jogállamiság
Az államtitkár szerint politikai eszköz, ha a jogállamiság kérdését költségvetési tárgyalásokon veszik elő
A jogállamiság ügyét többen politikai eszközként akarják felhasználni egy politikai kampányban, ami nincs jól, ha valóban az egység és nem a megosztottság a cél az unióban - mondta Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Századvég: Nem lesz gyors döntés a magyar jogállamiság kapcsán elindított uniós eljárásban
Nem várható gyors döntés a magyar jogállamiság kapcsán elindított uniós eljárásban - mondta Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
"Aki támogatta a Sargentini-jelentést, feladta a magyar önrendelkezést" - érvek és ellenzéki hiszti a honvédelmi bizottságban
Ellenzéki hisztériába csapott a Honvédelmi és rendészeti bizottság szerdai ülése, amelyet többek közt azért hívtak össze, hogy a Sargentini-jelentést és az arra reflektáló határozatot megvitassák. A bizottság elnöke, Kósa Lajos azt mondta, hogy a Sargentini-jelentés egy politikai bosszú, mert Magyarország vette a bátorságot, hogy visszautasítsa a kötelező kvótát, s bebizonyította, hogy a határok védelmével meg lehet állítani a migrációs hullámot. Az LMP-s Demeter Márta szerint a kormány azért próbálja elhitetni, hogy a Sargentini-jelentés a migrációról szól, mert ezzel próbálják elfedni azt, hogy valójában semmi érdemi lépést nem tettek a migráció ellen. A DK-s Vadai Ágnes úgy vélekedett, hogy a Sargentini-jelentés a kormány rendszerszintű korrupciójáról szól. A szocialista Harangozó Tamás először arról beszélt, hogy ők sem értenek egyet a kvótával, majd a később elfajuló vitában azt üvöltötte Kósa Lajosnak, hogy az "csukassa le", "zárassa ki a bizottságból".
Morvai Krisztina: Érvénytelen a Sargentini-jelentés elfogadása
Nagy fába vágta a fejszéjét Morvai Krisztina, hiszen éppen azt a mozzanatot próbálja jogi úton megfogni, amikor az Európai Parlament lerombolja a jogállamiságot, és az önkényesen manipulált döntéshozatalt állítja a helyébe. A független EP-képviselő a tartózkodásokkal való trükközésről jelentette ki, hogy jogszerűtlen, azonban ez valószínűleg nem fogja meghatni a jogszerűtlenséghez szándékosan folyamodó jogféltőket.
Orbán Viktor részt vesz a Sargentini-jelentés vitáján
Orbán Viktor személyesen vesz részt szeptember 11-én az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a Sargentini-jelentés vitáját tartják. A dokumentumról másnap szavaz a parlament Strasbourgban - írta pénteki lapszámában a Magyar Idők.
Gazdasági haszon nélkül nem is olyan fontos Brüsszelnek a magyarok jogsérelmének orvoslása
Nagyon kerüli a felelősségvállalást az Európai Unió a szlovák kárpótlási törvény ügyében – leginkább ez derült ki a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Veritas Intézet közös konferenciáján. Szlovákia 2003 végén úgy intézte a szocialista államosítás kárpótlását, hogy abból kizárta az országból eltávolított magyarokat, csakhogy elkéstek a törvényhozók. Az ország menet közben az Európai Unió tagja lett, így már uniós alapelvet sértett a diszkriminatív törvény végrehajtása. Csakhogy a jogállamiságon máskor oly nagy vehemenciával aggódó Európai Bizottságot annyira nem zavarja a nyilvánvaló jogsérelem, hogy bénábbnál bénább indokokkal próbálja magát kihúzni az intézkedés alól. Eközben immár ezerszázan csatlakoztak a Kisebbségi Jogvédő Intézet által felkarolt ügyhöz, így ennyi ember jogsérelmét nem hajlandó kezelni Jean-Claude Juncker munkahelye, holott ez kötelessége lenne.
Toporzékolva siránkozik a Soros-istálló harciménje, mert Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni
A Soros György által lelkesen támogatott Amnesty International máris magára vette a szerdán elfogadott jogszabályokat és kiadta az SOS jelzést. Első közben most azt próbálják elérni, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a rájuk nézve veszélyes törvényeket. De a hatóságokat is felszólították, hogy ne a magyar jogszabályok, hanem uniós kötelezettségeink szerint járjanak el.
Az Európai Parlament új, diktatórikus szankciótervezete zsarolási potenciállal bíró politikai eszköz lehet a brüsszeli agytröszt számára
Az Európai Parlament ma megszavazta az Európai Bizottság 2020 utáni többéves uniós pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát. A tervezet ellen, hazánk és az általános tagálami szuverenitás védelmében a magyar külügy valamit független- és néppárti képviselők is felszólaltak. Ha a javaslat elfogadásra és az uniós politika eszköztárába kerül, akkor folyamatos gazdasági megtorlás lehetőségével fenyegetnék az önálló nemzetállami elképzelésekkel és aktív belpolitikával működő tagállamokat (ahogyan Magyarországot is) úgy, hogy a jogállamiság nehezen értelmezhető és szubjektív fogalmának válságával bélyegezné meg a támadásra kiszemelt országot. Az előterjesztés fő lobbistái az Európai Parlamenten belül a LIBE-bizottság tagjai. Az esetleges szankciók a magyar gazdaság legtöbb, fejlődő szegmensét, így a mezőgazdaságot is.
Magyarország köszöni szépen, jogállam
Szerda délután az Európai Parlament benyújtotta a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslatot. A dokumentumhoz kapcsolódik egy rendelettervezet is, amely a pénzek elosztásáról szól- Ebben pedig egy olyan új ötlet is felütötte a fejét, hogy a kifizetéseket a jogállamisághoz kellene kötni, illetve ahhoz, hogy ki mennyire ért egyet azokkal az európai értékekkel, amelyeket a Soros Györgyhöz köthető EU-s bürokraták meghatároznak. Guy Verhofstadt a költségvetési javaslattal kapcsoltban Twitteren Orbán Viktort és Magyarországot támadta, mondván, ha a miniszterelnök nem tiszteli a jogállamiságot, az EU pénzéről is le kell mondania. Kiszelly Zoltán segítségével próbáltuk megfejteni a bizarr helyzetet.
Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
