jogállamiság
A Századvég szerint a LIBE-bizottság látogatásának célja, hogy hatalomra segítse a brüsszeli érdekeket kiszolgáló baloldalt
A LIBE-bizottság magyarországi tartózkodásának valódi célja volt, hogy beavatkozzanak a 22-es országgyűlési választásokba és különböző eszközökkel hatalomra segítsék a brüsszeli érdekeket kiszolgáló baloldalt – áll a Századvég Alapítvány elemzésében. Állítják, nem véletlen, hogy a delegáció éppen most, fél évvel a választások előtt jött el vizsgálódni, hogy milyen is hazánkban a jogállamiság helyzete. Ittlétük alatt ráadásul több baloldali politikussal és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által finanszírozott szervezet vezetőivel is találkoztak.
Zavar az erőben – A LIBE-bizottság szerint van is, meg nincs is jogállamiság Magyarországon
Egymásnak ellentmondva ítélték meg a magyar jogállamiságot az EP LIBE-küldöttségének tagjai – derült ki a háromnapos magyarországi, a jogállamisággal kapcsolatos tényfeltáró látogatásuk után tartott sajtótájékoztatón: az egyik vélemény szerint például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban aggályok merültek fel, egy másik álláspont szerint azonban Magyarországon jogállamiság van.
Trombitás Kristóf: a LIBE-bizottság nehezményezi, hogy a magyar kormány nem veregeti a vállukat (Videó)
Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Erre a kijelentésre reagált Trombitás Kristóf Facebook-oldalán.
Trócsányi László: az európai értékvitáknak ma Magyarország az egyik főszereplője
Az Európai Unió (EU) jövőjéről zajló vitában kiemelt jelentőségű az alkotmányos identitás fogalma, tehát hogy a tagállamok nem tudnak lemondani saját alkotmányos önazonosságukról, így az európai építkezés sem lehet felülről irányított – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Trócsányi László.
A Magyarországgal kapcsolatos aggályait fenntartja a LIBE-bizottság, de semmit nem tudnak bizonyítani
Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet mai budapesti sajtótájékoztatóján. Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) kiemelte: megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az utóbbi években. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha azt a testület megszavazza. A tájékoztatón a bizottság vezetője azt is megmagyarázta, hogy a momentumos képviselő miért vehetett részt az ülésen és a fideszes miért nem, továbbá arról is beszélt, hogy kicsit megilletődtek, amikor kiderült, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság nem bízza a véletlenre: hangfelvételt akarnak csinálni az ülésről. Gwendoline Delbos-Corfield megjegyezte: nem szokás a demokrácia ilyesfajta megfigyelése. A sajtó sokszínűségébe viszont úgy tűnik, egyelőre nem tudtak belekötni, ezért az ellenzéki képviselők szereplési arányában áskálódtak.
Az ellenzéki előválasztás is bizonyítja, hogy igenis demokrácia van Magyarországon
Három napja hallgatja meg a LIBE-bizottság a médiamunkásokat, civil szervezetek képviselőit, egyházi vezetőket annak érdekében, hogy végre bebizonyítsák: megszűnt a jogállamiság Magyarországon a demokráciával együtt, ezért pedig meg kell büntetni hazánkat. A delegációnak azonban van két férfi tagja is, akik különvéleményt fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban. Nicolas Bay, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport francia alelnöke szerint épp az ellenzéki előválasztás jelzi, hogy élő és egészséges demokrácia van hazánkban. Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció spanyol tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy országunkban más tagállamokhoz képest is jobban működik a demokrácia, és ezt a boszorkányüldözést most már be kellene fejezni.
Varga Judit, Schmidt Mária és Törcsi Péter a Pesti TV-nek: a liberális számonkérőszék ítélete előre meg volt írva (Videó!)
Egyértelművé tettem, hogy Magyarország szabad, független ország, és az Európai Parlament LIBE-bizottságnak semmiféle, jogköre, hatalma nincs felette – jelentette be a bizottsággal folytatott megbeszélése után Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön. Nem érdekelte őket, hogy mi mit mondunk, miket válaszolunk a felvetéseikre, mert már előre tudták, mit akarnak kihozni a vizsgálatukból, az ítélet előre meg volt írva – mondta a Pesti TV kérdésére Schmidt Mária. A XXI. Század Intézet főigazgatója hozzátette: a liberális testület koncepciója világos, a jogállamisági kérdések folyamatos terítéken tartásával a jövő évi magyarországi országgyűlési választásokat is befolyásolni akarják. Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Pesti TV-nek elmondta, hogy a LIBE-bizottság hazánkba delegált tagjainak döntő többsége egyértelműen a Magyar Kormány kritikusa, és az, hogy a kabinet tagjával, Varga Judittal is egyeztettek, egy előre megírt színjáték része, mivel így akarják legitimálni a tevékenységüket.
Brüsszel eldöntötte, hogy beavatkozik a jövő évi magyar választásokba – Hidvéghi Balázs videójával
Szerdán Magyarországra látogat hét európai parlamenti képviselő, hazánkban töltve három napot. A LIBE-bizottság delegációjának hivatalos célja az, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”, illetve megbizonyosodjanak arról, változott-e valamit a magyar jogállamiság helyzete a három éve velünk szemben megindított 7-es cikk szerinti eljárás kezdete óta. Ha azonban a szemünket kicsit tágabbra nyitva eltekintünk a brüsszeli narratívától, könnyen rájöhetünk, hogy a látogatás célja talán egészen más lehet: a progresszív nézetek ránk erőltetése – ahogy ez 2015 óta hatványozottan érződik az unióban –, és a jövő évi választások befolyásolása, nem véletlenül találkoznak az összes ellenzéki párt vezetőjével. A LIBE-bizottság látogatásának körülményeivel foglalkozott szerdán közzétett videójában Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője is.Budapestre érkezik a LIBE-bizottság – itt lesz az a képviselő is, aki az unió pénzét műanyag klitoriszokra költötte
Budapestre érkezik a brüsszeli nehéztüzérség: jön vizsgálódni a LIBE-bizottság, azaz az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, hogy Magyarország ellen áskálódjanak kicsit. Igazán neves brüsszeliták érkeznek, hazánkat vizsgálja Donáth Anna – ez már magában milyen abszurd és felér egy hazaárulással –, őt be sem kell mutatni, ám megjelenik fővárosunkban Malin Björk svéd politikus is, aki amellett, hogy erősen szélbalos, az Európai Parlamenttől kapott pénzügyi keretének egy részét műanyag klitoriszokra költötte el, amelyekre pártcsaládjának logóját rakatta fel. A delegációt az a Gwendoline Delbos-Corfield vezeti, akinek feladata, hogy a 2018 őszén Magyarország ellen indult 7-es cikkely szerinti eljárást, amely Judith Sargentininek köszönhető, tovább vigye.Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
