erdély
Elrabolt Hungária – Csodálatos képeslapgyűjtemény Trianonban megcsonkított, gyönyörű hazánkról (PS-interjú)
Trianonról, mint a magyarság legnagyobb XX. századi kataklizmájáról, nem lehet eleget beszélni. Fontos ugyanakkor, hogy oly módon tegyük ezt meg, ami valamiért magával ragadó és igazán megérinti minden nemzettársunkat. Ezeknek a céloknak maximálisan eleget tesz a Magyar Patrióták Közössége gondozásában, az EMMI támogatásával megjelent Elrabolt Hungária című kötet, amely régi képeslapok segítségével mutatja be egy szeletét annak, amit a békediktátum révén elveszítettünk. A könyv társszerzőjével, szerkesztőjével, Balázs D. Attilával beszélgettünk.Csíkszeredában több mint háromezer-ötszázan vettek részt a húsvétvasárnapi ételszentelésen (Videó!)
Csíkszeredában több mint háromezer-ötszázan vettek részt a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen a járvány elleni rendelkezések szigorú betartásával. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a város polgármesteri hivatala idén nemcsak a közigazgatási palota előtti téren, hanem a tér mellett elhaladó sugárúton is lehetővé tette az ételszentelést. Így a családok a járvány miatt megkövetelt távolság betartásával sorakozhattak fel, és várhatták, hogy húsvéti ételeiket megszenteljék a liturgiát végző papok.A román belügyminiszter burkoltan megfenyegethette a székelyföldi magyar prefektusokat
Erdélyi magyar portálok értelmezése szerint burkoltan megfenyegette Lucian Bode belügyminiszter a csütörtöki online beiktatási ceremóniájuk során Kovászna és Hargita megye magyar nemzetiségű prefektusát. A szerdai kormányülésen kinevezett prefektusok és alprefektusok – köztük Szabó Zsolt, az USR-Plus szövetség által jelölt Hargita megyei prefektus és Ráduly István, az RMDSZ által jelölt Kovászna megyei prefektus – körkapcsolásos videokonferencia keretében tették le az esküt.A románok fele attól retteg, hogy Magyarország Erdély visszaszerzésére törekszik
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok túlnyomó többsége úgy érzi: másodrangú állampolgárnak tekintik őket Európában, csaknem ötven százalékuk szerint pedig Magyarország Erdéllyel kapcsolatos politikája az országrész „elszakítását” célozza. Azzal az állítással, hogy Romániának védenie kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, a megkérdezettek 87,2 százaléka értett egyet, 11 százalékuk viszont nem. A felmérésből kiderült: a románok több mint felének az a meggyőződése, hogy az ország schengeni csatlakozásának megakadályozása hátterében egyes uniós tagállamok gazdasági érdekei állnak, míg 43,5 százalékuk véli úgy, hogy Románia nem teljesíti az összes csatlakozási feltételt.Szociológus: a székelyek és románok aszimmetrikus párhuzamos világokban élnek
Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint az erdélyi magyarok és románok párhuzamos világokban élnek, de ezek a világok aszimmetrikusak a két nyelv eltérő státusából fakadóan. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója a Krónika napilapnak nyilatkozott az 1990-es marosvásárhelyi véres román-magyar összecsapás, a fekete március évfordulója alkalmából. Az elemzés péntek este jelent meg a lap internetes oldalán.Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! – Harmincegy éve tört ki a román pogrom Marosvásárhelyen
Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.Klaus Iohannis méltányolta a magyar kisebbség Romániában betöltött szerepét
Klaus Iohannis román államfő a magyar kisebbség Romániában betöltött szerepét méltatta, a harmonikus etnikumközi kapcsolatok fontosságát és az európai sorsközösséget hangsúlyozta a magyar etnikumú román állampolgárokhoz intézett március 15-i üzenetében, amelyet hétfőn tettek közzé az elnöki hivatal honlapján.Erdélyi Magyar Szövetség: kivettük a részünket a mozgósításból
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői, tagjai és támogatói kivették a részüket a kampányból és a mozgósításból, és ezzel hozzájárultak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási sikeréhez – jelentette ki keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az EMSZ társelnöke.Szijjártó Péter: Magyarország az EU és az Egyesült Államok szoros együttműködésében érdekelt
Magyarország az Európai Unió és az Egyesült Államok szoros együttműködésében érdekelt, és fontosnak tartja, hogy az a kölcsönös tiszteleten alapuljon – jelentette ki Szijjártó Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően hétfőn Brüsszelben. A külügyminiszter a Külügyi Tanács által hétfőn elfogadott és kedden érvénybe lépő, az emberi jogi jogsértéseket szankcionáló jogszabállyal összefüggésben pedig kiemelte, hogy az emberi jogok közé tartoznak a nemzeti kisebbségek jogai is. Az unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajnában viszont továbbra is a kormányzati politika szintjén van a magyar közösség megfélemlítése és a kárpátaljai magyar közösség jogainak folyamatos megértése.Ajánljuk még

















