borvendég zsuzsanna
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Svájc nemcsak a náci vagyonból, de a kommunista külkeresek pénzéből is ügyesen gazdagodott
A pénznek nincs szaga – ezt a svájciak is pontosan jól tudják. Bár a mainstream médiában ritkán kerül felszínre, a svájciak élen jártak a zsidóktól elrabolt náci vagyon eltüntetésében, de a kommunistákkal is szívesen üzleteltek. Még mindig kevéssé ismert, hogy Svájc a magyar kommunista külkereskedelem egyik kulcsországa volt, több későbbi ismert magyar külkeres-bankár (például Oblath György) is megfordult ott. Sikkasztottak, ügyeskedtek, kereskedtek; a lényeg, hogy csak ők, a szovjetek és a svájciak, illetve a nyugati partnerek jártak jól. Magyarország meg közben teljesen „legatyásodott”. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
„Nagy Imre elfutott. Mi nem futunk el” – Borvendég Zsuzsanna szívszorító beszéde a Halhatatlanok napjáról
Több olvasónk írt, hogy nagyon szeretnék elolvasni Borvendég Zsuzsannának azt a beszédét, amely november negyedikén hangzott el a Halhatatlanok napján. Értjük, miért. Egyszerre szép, megrázó és elgondolkodtató. Olyan írás, amelyet érdemes megmutatni a fiatalabbaknak is, hogy megértsék: miért nem mindenkié ötvenhat. Hogy mit is művelt Kádár ezzel az országgal és nemzettel a szabadságharc leverése után.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nyerges János, a legfontosabb külkeres, akinek a „körmös” Bauer volt a tartótisztje az ÁVH-n
Svájc: kulcshelyszín, nemcsak a náci vagyon, de a kommunista külkereskedelem szempontjából is. Két magyar kommunista kulcsfigura is az alpesi országban dolgozott: Száll József és Nyerges János. Utóbbi közben az ÁVH-nál volt, tartótisztje az a Bauer Miklós volt, aki „körmösként” híresült el, de fontos szerepet játszott a külkereskedelem területén is. Nem véletlenül került éppen a Komplexhez az ÁVH után. Az amerikai CIA is megfigyelte ezeket az embereket, persze az üzlet, a pénz aztán szinte minden elvet felülírt. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
"Kádár a legaljasabb árulást követte el hazája ellen" - Nézze vissza A halhatatlanok napja képeit és megemlékező beszédeit!
A hagyományainkhoz méltóan a PestiSrácok.hu és a Pesti TV szerkesztősége idén is lerótta tiszteletét november 4-én, a budai Bem József téren a szovjet hadsereggel szembeszálló bátor, 1956-os pesti srácok előtt. A megemlékezésen Stefka István mellett Borvendég Zsuzsanna történész, Varga János Corvin közi szabadságharcos és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter méltatta a világ akkor legerősebb haderejével szembeszálló szabadságharcosokat és emlékezett a magyar függetlenségért meghalt hősökre, illetve figyelmeztetett az akkor és mai is köztünk élő árulókra.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Hardi-istálló, Oblath György és a többiek, avagy a külkeres maffia hatalomátvétele
A vörös polip pillanatok alatt megfonta a maga pénzügyi, gazdasági hálóját Magyarországon: 1946 közepére már felügyelte a külkereskedelmet és ezen keresztül a tőkeáramlást. Kik voltak azok az emberek, akik részt vállaltak ennek a kiépítésében, kik rakták le a hálózat alapjait? Háy László és Vas Zoltán szerepét már érintettük, de ketten kevesen lettek volna ennek a feladatnak a végrehajtására. Moszkvából való megérkezésük után azonnal toborozni kezdték az embereiket, akik a Kádár-rendszerre kiépülő külkeres maffia kulcsfigurái lettek később. Bemutatunk elfelejtett vagy alig ismert kulcsfigurákat: íme, Hardi Róbert vagy éppen Oblath György ismeretlen története. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Korai kommunista külkeres mammutvállalatok, ahol Gyurcsány csak kisinas lehetett volna
Sehol nem tanították, így egyáltalán nem tudtuk, hogyan vették át a külkereskedelmet a kommunisták már 1945 után. Pedig akkoriban a West-Orient ügyeitől volt hangos a sajtó és a Parlament. Ez volt az a vállalat, amely állam volt az államban, a külföldről behozott közszükségleti cikkeket aranyért és dollárért értékesítették. A céget mentesítették minden deviza- és vámtörvény alól, egy kis zárványként létezett a jogrend felett. Amikor túl sok volt a botrány, egyszerűen átmentették egy másik vállalatba. Csempészés, csalás, spekuláció – mindezt a Politikai Rendőrség felügyeletével. Újabb elképesztő történet – folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Vörös Hadsereg védte azt a szovjet-magyar „elitalakulatot”, amely felépítette az országot kirabló külkereskedelmi hálózatot
A bolsevikok már 1944-ben hozzáláttak ahhoz, hogy átvegyék Magyarország külkereskedelmének az irányítását. A hálózatot szovjet mintára, a Vörös Hadsereg védelmében építették fel, olyan kevéssé ismert kulcsszereplőkkel, mint a moszkovita Vas Zoltán, vagy a teljesen elfelejtett Háy László. „Háy önmagában kevés lett volna, ezért azonnal megkezdte a hálózatépítést. De a frissen toborzott garnitúra mellett – akikből később a külkereskedelmi lobbi keménymagja lett – más meghatározó moszkoviták is szerepet vállaltak az árucsereforgalom bolsevizálásában. A gazdaság legfőbb urának számító Vas Zoltán természetesen megkerülhetetlen szereplő ebből a szempontból is, de Gerő Ernő, az NKVD tisztje is egyengette pártvonalon ezen pénzügyi pókháló alig észrevehető szövedékének létrejöttét.” Ez lett az a külkeres hálózat, amely a rendszerváltás előtt és után is kifosztotta Magyarországot. Tények, elhallgatott összefüggések és egy tökéletesen felépített hálózat.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Varga Jenő kommunista közgazdász, aki kitalálta a málenkij robotot és annak „gazdasági hasznát”
A bolsevikok legnagyobb ellenfelei nem a tőke, illetve a tőkések voltak, hanem a hívő és/vagy önálló gondolkodású emberek, akiknek nem lehetett ellopni a lelkét. A mindent átlátó Márai Sándor fogalmazott így: hogy a kommunisták mindent vittek, végül a lelkünket is. Meg az erőnket, életerőnket is: kevesen tudják, hogy a magyar Varga Jenő találta ki a malenkij robotot... Erről és sok más egykor volt titokról irt Borvendég Zsuzsanna a PS-nek. Szokása szerint tudományos alapossággal, tűpontosan, s mégis élvezetesen.Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót.
Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta.
Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
