alkotmánybíróság
Alkotmányellenesnek minősítették a vízgazdálkodási törvény módosítását
Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása - mondta ki Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában. Mint arról portálunk is beszámolt, a törvénymódosítás hazánk felszín alatti vizeinek túlhasználatát és elszennyeződését is eredményezhette volna. Az AB arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány célja, azaz az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is megvalósítható.Geib Hajnalka: Néhány szó a Gulág magyarországi áldozatairól – A bűnösök felelősségre vonását célzó törvényjavaslatok
Hogyan lehet megfelelni Tacitus történészekhez intézett gondolatának: sine ira et studio, azaz harag és részrehajlás nélkül írni? Hogyan lehet elhagyni az érzelmeket, indulatokat akkor, ha az ember a Gulágról és az ott szenvedőkről gyűjt anyagokat? Minél mélyebbre ástam magam a borzalmakban, annál inkább tűnt egyre reménytelenebb vállalkozásnak a „kívül maradás”. Ráadásként tudjuk, a felelősök példás büntetése elmaradt, s a témát kutatva azzal is szembesülnünk kell, hogy a mai napig számtalan közéleti személyiség és történész igyekszik relativizálni a kommunizmus rémtetteit. Erőn felül igyekeztem egy „steril” dolgozatot elkészíteni, ami végül szerencsére nem sikerült, ám kiállta a tudományosság próbáját, s bízom benne, méltó azokhoz, akikről szól. A dolgozatot tematikus részekre bontva adjuk közre, így a PolgárPortál olvasói hétről hétre nyomon követhetik a Gulág magyarországi áldozatainak útját.Vizsgálatra küldte Áder János a vízgazdálkodási törvény módosítását
Előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte vizsgálatra Áder János köztársasági elnök hétfőn a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását.Prejudikált és lejáratta magát a Soros-féle Amnesty, hogy elsőként rúghasson bele a kormányba
Önmagát nevetségessé és cikivé téve hatalmas bakit sikerült elkövetnie a Soros-féle Amnesty International Magyarországnak: a szervezet már jóval azelőtt megírta és publikálta a sajtóközleményét az Alkotmánybíróság civil törvénnyel kapcsolatos döntéséről, hogy a testület egyáltalán döntött volna az ügyben - szúrta ki az Alapjogokért Központ. A szervezet közösségi oldalára feltett bejegyzés alapján megállapítható, az Amnesty egyértelműen prejudikált, ráadásul egyik verziójukban megdicsérték, másikban kritizálták az Alkotmánybíróságot, abban ugyanakkor következetesek voltak, hogy mind a két dokumentumban hatalmasat rúgjanak a magyar kormányba. Odáig még eljutottak, hogy emiatt két verziót készítsenek, egyet arra az esetre, ha az Ab alkotmányellenesnek találja a törvényt, egyet pedig arra, ha jóváhagyja azt. Arra viszont már nem figyeltek, hogy ne kerüljön ki idő előtt a közlemény, főleg ne mind a kettő...Az Alkotmánybíróság az Unió bíróságának döntésére vár a felsőoktatási és a civil törvény kapcsán
Az Alkotmánybíróság (Ab) az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvénnyel és a civil törvénnyel kapcsolatos ügyekben - tudatta a taláros testület kedden közleményben. Úgy vélik, szükséges megvárni az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő azonos tárgyú eljárások befejezését.Kúria: Nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát
Nem kell kikockázni a tüntetésen dolgozó rendőrök arcát, döntött szerdán a Kúria – írja az Index.hu. A kúria egy hétéve húzódó jogvitára tett pontot, ugyanis végül meghajolt az Alkotmánybíróság azon döntése előtt, hogy ha a tudósítás fontos ügyről szól és a rendőr ábrázolása nem öncélú, nem jár kártérítés, amiért felismerhető felvétel jelent meg róla a médiában.Alkotmánybírósághoz fordul az AfD Merkel menekültpolitikája miatt
A szövetségi alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt a legnagyobb német ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD). Az alkotmánybírósági eljárás "megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz", mert akkor a kancellárnak "semmi perc alatt" távoznia kell - hangoztatta a párt.Orbán Viktor a PS-nek: A Kúria súlyosan beavatkozott a választásokba
Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Orbán Viktor magyar kormányfő, miután portálunk megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét. Megírtuk, bár az Alkotmánybíróság szerint is jogszerűtlenül érvénytelenített több ezer határon túli szavazatot a Kúria, a testület végzése szerint jogorvoslatra nincs lehetőség, így egy parlamenti mandátumot elveszített a Fidesz, de a kétharmad még így is biztos. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója portálunknak minderről azt nyomatékosította, ezt "bírói államnak" hívják, ahol a választott jogalkotó helyett a felelőtlen bíró alkot jogot.Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Zs. András volt, a döntéshez Stumpf István pedig, egyetértve a végzés lényegével párhuzamos indokolást csatolt. A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki, mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. A levélszavazatok érvénytelenítése ügyében portálunk által megkérdezett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász véleménye szerint a jövőben a jogalkotónak egyértelmű rendelkezést kell megfogalmaznia, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő.Ajánljuk még

















