g. fodor gábor
A középosztályra épül a szuverén, stabil ország – Bemutatták György László könyvét
A szegények és a gazdagok is szívesen gondolják magukat középosztálybelinek. Mi olyan vonzó ebben a társadalmi rétegben, mi a jelentősége az erejének, és mi múlik rajta? Ezek a kérdések merültek fel György László közgazdász, egyetemi docens, kormánybiztos új könyvének bemutatóján a XXI. Század Intézetben. A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című könyvben a szerző által bevezetett új fejlettségi mérőszám is nagy hangsúlyt kapott, hogy ne mások számolják ki az ő mércéjük szerint, mennyire állunk jól vagy rosszul.
A nő és a férfi – Avagy hogyan harapott a saját farkába a szexuális forradalom
Valóban felszabadulást hozott-e a nők részére az emancipáció, vagy olyan nemi szerepekbe kényszerítette őket, amelyek már biológiailag is ellentétesek a női léttel? Ezt a kérdést járták körbe az Identitás, mint politikai fegyver konferenciasorozat záróelőadásán.
Schmidt Mária: a pandémia megmutatta, hogy a globalizáció kiszolgáltatottá tesz
A világjárvány megmutatta, hogy a globalizáció a kiszolgáltatottság veszélyét rejti, nemzetállami reagálásra volt szükség - mondta a XXI. Század Intézet főigazgatója a Covid-tanulságok? című konferencián szerdán Budapesten.
Ha Magyar Péter egy kesztyűbáb, akkor ki mozgatja? – Deák, Békés, G. Fodor elemzése (VIDEÓ)
A Mozgásban legújabb adásában Deák Dániel elemző arra a kérdésre kereste a választ Békés Márton és G. Fodor Gábor társaságában, hogy Magyar Péternek a közéletbe való meglepően gyors berobbanása milyen hatással lehet a belpolitikai erőviszonyokra. Vajon igaz, hogy csalódott fideszeseket, vagy mégis inkább csalódott ellenzékieket tud megszólaltatni?
Gyilkos, nyomozó, vagy a kés pengéje? – Bemutatták G. Fodor Gábor új könyvét
Alighanem igaza lesz Ókovács Szilveszternek abban, hogy G. Fodor Gábor új könyve nem fogja a sikerlisták élét ostromolni. A gondolkodásról gondolkodás nem ígérkezik tömegek kedvenc olvasmányának, ugyanakkor messze nem is haszontalan. Az pedig kifejezetten érdekes ötlet volt, hogy a politika világán kívülről érkező művészeket ültessenek a szerzővel egy asztalhoz, hogy az egyéni és a közösségi gondolkodás folyamatáról beszélgessenek.
A semmiből születő erő – Megjelent G. Fodor Gábor új könyve a gondolatháborúról
A gondolatháború síkjára kalauzolja az olvasókat G. Fodor Gábor most megjelent, A „késes” ember című új kötetében. A fenyegető erőt jelképező főcím mellett az egyszavas alcím (Gondolatháború) rávilágít, miről szól valójában a kiadvány. Ahogy a szerző, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója írja: „Minden a gondolattal kezdődik. Útjára indítja a dolgokat. A gondolat a semmiből születő erő.” A könyv fundamentuma és esszenciája tehát a gondolat, a gondolatiság. És mindaz, ami egy-egy gondolat köré épül.
Deák Dániel a PS-nek: A Fidesz 2026-os sikeréhez elengedhetetlen a politikai közösség egyben tartása (Videó!)
Bemutatták Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének A Fidesz-recept - kampányból kampányba című, a kormányzó pártszövetség "töretlen népszerűségének" okait vizsgáló könyvét csütörtökön, Budapesten. A szerző lapunknak elmondta, hogy nem lehet sikeres egy párt, ha csak a kampányidőszakokra koncentrál. A kormányzati ciklusokban is meg kell őrizni a választókat. Részletek a videóban.
Magyarországon és Európán már csak az ima segíthet? – Bemutatták Schmidt Mária könyvét az ukrajnai háborúról
Az orosz–ukrán háború valójában egy jóval tágabb geostratégiai eseménysor, az amerikai–kínai dominanciaharc és az annak keretében az erőforrásokért zajló versenyfutás része, amelyben mi kétségbeejtően jelentéktelen tényező vagyunk – nagyjából ez a nem túl szívderítő következtetés derült ki Schmidt Mária Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének bemutatóján, amelynek házigazdája kollégánk, Ferkó Dániel volt. Bármennyire is szeretnénk ebben magánvéleményt megfogalmazni és főleg magánérdeket érvényesíteni, azt a minket maga alá gyűrt birodalom meg sem kérdezi. Nagyon okosan és óvatosan kell ilyen keretek közt kitalálni a saját mozgásunkat, hogy megmaradjunk – derült ki. A helyzet súlyosságára tekintettel a könyv szerzője mindenki figyelmébe ajánlotta az imát, egyrészt az elsődleges hatása miatt, másrészt annak igazolására, hogy Európának még maradt valamije a régi önmagából.
