gaudi-nagy tamás
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)
Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.Revíziós siker, vagy diplomáciai csapda volt a második bécsi döntés? – Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Huth Gergely és Vésey Kovács László a Polbeatben (ÉLŐ 19 órától)
A számok alapján a két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt Észak-Erdély visszaszerzése 1940. augusztus 30-án. A Trianonban Románia felé elveszített területünk 42 százalékát szereztük vissza, másfél milliónyi emberrel. A magyar honvédség alakulatai szeptember 5. és 13. között vonultak be a románok által kiürített területre, amelyet német–olasz döntőbíráskodás révén kapott vissza Magyarország. A döntés előtt pattanásig – már-már háborúig – feszült a magyar–román viszony, ezt csendesítette le a döntőbíráskodás, amely azonban már a britek és a franciák jóváhagyása nélkül történt. A németek mindkét felet lekötelezettjükké tették, így a mezőségi és székelyföldi magyarságnak négy évnyi fellélegzést hozó döntés egyúttal a németek kegyeit kereső román–magyar versengésbe torkollott. Megérte-e, és jól csináltuk-e? A Polbeat mai adásában Gaudi-Nagy Tamás lesz Huth Gergely és Vésey Kovács László vendége.Gaudi-Nagy: 80 éve döntöttek arról, hogy a Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Partium és Erdély északi része
Emlékezzünk rá büszkén és a jövőbe vetett reménnyel, hogy ma volt 80 éve, hogy a 1940. augusztus 30-án – német és olasz döntőbíráskodás eredményeként – a második bécsi egyezményt aláírták, amely alapján az első világháborúban vétlen, de mégis egy terrordiktátummal halálra ítélt Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Partium és Erdély északi része, illetve a Székelyföld – írta Gaudi Nagy Tamás jogvédő hétfőn, internetes oldalán.Hivatalosan is megalakult a European Patriots Unite Egyesület – Rendezvényt szerveznek Budapesten
Szeptemberben nagyszabású, európai szintű, hazafias rendezvényt szervez a European Patriots Unite Budapesten, amit akár az európai büszkeség napjának is nevezhetünk, és amely az európai nemzeti értékek fontosságát, sokszínűségét és különlegességét mutatja majd be – a gasztronómia eszközeivel is. A European Patriots Unite az európai patriótákat egyesítő, magyarországi központú civil egyesület, amelynek vezetősége csütörtökön ismertette közösségük főbb céljait, ami a legfőképp az európai patrióták erőinek egyesítésére és civil összefogására terjed ki.Ideológiai korrupció az igazságszolgáltatásban? – Interjú Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével (II. rész)
Ha az, ami a Szeviép-ügyben a bírósági oldalról kirajzolódni látszik, teljes körűen bizonyítást nyer, akkor azt jelzi, hogy az igazságszolgáltatásban lényegében egy szervezett, bűnüldözési és igazságszolgáltatási elvek teljes sárba tiprásával működő, kvázi bűnöző jellegű modell ütötte fel fejét – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét a szegedi botrány kapcsán bírói összeférhetetlenségről, újságírók kriminalizálásáról, az ultraliberális jogvédő, civil szervezetek igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásáról, Budaházy tizenegy éve tartó terrorista peréről és Szöőr Anna pszichológus jogász letartóztatásáról kérdeztük beszélgetésünk második részében.Ideológiai korrupció az igazságszolgáltatásban? - Interjú Gaudi-Nagy Tamással a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével(I.)
A 15 éve fennálló hazafias jogvédő szervezet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, illetve Alapítvány a napokban tartotta jótékonysági estjét, amelynek célja a források növelése volt a nemzeti érzelmű, patrióta jogászok, ügyvédek hadba küldéséhez a Magyarországot gátlástalanul támadó balliberális nemzetközi jogvédő hálózatokkal szemben. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) 36 fizetett munkatárssal dolgozik a globalista patriofób célok elérése érdekében igyekszik lépten-nyomon elősegíteni hazánk megregulázását és a multikulti, s a társadalmi devianciák térnyerését. A nemzeti jogvédők jelenleg 30 önkéntes fővel állnak a strázsán és állnak bele szükség esetén konkrét ügyekbe jogi képviselőként, ha kell a legmagasabb jogi fórumokra a nemzeti értékek és érdekek védelmét. Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével az interjú első részében az ultraliberális NGO-k módszereiről, az önrendelkezés útját járó hazánk elleni akcióikról, a gyöngyöspatai romák ügyéről és a börtönbizniszről beszélgettünk.A véleményszabadság totális tagadása – Gaudi-Nagy Tamás a Google önkénye elleni tüntetésünkről (VIDEÓ)
Nagyon kemény jogi pergőtűz alá vonták az országot a patriofób, külföldről pénzelt álcivilek – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás jogvédő portálunknak adott interjújában, hozzátéve: hatalmas pénzekből dolgoznak a nemzet felszámolásán. Gaudi-Nagy Tamás kiállt a portálunk által szervezett, a YouTube közösségi médiaszolgáltató elleni tüntetés mellett, mert úgy látta, a multicégek elzárt irodáik mélyén ugyanazt teszik, mint a kommunista diktatúra idején, csak rafináltabb eszközökkel.Jótékonysági estet tartanak a nemzeti jogvédők a sorosista szervezetekkel való harc jegyében
Február 15-én, szombaton jótékonysági estet tart a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a fővárosban. Az est célja a meghívóban foglaltak szerint a sorosista patriofóbok-liberálisok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni nemzeti jogvédő küzdelem támogatása, forrásainak növelése, a nemzeti jogvédők és a támogatók összekapcsolása. A nemzeti jogvédők alapítványi honlapján olvasható hír arra is felhívja a figyelmet, hogy a globalista szervezetek, mint a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság évente több százmillió forintból gazdálkodnak, tevékenységük pedig rendkívül káros, ezért fel kell venni velük a harcot.Ajánljuk még