a hálózat
Tiszta szívű izgágák és Kádárék orvos-inkvizítorai: Pákh Tibor és Krassó György találkozása a bolondok házában
Megesett 1981-ben, a Legvidámabb Barakkban, a kommunista uralom végjátékában. Főszereplők: Pákh Tibor, ötvenhatos hős, aki kiállt a diktatúra ellen fellázadt lengyelek mellett, ezért a Lipóton elmebetegeknek szánt módszerekkel kezelték. Valódi bolondokkal tömették, úgy, hogy kis híján megfulladt. Másik főszereplőnk: Krassó György, szintén ötvenhatos hős, örök üldözött, aki belopakodott Pákhhoz a lipóti kórterembe, hogy interjút készítsen a Szabad Európa Rádiónak. Hogy Kádárék legalább ezt ne tudják elhallgatni. Mellékszereplők: több ismert, ismeretlen rendszerváltó, akik akkoriban kiálltak Pákh Tibor mellett. Antihős: egy „Vitéz” fedőnevű pszichológus, valódi nevén Virág János, aki segített bejutni Krassónak Pákhhoz, de mindenről jelentett. Rosszindulatúan, dögszagúan. Tovább antihősök: Tariska István, az elmegyógyintézet vezetője és egy ős-kommunista orvos, dr. Pollner György, aki maga vezényelte Pákh „megtörését”. Nem rajtuk múlott, hogy sikertelenül. A megtörhetetlen – Mélyinterjú Pákh Tiborral, akit Isten segített, így a Gulágon és az elektrosokk-kínzásokkal sem lehetett kikészíteni
Egy ember, aki túlélt mindent. Elektrosokkot, Gulágot, börtönt, üldöztetést, lejáratást. Pákh Tiborral, a nemzeti ellenállás majd százesztendős legendájával beszélgettünk. Azzal a szuperhőssel, aki szinte teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt. Pedig értünk is harcolt. A valódi emberi jogokért. A szabadságért. Pákh Tibor szerint Isten nem engedte, hogy gyenge legyen. A hite segítette át a kommunizmus és a múlt század összes szörnyűségén. Hallgassuk, nézzük – egy valóban inspiráló személyiség. A Hálózat: Mensáros László rab volt a filmvásznon, de a valóságban is – Még a főszerepért járó díjat sem vehette át külföldön (Videóval)
Forgattunk egy megrázó adást Badacsonytomajon, ahol bemutattuk az ott álló egykori kommunista internálótábor romjait. A tábor megjelent már egyszer a filmművészetben, a Nyár a hegyent ott forgatták, főszereplője, a zseniális Mensáros László nem csak a filmvásznon, a valóságban is rab volt. Kétszer is börtönbe zárták a kommunisták, az elsőnél Kádár még belügyminiszter volt (a főnök Rákosi elvtárs), a másodiknál már Kádár volt a karmester. A Nyár a hegyent a megbízható, belső kritikára alkalmasnak vélt kommunista rendező, Bacsó Péter jegyezte. Utóbbi aratta le a babérokat is, Mensáros László még a mexikói filmfesztivál fődíját sem vehette át, mert nem volt útlevele. Azt 1974-ben kapott először. Miért? Mert az igazi jogok, a megbocsátás és megfuttatás csak a belső körnek, a kommunista mozgalmároknak és a talpnyalóknak járt. Ha kémekről beszélünk, érdemes az Apró-Dobrev-klánt kérdezni – Régen a KGB segített Bollók őrnagyéknak, Gyurcsány már az FSZB-t hívta segítségül
Dobrev Klára hamar felejt. Az elmúlt napokban kitört megfigyelési ügy kapcsán a következőt posztolta: „Most is szükségünk van erős Európára. Meg kell védeni a magyar embereket az orbáni önkénytől. Attól a politikától, amit eddig csak fehérorosz, vagy afrikai diktatúrákban láttunk.” Úgy fest, nem nyitotta ki otthon a szemét, pedig ő igazi megfigyelőkkel élt együtt, egy valódi diktatúrában. Úgy, hogy a rezsim vezetésében a családjának elég nagy szerepe volt, ő meg abból a tőkéből és kapcsolati hálóból építette fel magát. Előző cikkünkben felidéztük Dobrev nagybátyjának, ifjabb Apró Antalnak a történetét, aki az állambiztonság tisztjeként nyugati diplomaták beszervezésével, megfigyelésével és bezsarolásával is foglalkozott. Most jöjjön egy másik hasonló történet, de ez már a kétezres években történt. Ez az az ismert hazugság-vizsgálós ügy, ami után közfelháborodásra felmentették Gyurcsány Ferenc embereit. A vád szerint az Apró-Dobrev-Gyurcsány klán orosz tiszteket hozott Magyarországra, hogy ők is segítsenek a nemzetbiztonsági tiszteken végrehajtott poligráfos vizsgálatokban. A szakmai kapcsolat természetesen régi: cikkemben bemutatom azt a Bollók Sándor őrnagyot, aki a hazugság-vizsgálati kísérletek egyik hazai vezetője volt, és a KGB iskolájában védte meg disszertációját. Később polgármester, majd állami kitüntetett lett... Mert a Hálózat így működik. Megfigyelési-ügy? Dobrev Klárát kéne kérdezni – Nagybátyja a nyugati diplomaták beszervezéséről írta állambiztonsági szakdolgozatát
Dobrev Klára hamar felejt. Az elmúlt napokban kitört és felfújt megfigyelési ügy kapcsán a következőt posztolta: „Most is szükségünk van erős Európára. Meg kell védeni a magyar embereket az Orbáni önkénytől. Attól a politikától, amit eddig csak fehérorosz, vagy afrikai diktatúrákban láttunk.” Úgy fest, nem nyitotta ki otthon a szemét, pedig ő igazi megfigyelőkkel élt együtt, egy valódi diktatúrában. Úgy, hogy a rezsim vezetésében a családjának elég nagy szerepe volt, ő meg abból a tőkéből és kapcsolati hálóból építette fel magát. Hozzuk akkor vissza azt az érdekes történetet, amely Dobrev nagybátyjáról, ifjabb Apró Antalról szól. Arról az elvtársról, aki az állambiztonság tisztje volt. És olyan embereket figyelt meg (európai diplomatákat), akik ma már az ő és az egész Dobrev-Apró-Gyurcsány hálózat barátai, harcostársai. Hogyan tanulmányozzuk, kompromittáljuk, majd szervezzük be a kapitalista országok diplomatáit? Megmondta, illetve leírta ifjabb Apró Antal őrnagy 1985-ben. Az ÁVÓ-tól a 168 Óráig: bemutatjuk Ipper Pál századost, aki mindent megtett Mindszentyék ellen, majd 1989-ben letagadta az egészet
Ezeknek a régi rádiósoknak még volt gerincük. Vagy nem. Ipper Pál százados az ÁVH (ÁVÓ) egyik fontos embere volt az egyház és a hit elleni könyörtelen harcban. Mind a Mindszenty József bíboros, mind a Hamvas Endre püspök utáni hajszában, a hírhedt koncepciós perekben is fontos szerepet játszott, de ha kellett, a cserkészmozgalmat, a hazafias ifjúságot támadta. Sokáig nem lehetett erről szinte semmit sem tudni, hiszen szinte mindent eltüntettek állambiztonsági múltjáról. Ő maga meg 1989-ben, amikor Kubinyi Ferenc leleplezte, egyszerűen letagadta az egészet. Azt mondta, a kémelhárításnál volt. Bemutatjuk Ipper Pált, Mester Ákos és társai szellemi, morális vezetőjét, akit 1953-ban szereltek le az ÁVH-tól (abban az évben, amikor Péter Gáborék is megbuktak), hogy aztán rádiósként, majd tévésként szolgálja lakájként a diktatúrát.