határon túli magyarok
Forró Krisztián a PS-nek: a Beneš-dekrétumok máig érvényesek, hiába állítják egyes szlovák politikusok annak ellenkezőjét
A közelgő szlovákiai választásoknak éppen az is tétje, hogy a magyarság visszaszerezze képviseletét a szlovák parlamentben, és el tudja érni, hogy Szlovákia bocsánatot kérjen a Felvidéken élő magyaroktól a kitelepítések és a Beneš-dekrétumok más káros intézkedései kapcsán, mert csak így lehet lezárni a történelemnek ezt a fejezetét – hangsúlyozta portálunknak Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja, valamint a felvidéki magyar pártokat tömörítő Szövetség elnöke. A politikus kiemelte: máig is előfordulhat, hogy valaki úgy fekszik le este, hogy egy föld tulajdonosa, ami másnap reggelre már nem az övé, azaz a Beneš-dekrétumok máig érvényesek, hiába állítják egyes szlovák politikusok annak ellenkezőjét. Győzelem a történelem ítélőszéke fölött, hogy még mindig több százezren gondolkodnak, imádkoznak, tanulnak magyarul a Felvidéken – A Felvidékről kitelepítettekre emlékezik a magyarság
Szomorú és elfogadhatatlan, hogy a kitelepítésekért máig senki sem kért bocsánatot a Szlovákiában élő magyaroktól – jelentette ki a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott rendezvényen Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke, kiemelve: "ma, háromnegyed évszázaddal történelmünk zárójeles évei után még mindig több százezren gondolkodnak, imádkoznak magyarul, tanítják magyar szóra gyermekeiket Felvidéken. Mi ez, ha nem a győzelem a történelem ítélőszéke fölött." Ugyanitt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságnak elnöke felidézte: a kitelepítések ötlete Sztálintól származott, aki szerint a nemzetiségi kérdés vagonkérdés... "Minél tovább tart ez a háború, annál inkább fogy a remény, egyre többen akarnak majd megszabadulni a mindennapi félelemtől" – Húsvéti interjú Györke Róberttel, a nagygejőci gimnázium igazgatójával
"Ünnepekkor mindenki itthon volt, megtelt a falu élettel, a templom is emberekkel, még azok is eljöttek ilyenkor, akik már elszármaztak innen ”- idézi fel a portálunknak húsvét alkalmával interjút adó Györke Róbert, a kárpátaljai Nagygejőci Gimnázium igazgatója, hozzátéve, ez a szokás a háború miatt megfordult, most jellemzően inkább az asszonyok és gyerekek mennek a férjek, apák után, és ez nagy különbség, a falun is meglátszik. "Az elmúlt években gyakorlatilag, hogyha kinézett az ember az ablakon, akkor az utcák teljesen üresek voltak, most egy pici mozgás már van, de nem a háború előtti" -teszi hozzá. Az igazgató az interjúban többek közt arról is beszélt, „sok segítséget kapunk az anyaországtól, mégis kevesen hiszik el, de az a legnagyobb ajándék, hogy tudnak rólunk, hogy gondolnak ránk, hogy érezzük, hogy valaki támogat minket, ott áll mögöttünk”. Mint hozzátette, "sokat hallani, hogy az ukránok ezeréves magyar elnyomásban éltek itt, de mégis megtarthatták ezer évig a nyelvüket, szokásaikat. Ha nem lesz magyar iskola, bezárnak a magyar templomok, akkor mindenki tudja hová fog ez vezetni, nem ezer év alatt, hanem akár csak pár tíz év alatt is".