazítást akart, hiszen nem elég, hogy bebörtönözték, még le is tagadták. Ezután jöttek az elektrosokk-kezelések. Persze voltak még gerinces magyarok: Pákh hálásan emlékezett Bibó István levelére, amelyben a nagytekintélyű szellemi vezető Kádártól kérte a politikai foglyok valódi elengedését.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.
