határon túli magyarok
Szili Katalin az anyanyelvhez és a közösségi képviselethez való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta Egriben
A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen – hangoztatta Szili Katalin vasárnap Egriben, a romániai, Szatmár megyei település nagy szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
"Mintha régi ismerősök lettünk volna..." – Potápi Árpád János az ukrajnai útról, helikopterezésről és az AUR elfogadható terveiről
Három és fél év kitiltást követően léphetett a magyar tárgyalódelegációval Ukrajna területére Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki a hétfői sajtóreggelit követően osztotta meg tapasztalatait portálunkkal a tárgyalásról, annak eredményeiről, különösen annak fényében, hogy a baloldali sajtó a diplomáciai csúcstalálkozótból egyetlen pontot emelt ki: azt, hogy a delegáció helikopterrel érkezett. Az államtitkárt akkor már megkérdeztük első helikopteres élményéről; arról, mennyire reménytelen a frissen megalakult Fico-kormány alatt a kettős állampolgárság megszerzése a felvidéki magyarságnak; és hogy mit gondol a szélsőnacionalista AUR terveiről Székyleföld szétszabdalásáról...
"Az ukránok egyszerűen orvosolhatnák sérelmeinket, csak a korábbi jogainkat kellene visszaadniuk" – A Zelenszkij-Orbán találkozó magyar elvárásairól
Szijjártó Péter halálos megfenyegetése; Donald Tusk hazánkat lejárató kijevi látogatása; magyarellenes propaganda-hadjárat az ukrán sajtóban - a borús viharfelhők gyülekeztetésével a háborúpárti erők láthatóan mindent megtesznek a Zelenszkij-Orbán találkozó meghiúsítása érdekében. Az ukrán és a magyar elnököt még az argentin államfő beiktatási ünnepségén "sodorta egymás mellé a szél", Zelenszkij akkor vetette fel a tárgyalások lehetőségét, amelyre Orbán Viktor úgy reagált, szívesen kezd párbeszédet, ha annak lesz eredménye. Ennek előkészítése a két ország külügyminiszterére vár, akik január 29-én találkoznak majd. A folyamatokkal kapcsolatban felidézzük az ukrán-magyar viszony elmérgesedésének állomásait, és azt, milyen elvárásokkal áll neki az egyeztetéseknek a magyar fél.
Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt – Bemutatkozott a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet
„1944-ben a kárpátaljai magyarságot megtizedelték és úgy megfélemlítették, hogy joggal gondolhatta azt a szovjet hatalom, hogy a magyarok soha nem fogják felemelni a fejüket” – hangzott el a „Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyarok (1944–2022)” című tanulmánykötet pénteki bemutatóján, amely önmagában csattanós választ ad az akkori szovjet vezetés elképzeléseire. A kötet angol nyelvű változatát tavaly novemberben mutatták be abból a célból, hogy Európa és a világ szakmai tényanyagokkal alátámasztva ismerhesse meg a kárpátaljai magyarság hányattatását, időközben felmerült azonban, hogy a magyar nyelvű olvasók számára is viszonylag kevéssé bemutatott a közösség és sorsa. Mint a magyar nyelvű kötet megjelenése kapcsán tartott sajtótájékoztatón kiemelték, a kárpátaljai magyarságot 1919-től előbb csehszlovákká, majd 1944-től szovjetté, végül 1991-től ukránná akarták átformálni, ugyanakkor, kitartott és kitart „a megfélemlítések, az elhurcolások, a jogfosztások ellenére, anyanyelvüket, kultúrájukat, hagyományainkat, de mindenekelőtt a szülőföld szeretetét megtartva és őrizve az utókor számára”.
Valójában nekünk van szükségünk a külhoni magyarokra – Bagi Barna a Grundban
A Grund első 2024-es adásában Hoppál Hunor vendége Bagi Barna, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért elnöke volt. „A nemzet veled kezdődik” – szól az egyesület mottója, de milyen indíttatásból jött létre maga a Határtalanul, és hogyan alakulnak a határon túli és anyaországi fiatalok közötti együttműködési lehetőségek? Melyek voltak a főbb események a szervezet életében 2023-ban, és miképpen artikulálódnak az idei évre előirányzott programtervek és az azokon túlmutató célkitűzések a Határtalanul számára? Vajon sikerül a magyar ifjúság határokon átívelő összekapcsolásával is gyógyítani azokat a sebeket, amelyeket Trianon okozott, és a 2004-es állampolgársági népszavazás körüli gyurcsányista uszítás feltépett? Ezeket a kérdéseket jártuk körül a legfrissebb Grundban.
"Kádár pontosan tudta, mi a nemzeti érdek, és mi az, ami ezen túlmutat" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (II. rész + PODCAST)
Aki már olvasta a Thürmer Gyulával készített interjúnk első felét, akár át is ugorhatja ezt a bevezetőt, és a beszélgetés fonalát ott veheti fel, hogy a sikertelen aradi találkozó fiaskója után milyen történelminek is tekinthető lépésre szánta el magát Grósz Károly azzal, hogy első magyar kommunista vezetőként határon túli magyarokhoz látogatott. Akik viszont most kapcsolódnak be az interjúba, elöljáróban felidézzük a beszélgetés kiindulópontját. A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit elengedve a határon túli magyarok kezét sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye etekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki kifejezetten a határon túli magyarsághoz ellátogatott, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
"Nem vált be a feltételezés, hogy a történelmi eredetű problémákat maga a szocialista társadalmi rendszer megoldja majd" - interjú Thürmer Gyulával a magyar kommunista vezetés és a határon túli magyarság viszonyáról (I. rész + VIDEÓ)
A Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt érzékeny olvasók többségének fejében megfordulhatott már a gondolat, hogy történelmi távlatokban a szocializmus idején a környező országok kommunista vezetései folytatták a II. világháború előtt megkezdett kisebbségellenes, homogenizáló politikát, miközben a magyarországi pártelit, elengedve a határon túli magyarok kezét, sokkal inkább internacionalista volt. Erre, a szovjet blokk országaiban tapasztalható kimondatlan kettősségre tekinthetünk úgy is, hogy a magyar kommunista vezetés nemzetellenes volt, míg a szomszédos országok a szocializmus árnyékában valójában nacionalista politikát folytattak. Senkit föl nem mentve a történelmi felelősség terhe alól, de ebben a kérdésben mégis érdemes megszólaltatni azokat is, akik a kommunista rendszert, annak vezetését még belülről ismerhették. Alábbi riportsorozatunkban is erre teszünk kísérletet azzal a Thürmer Gyulával, aki bár jelenleg a volt MSZMP egyetlen hiteles utódjaként magára tekintő Munkáspárt vezetője, mindazonáltal a szocializmus idején diplomataként került egyre közelebb a felső vezetéshez, mígnem a rendszer hanyatlásának végső szakaszában tanácsadóként nem dolgozott amellett a Grósz Károly mellett, aki Magyarország utolsó valóban kommunista miniszterelnökeként még a rendszer fenntartásáért, a demokratikus átmenet ellen küzdött. Grósz Károly személye e tekintetben azért is érdekes, mivel ő volt az első és egyben utolsó olyan kommunista vezető, aki ellátogatott a határon túli magyarsághoz, mégpedig Kárpátaljára, egyúttal érvényes gondolatokat fogalmazott meg velük kapcsolatban.
Karácsony Kárpátalján (vagy bárhol)
Ezen sorok első olvasója, nevezetesen a karácsonyt ismét szerencsétlen módon kifogó lapszerkesztő valószínűleg mást vár, mint amit végül kap. Ez azonban a karácsony része, mind másra számítunk, mint ami a fa alá kerül. Így van ez Magyarországon, Kárpátalján, Erdélyben, mert a fa alá mindig kerül valami, bárhol is legyünk, és bárkivel is ünnepeljünk.
Számos sebből vérzik az új ukrán kisebbségi törvény a KMKSZ szerint
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a szervezet elnökségének ma kiadott nyilatkozata szerint a jogszabály "továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának", és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.Ajánljuk még
Lemondta Donald Trump a budapesti csúcstalálkozót
Szankciókat vezet be Washington Oroszország ellen.
Botrány! Felfegyverzett osztrák rohamrendőrök ejtették túszul a Fradi szurkolók vonatát. FRISSÍTVE!
Lincshangulat alakult ki Hegyeshalom vasútállomásán, ahol az osztrák rendőrök kvázi túszul ejtették a fradista szurkolók különvonatát.
Szeretetország - Bántalmazták a tiszások a közmédia riporterét
Bütyök hívei több alkalommal is bántalmazták Császár Attilát.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
