erdély
Erdélystat: az erdélyi magyar iskolák jobban felszereltek, mint a romániai átlag
Az Erdélystat.ro statisztikai portál csütörtökön közzétett elemzése szerint az erdélyi magyar iskolák kevésbé zsúfoltak és jobban felszereltek, mint a romániai átlag. A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) iskolai infrastruktúrára vonatkozó, a 2018–2019-es tanévben végzett felmérésének és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait foglalta össze.
Magyar nyelvhasználatot népszerűsítő kampány indult Erdélyben
A magyar nyelvhasználatot népszerűsítő és tudatosító tájékoztató kampányba kezdett a kolozsvári Bálványos Intézet és a temesvári Integratio Alapítvány. A kampányról szóló sajtótájékoztatón számoltak be kedden Kolozsváron a szervezők. Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta, a korábbi kutatásokból kimutatták, hogy a vegyes házasságokból származó, magyarul tanuló gyermekek esetében a pedagógusok olyan kihívásokkal szembesülnek, melyekre nem készítették fel őket.
Száz erdélyi magyar vállalkozó találkozik szerdán az online térben
Közel száz erdélyi magyar vállalkozó találkozik szerdán az online térben a Nemzetpolitikai Államtitkárság erdélyi mentorprogramja keretében, amely második állomásához érkezett. A Design Terminallal és a Pro Economica Alapítvánnyal partnerségben megvalósuló rendezvény célja az erdélyi magyar vállalkozók támogatása, a magyar vállalkozókat segítő szakmai környezet kialakítása.
Magyarországi támogatásból mentik meg a 18. századi erdélyi templom famennyezetét
Magyarországi támogatásból mentik meg az erdélyi Tacs viharban megrongálódott, református templomának famennyezetét, a Kárpát-medencei magyar műemlékek megmentését célzó Rómer Flóris Terv keretében. A Beszterce-Naszód megyei, túlnyomórészt magyarok lakta település református templomának tornya április 17-én este leomlott, az értékes famennyezetet azonban ekkora kimentették a rossz állapotú épületből – közölte az MTI-vel kedden a Rómer Flóris Tervet lebonyolító Teleki László Alapítvány.
Elrabolt Hungária – Csodálatos képeslapgyűjtemény Trianonban megcsonkított, gyönyörű hazánkról (PS-interjú)
Trianonról, mint a magyarság legnagyobb XX. századi kataklizmájáról, nem lehet eleget beszélni. Fontos ugyanakkor, hogy oly módon tegyük ezt meg, ami valamiért magával ragadó és igazán megérinti minden nemzettársunkat. Ezeknek a céloknak maximálisan eleget tesz a Magyar Patrióták Közössége gondozásában, az EMMI támogatásával megjelent Elrabolt Hungária című kötet, amely régi képeslapok segítségével mutatja be egy szeletét annak, amit a békediktátum révén elveszítettünk. A könyv társszerzőjével, szerkesztőjével, Balázs D. Attilával beszélgettünk.
Csíkszeredában több mint háromezer-ötszázan vettek részt a húsvétvasárnapi ételszentelésen (Videó!)
Csíkszeredában több mint háromezer-ötszázan vettek részt a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen a járvány elleni rendelkezések szigorú betartásával. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a város polgármesteri hivatala idén nemcsak a közigazgatási palota előtti téren, hanem a tér mellett elhaladó sugárúton is lehetővé tette az ételszentelést. Így a családok a járvány miatt megkövetelt távolság betartásával sorakozhattak fel, és várhatták, hogy húsvéti ételeiket megszenteljék a liturgiát végző papok.
A román belügyminiszter burkoltan megfenyegethette a székelyföldi magyar prefektusokat
Erdélyi magyar portálok értelmezése szerint burkoltan megfenyegette Lucian Bode belügyminiszter a csütörtöki online beiktatási ceremóniájuk során Kovászna és Hargita megye magyar nemzetiségű prefektusát. A szerdai kormányülésen kinevezett prefektusok és alprefektusok – köztük Szabó Zsolt, az USR-Plus szövetség által jelölt Hargita megyei prefektus és Ráduly István, az RMDSZ által jelölt Kovászna megyei prefektus – körkapcsolásos videokonferencia keretében tették le az esküt.
A románok fele attól retteg, hogy Magyarország Erdély visszaszerzésére törekszik
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik őket Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza. Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem. A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.
Szociológus: a székelyek és románok aszimmetrikus párhuzamos világokban élnek
Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint az erdélyi magyarok és románok párhuzamos világokban élnek, de ezek a világok aszimmetrikusak a két nyelv eltérő státusából fakadóan. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Krónika napilapnak nyilatkozott az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás, a fekete március évfordulója alkalmából. Az elemzés péntek este jelent meg a lap internetes oldalán.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
