állambiztonság

Golyószóróval, majd hazugságokkal támadtak a szabadságharcosokra – Kardos György és Berkesi András, a diktatúra újrahasznosított zsoldosai (1. rész)

MGMező Gábor A Hálózat 2017 szeptember 10.

Ellenforradalom volt 1956-ban, amelyet gonosz, nyugati ügynökök és még alávalóbb magyar csendőrtisztek, osztályellenségek, földbirtokosok irányítottak – ez az üzenete Berkesi András első propaganda-könyvének, amely még ma is kapható az egyik kiadó jóvoltából. Berkesi és jóbarátja, Kardos György a hírhedt Katonapolitikai Osztály tisztje volt, számtalan koncepciós ügyet, kémhistóriát építettek fel, amelynek végén több katonatisztet és civilt kivégeztek. Ötvenhatban az ÁVH-val védték a Belügyminisztérium épületét, majd civil pályára helyezték őket. Kardos a Magvető Kiadót vezette, ahol mások mellett korábbi beosztottja, Berkesi könyveit is megjelentette, aki a Kádár-diktatúra egyik legnépszerűbb írójaként, ma már tudjuk, történelem-hamisítójaként volt ismert. Kardos és Berkesi, avagy két velejéig romlott, a rendszerváltás után is érdemein túl kezelt elvtárs története (1. rész).

Maxwell, Mogiljevics, „tiszta hátterű” MGIMO-növendékek – ugyanaz a "vörös hálózat" rabolta le Bulgáriát, amely Magyarországot is behálózta

MGMező Gábor A Hálózat 2017 augusztus 5.

A moszados Robert Maxwellt egykor Bulgária királyának nevezték, aztán titokzatos körülmények között meghalt. A zsidó származású brit médiamágnás egyfajta összekötő volt, pénzt hozott és vitt ki Kelet-Európából – Bulgáriából az MGIMO-n végzett Lukanov miniszterelnök segítségével dollármilliárdokat juttattak nyugati bankokba. Az államcsőd fenyegette ország - ahogyan Maxwell alkalmazottai - a padlóra került, de ez kevéssé érdekelte a politikusnak, üzletembernek maszkírozott maffiózókat. Ugyanez a Maxwell dollármilliókkal szállt be a rendszerváltás idején két magyar cégbe, és simán felvásárolta az Antall-kormánytól a Magyar Hírlapot. Ebben a bolgár (kelet-európai) történetben felbukkan az évekig Magyarországon trónoló orosz Keresztapa, a hírhedt Mogiljevic is. A mozaikdarabkákból kiviláglik, hogy egy hihetetlenül befolyásos vörös hálózat irányíthatta Bulgáriát. Nem véletlen, hogy az országot Lukanovot követően ismét egy MGIMO-s, az elődjénél már sokkal mohóbb Videnov vezette, aki csak jól járt a kitálalással fenyegetőző ex-miniszterelnök véres eltávolításával. Mondjunk valami biztatót? Ehhez képest Magyarországon ez a kör még egészen visszafogottan dolgozott.

Levelek az elmegyógyintézetből – az ávéhás Janikovszky, aki saját feleségét záratta Lipótra

MGMező Gábor A Hálózat 2017 július 6.

Sok rémtette volt az ÁVH-nak, de akad néhány, amely egészen különleges. Janikovszky Béla alezredes Péter Gábor egyik legmegbízhatóbb embere volt, volt feleségétől előbb elraboltatta az ávéhások segítségével saját fiát, majd amikor az asszony harcolni próbált a gyerekért, egyszerűen a lipóti elmegyógyintézetbe záratta. Csak akkor engedték ki, miután lemondott a fiúról. Elhallgatott tragédia - tanulmányom a Hamvas Intézet frissen indult, júniusban megjelent Arc és Álarc folyóiratának első számában jelent meg, ennek kivonatát olvashatják.

Beszervezés céljából tanulmányozta az állambiztonság a moszkvai MGIMO-ra készülő diákokat

MGMező Gábor A Hálózat 2017 június 21.

Kelet Harvardja, szovjetellenes gimnazisták is kimehettek - sok fantasztikus történetet olvashat az ember, ha a moszkvai MGIMO-s diákok jelenlegi cikkeire is kíváncsi. Az állambiztonsági dokumentumok mást mondanak: két olyan környezettanulmányt találtunk, amelyben a moszkvai egyetemre felvételt nyert diákokat térképezett fel a III/II. Mindkettejüket be akarták szervezni, mindkettejük megbízható kádercsaládból származott, egyikük apja az állambiztonság tisztjeként dolgozott. Nem tudjuk, mi lett a végeredmény, ezért a neveket ezúttal nem közöljük (bár egyikük befutott ember lett). Levéltári szakértőnk szerint bár csak két személy anyaga kutatható, nagyon valószínű, hogy rendszerszerű volt ez a letapogatás. Nincs is ebben semmi meglepő, a jövő meghatározó külpolitikai újságíróit, gazdasági szakembereit és diplomatáit küldték ki Moszkvába, az lett volna a furcsa, ha nem közülük mazsolázza ki az átalakulásra, önmaga átmentésére készülő kommunista diktatúra a jövő titkos munkatársait és szigorúan titkos tisztjeit.

Ungváry: Harcos fedőnéven jelentett Horn

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017 május 4.

Horn Gyulát a kémelhárítás III/2-es osztálya szervezte be még a ’60 évek elején – jelentette ki Ungváry Krisztián az ATV-ben, aki erre utaló bizonyítékokat tárt fel. Az egykori miniszterelnöknek „Harcos” volt a fedőneve.

Kell-e politikai ökumenizmus a „szétszakadt országnak”? (Vélemény és Polbeat videó)

Magyar ugar 2017 február 22.

Magyarország politikai-eszmei kettészakítottsága lassan már közmondásos, noha ez a vélekedés erősen túlzó. A legutóbbi két választást lehengerlő fölénnyel nyerte a konzervatív jobboldal, vidéken pedig először és utoljára 1994-ben tudott fölénybe kerülni a baloldal. A kettészakítottságot ezért sokkal életszerűbb Budapestre szűkíteni, itt ugyanis tényleg létezik a jelenség. Ezt járja körül Huth Gergely és Mező Gábor új dokumentumfilmje, a Szétszakadt Magyarország, amelynek kedd este volt a díszbemutatója az Urániában. A vetítés utáni beszélgetésen szóba került, hogy párbeszéd kéne a két oldal között. A kérdés azonban, hogy mi alapján és miért kéne párbeszéd, megéri, hogy közelebbről ránézzünk. Véleménycikkünk mellékleteként a keddi rendhagyó Polbeat adásunk, azaz a dokumentumfilm bemutatóját követő pódiumvita is megnézhető!

Három percre az Ítélet Napjától - egy magyar "hazaáruló" buktatta le a Moszkvának dolgozó amerikai kémet

MGMező Gábor A Hálózat 2017 január 28.

Az amerikai és a hazai (köztük sokáig titkos) forrásokat összehasonlítva egyértelmű, hogy magyar segítséggel kapták el az Egyesült Államok egyik legkártékonyabb árulóját, a Budapesten keresztül Moszkvának dolgozó Clyde Lee Conradot. Az amerikaiak a magyar hírszerzés által beszervezett Conrad kilétére a CIA-nál bejelentkező Belovai István információja alapján jöttek rá. Belovai mondta el a CIA-nak, hogy a hosszú évek óta keresett, de akkor még mindig ismeretlen amerikai áruló a Nyugat-Németországban állomásozó V. hadtestre vonatkozó iratokat is kiadta a Szovjetuniónak. A nyomozást ezután tudták leszűkíteni, és így bukkantak rá Conradra, aki addigra a nyugat-németországi atomaknazár teljes iratanyagát is átadta Moszkvának, ezzel behozhatatlan előnyhöz juttatta a Szovjetuniót, amely így - ha úgy döntött volna - sokkal könnyebben lerohanhatta volna Nyugat-Európát. A Magyar Népköztársaság (hírszerzőstül, ügynököstül, vezetőstül) a szolga, a beosztott szerepét játszotta a történetben, Budapesten a szovjet Krasznyikov ezredes dirigált. És a végkifejlet? Conrad a börtönben, Belovai amerikai emigrációban halt meg, utóbbi rehabilitálását mindig megakadályozták a rendszerváltás előtt Moszkvának dolgozó, Belovai "árulását" soha meg nem bocsátó katonatisztek, politikusok, jogászok, befolyásos diplomaták és újságírók.

Belovai emigrált, a CIA-nak kiadott elvtársak nagykövetek, "külügyminiszterek" lettek - Ki a valódi hazaáruló?

MGMező Gábor A Hálózat 2017 január 16.

Nagykövet, "külügyminiszter", sztárújságíró, fapados légitársaság magyarországi igazgatója. Sokra vitték a rendszerváltás után azok a londoni kiküldöttek, akiknek a neveit Belovai István hírszerző kiadta 1984-ben az amerikai CIA-nek. Volt, akinek az állambiztonsági dokumentumok szerint a londoni repülőtér katonai felderítése volt a feladata, más biztonsági tiszt volt, megint más katonai információkat szerzett. A rendszerváltás egyedül a Kádár-rendszert és Moszkvát eláruló Belovai Istvánnak jött rosszul. Őt máig hazaárulónak bélyegzik.

Belovai István hírszerző árulása után ért véget Aczél Endre londoni aranyélete

MGMező Gábor A Hálózat 2017 január 3.

Előkelő környéken bérelt lakást Aczél Endrének a Magyar Távirati Iroda Londonban, és az ismeretlen pekingi tudósító kinőtte magát a nyolcvanas évek elején. Aczél remekül kihasználta különleges helyzetét, kevés olyan magyar újság volt, ahová nem írt, így neve Magyarországon ismertté vált. Az aranyéveknek 1985-ben lett vége, az amerikaiak által beszervezett Belovai István magyar hírszerző kiadta a CIA-nak a londoni HM és BM rezidentúrák szinte teljes hálózatát, s miután lebukott, és elítélték, Aczél kiküldetése is lejárt. Panaszra nem lehetett oka, amíg Belovai börtönbe került, ő a Híradó főszerkesztője lett. Ő és a többi lebuktatott londoni magyar többsége is komoly pályafutást írt le a rendszerváltozás után.

Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés

MGMező Gábor A Hálózat 2016 december 27.

Lengyelország, Vietnam, Peking, London - Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt - minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).