borvendég zsuzsanna
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hammer, aki mintha Soros mestere lett volna – Egy gátlástalan filantróp véres felemelkedése
Pénzmosás, csempészés, meggyilkolt arisztokratáktól elvett ékszerek – így építette fel birodalmát a szovjetek kedvenc amerikai apa-fia párja, Julius és Armand Hammer. Julius egy odesszai zsidó kereskedő fiaként költözött Amerikába, ahol Lenin híve, majd legjobb üzleti partnere lett. Mivel az amerikai elhárítás lebuktatta, majd börtönbe dugta, fia vette át a stafétát, aki más amerikai milliárdosokat is meggyőzött a szovjet befektetésről. Például Henry Fordot. Hammer ócska búzát vitt a meggyilkolt orosz arisztokraták ékszereiért cserébe, nem számított, honnan jött a pénz, csak annak mértéke. A legdurvább, hogy a meggyilkolt cárevics hihetetlenül értékes modellhajóját is megszerezte, amit eladott egy amerikai bűnözőnek. Utóbbi ezzel köszönte meg az amerikai elnöknek, hogy az amnesztiát adott neki. Ettől fogva a vérrel bemocskolt modellhajó Franklin D. Roosevelt asztalának dísze volt. Mintegy összefoglalva mindazt a mocskot és fertelmet, amit a bolsevikeknek köszönhetünk, és amihez sok nyugati vígan vagy ostobán asszisztált. Folytatjuk Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozatát!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Henry Ford és a többi nagytőkés – Lenin és a totális állam felépítésének elhallgatott támogatói
Hálózatok egykor és most – elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en! A harmadik rész főszereplője Lenin és azok az amerikai nagytőkések, akik részt vettek a szovjet totális birodalom felépítésében. Volt közöttük olyan, aki ma már jórészt ismeretlen (Armand Hammer), és olyan is, akit mindenki antikommunistaként (és antiszemitaként) is ismer. Utóbbi Henry Ford. „Az ötlet leegyszerűsítve arról szólt, hogy bolsevikok átadják az orosz ipari létesítményeket a nyugati – elsősorban amerikai – nagytőkés beruházók számára bérleti szerződések, koncessziós megállapodások formájában. A koncessziós program azonban nem érintett minden területet. A hivatásos forradalmi hevülettel rendelkező bolsevik vezetők nagyon jól tudták, hogy kiépített hálózataikra továbbra is szükségük lesz, vagyis meg kell oldani ezek irányítását, finanszírozását. A külkereskedelem kiváló fedőterületnek bizonyult ehhez, hiszen az árucsereforgalom biztosítását szolgáló nemzetközi kapcsolatrendszer egy igazi élő hálózat, amelyben ráadásul folyamatos a tőkemozgás.” A többi – jobbára elhallgatott – történelem.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A felforgatók arcképcsarnoka – Az elfelejtett Parvus, avagy útmutató a bolsevizmushoz
Hálózatok egykor és most – elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en! Az első, bevezető rész után most Parvus következik. Ő volt az a viszonylag kevéssé ismert felforgató, aki összeállított egy olyan akciótervet, amivel a németek le tudták győzni az orosz Birodalmat. A mai idők bomlasztói hasonló mintákat követnek. Parvus “kézikönyve” szerint a legszegényebbekre, a háború által leginkább sújtott rétegekre kellett koncentrálni. Meg kellett támadni az közlekedési csomópontokat, ellátási útvonalakat, gyakorlatilag kiéheztetve, kivéreztetve a hátországot. Minél rosszabb a tömegeknek, annál jobb nekik. Javasolták az olajkutak felgyújtását, mint a politikai nyomásgyakorlás egyik aduászát, de kitértek arra is, miképpen kellene az országba becsempészni könnyen kezelhető robbanószereket, amelyeket a feltüzelt proletárok utak, hidak és vasutak felrobbantásához használhatnak. A terrorcselekmények kivitelezése mellett kiemelt fontosságú volt az ideológiai hadviselés is. A tervet kezdetben a németek fizették – Lenint kiválasztva –, de a bonyolult játszmában maffiózók, bankárok is részt vettek, akik leginkább az első világháború semleges területein szervezkedtek.
A film, amiről még a jobboldal is hallgat, pedig a bolsevik rémuralom megismétlődhet, ha nincs összefogás
Naponta találkozunk azzal, hogy "fidesztelenítenek", bebörtönöznek, elveszik a vagyonunkat az ellenzékiek, ha ők kerülnek hatalomra. Ugye ismerősek ezek a mondatok? Mi pedig már meg sem lepődünk ezen, pedig lehet, hogy mégiscsak emlékeztetnünk kellene magunkat arra, hogy tanulni kell a múlt hibáiból. Vannak emberek, akiknek az egész életük bizonyság arról, mennyire szeretik hazájukat, akik számára kiemelten fontos, hogy ne történhessen meg újra az a borzalom, amit egykor a magyarok ellen követtek el idegen hatalmakat szolgáló gazemberek, akiknek rémtetteiről nagyon szeretnek hallgatni. Vajon miért próbálják letagadni, átírni a magyar történelmet? Hogyan lettek a bolsevik vérengzésekért felelős személyekből elismert hősök? A halál népbiztosa című film díszbemutatóján döbbent csend volt a nézőtéren, Stefka István és Csurka Dóra filmje az egyik legmegrendítőbb alkotás arról az időszakról, amikor bárkit, bárhol kivégezhettek a bolsevikok csak azért, mert más ideológiát képviseltek. És ami napjainkban is megtörténhet. Hogy ennek mekkora esélye van? Az Ügy című műsorban erre a kérdésre kerestük a választ Stefka Istvánnal, Békés Mártonnal és Borvendég Zsuzsannával. A "Lenin-fiúk" ma is köztünk élnek, és ha nem vesszük észre az intő jeleket, ha nincs meg a nemzeti összetartás, akkor könnyen előfordulhat, hogy mindaz, amivel fenyegettek, valósággá válik. És azt a borzalmat nem akarjuk, nem akarhatjuk újra átélni, de a közöny, valamint az, hogy nincs meg bennünk a kellő óvatosság, veszélyérzet, pontosan ezt idézheti elő.
A hidegháború győztese nem Amerika, hanem a globális pénzelit volt – Elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en!
Hálózatok egykor és most – elindult Borvendég Zsuzsanna megdöbbentő sorozata a PS-en! A kiváló és népszerű történész portálunknak írt cikkeiben pontról pontra, kulcsfiguráról kulcsfigurára bemutatja azt a hálózatot, amely mind a múlt századunkat, mind ezt a századot meghatározza. Az első részben egyfajta bevezetésként körüljárja, hogyan is telepedett és telepszik rá ez a folyamatosan átalakuló, de valójában nagyon is örök „társadalomjobbító” erő a világra. „Minden „társadalomjobbítónak” és „egyenlősítőnek” álcázott ideológia mára csak a gyökereitől erőszakkal elszakított ember kihasználásáról és a hatalom koncentrációjáról szól, vagyis valójában emberellenes. Olyan az egész, mint egy évszázadok alatt fokozatosan levezényelt mesterterv, amelynek középpontjában mindig a hatalom és a pénz állt. Minden történelmi lépcsőfokon voltak valakik a háttérben, akik az adott pillanatban haszonélvezői voltak az addig elért „eredményeknek”. A Mediciek, a Fuggerek, a Rothschildok vagy a Rockefellerek szerepe közismert, és a kortárs pénzhatalmi centrumokból is ismerünk néhány nevet, multinacionális gigavállalatok tulajdonosait, akik számára a fogyasztóvá degradált tömeg az éltetőerő. Megvásárolják az újságírókat, létrehoznak „civilszervezeteket”, megválasztatják a számukra megfelelő politikusokat, vagy egyéb közfunkciókat ellátó személyeket – egy fokozatosan terebélyesedő hálózat apró építőköveit.” Ismerős? Jó szórakozást nem kívánhatunk, de a látás képessége hosszabb távon csak a javunkra válhat.
Borvendég Zsuzsanna: A taxisblokádban a CIA is közreműködhetett
Az 1990-es taxisblokád szervezésébe a CIA is belenyúlhatott - minderről Borvendég Zsuzsanna történész beszélt a Vasárnap.hu-nak adott interjújában. A Magyarságkutató Intézet munkatársa kifejtette azt is, miként mentette át hatalmát az MSZMP-t kiszolgáló állambiztonsági hálózat a rendszerváltást követően, illetve milyen módszerekkel avatkoztak bele a magyar politikába külföldi titkosszolgálatok. Az ismert kutató rámutatott arra is, hogy milyen párhuzam figyelhető meg a taxisblokád és napjaink "színes forradalmai" között.
Leninékhez képest a koronavírus csak egy nátha volt – Miért viszolygok a régi, új, mezei és városi marxistáktól? (Videóval)
Borvendég Zsuzsannával beszélgetni jó és rossz. Jó, mert hihetetlenül felkészült és átlátja a bolsevizmus működését. Rossz, mert ez az egész a múltunkról és a jelenünkről szól. A kiváló történésszel Leninről, a Parvusz-féle mestertervről és Oroszország tönkretételéről beszélgettünk. Nekem meg erről eszembe jutott, miért is van elegem ennyire az összes régi, új, mezei és városi marxistából.
A legnépszerűbb magyar történész: Borvendég Zsuzsanna könyvei vezetik a sikerlistákat
Könyvei alapján Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet munkatársa a legnépszerűbb történész Magyarországon. A történelmi kategóriában az elmúlt fél évben rendszeresen vezeti a legtöbbet vásárolt könyvek listáját, sőt a dobogó első (A hálózat pénze), a második (Az impexek kora) és harmadik (A kádári Magyarország titkos élete) helyét is Borvendég Zsuzsanna könyvei foglalják el a legnagyobb internetes áruház, a Bookline oldalán – írja az erdely.ma.
„Elsősorban azért nem volt aktanyilvánosság 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmak átvették ezeket a hálózatokat” – Schiffer és Borvendég Vágó Istvánról és a diadalmas külkeresekről
ÁVH-s tisztekből lett külkeresekről és jogászokról, nácikkal üzletelő kommunistákról és a simán átmentett hálózatról beszélgettünk Borvendég Zsuzsanna történésszel és Schiffer András ügyvéddel. Meg persze Vágó István ismeretlen külkeres múltjáról, hogy mit is csinált a Medimpexnél, ahol már nem is emlékszik, milyen útijelentéseket írt. Schiffer kiemelte, hogy nem a beszervezettség a fontos, hanem az az átöröklődés, amely a hálózati szerepek esetében is megtörtént. „Szerintem azért nem volt aktanyilvánosság elsősorban Magyarországon 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmaknak, a németeknek, az amerikaiknak alapvető érdekük volt, hogy átvegyék ezeket a hálózatokat” – mondta. De hogyan csempészte a drogot a Medimpex és került gyerekként Egyiptomba Vágó? Ez is kiderül.Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót.
Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta.
Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
