mező gábor
Csurkáéknak esélyük sem volt a Vörös polip ellen – „Igazságtalan voltam az MDF-fel korábban” – mondta Mező Gábor a PestiTV-n
Mi az erősebb: az „Összefogás” vagy a NER sajtója? Régi nevén a „balliberális” vagy a „konzervatív” média? Az egyensúlyt tekintve a mai már egy egészen normális helyzet ahhoz képest, ami a kilencvenes években volt – hangsúlyozta Mező Gábor a PestiTV-n. Akkoriban még azért is megkapta a magáét az MDF, mert szeretett volna egy olyan napilapot, amely a párt értékeit és üzenetét közvetíti. Az átmentett sajtópolip rögtön diktatúrát kiáltott. Mező új könyvéről beszélgettünk a Gerilla Bárban.
Vétkesek közt cinkos, aki béna – Az ÁVH-s Ipper Pál által kinevelt Bolgár Györgyök szépen átvertek minket
A Hit Rádió hosszabb, kimondottan érdekes interjút készített Mező Gáborral, a PS munkatársával most megjelent könyvéről. Szóba kerültek a tisztességes SZDSZ-esek, de az is, hogyan nevelte ki az ÁVH-s Ipper Pál a Rádiónál a „gyermekeit”: Mester Ákost, Bolgár Györgyöt és a többi „független” médiamunkást. Mező kiemelte: nem szabad ráhúzni a vizeslepedőt az összes akkori újságíróra. Világosan el kell különíteni azokat, akik a hálózat komoly sakkbábui voltak, azoktól, akik csak a szakmájukban akartak dolgozni.
A Juszt Lászlóknak „be kellett futniuk” – Nagyinterjú a Magyar Nemzetben Mező Gáborral a mindent túlélő hálózatról
Az MDF-nek meg kellett buknia? A Juszt Lászlóknak be kellett futnia? Csengey Dénes tényleg a hálózat útjában volt? Nagyon sok témát érintett az a beszélgetés, amelynek alanya Mező Gábor, a PS újságírója volt és amely most jelent meg a Magyar Nemzetben. Pataki Tamás és Mező utóbbi most megjelent könyvéről, A média lenyúlásának titkos története című kötetről beszélgetett. Szóba kerülnek még azok az utazóhalak, akik nem voltak túl tehetségesek, de a hálózat felemelte őket – nem ritkán családi bekötöttségük okán. És persze az is kiderült, miért vigyorog éppen Gyurcsány Ferenc és Gyárfás Tamás a könyv borítóján.
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
Hány Popper "Professzor" Péter dolgozott a fiatalok megtörésén? – Megfigyeltek, ügynökök és a Kalef galeri a PestiTV-n!
Fiatalok voltak, szabadok, hát persze, hogy rettegett tőlük a Kádár-diktatúra. A PestiTV Hálózat című műsorának legújabb adásában ismét a Kalef galeriről volt szó, vendégünk volt Ujlaki Dénes színművész és Veszely Ferenc festő és "posztumusz" az a Popper Péter, aki pszichológusként az állambiztonság tisztjeit oktatta a galerik megtörésére – „Professzor” fedőnéven. Pénzért. Arra nincs bizonyítékunk, hogy a Kalefre is ráküldték volna Poppert, de az tény, hogy éppen ebben az időszakban volt kulcsszereplő.
Janikovszky Béla és a bolondokházába zárt feleség – Nézze meg és szavazzon Mező Gáborék filmjére!
Beválogatták a legjobb filmek közé Kerekes András és Mező Gábor alkotását, a Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmet a Hét Domb Fesztiválon. Ez azért is nagy szó, mert tabutémáról, Janikovszky Béla ÁVH-tiszt sötét történetéről van szó. Ő volt az, aki az elmegyógyintézetbe záratta első feleségét. Akkor, amikor már Janikovszky Évával élt. Most teljes egészében megnézheti ezt és a többi filmet is a Hét Domb Fesztivál honlapján.
Mező Gábor: A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt
A békés átmenet a kommunista, posztkommunista elit érdeke volt, hogy minden felelősségre vonás nélkül, radikalizmus nélkül menjen végbe, és ezt minden vonalon erősítették. A sajtóban is a békés átmenetet sulykolták 1989-ben – hangsúlyozta Mező Gábor, kutató, a PestiSrácok főmunkatársa a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Hiába tagadják, egészen a rendszerváltásig működött a politikai pszichiátria a Kádár-diktatúrában
Bár hivatalosan máig tagadják, a politikai pszichiátria egészen a rendszerváltásig, még a nyolcvanas években is működött Magyarországon. Máig nagyon keveset tudunk erről, mert az iratok nagy része eltűnt, megsemmisült, és a pszichiátriai szakma ma sem hajlandó szembenézni az igazsággal, azzal, hogy voltak sokan, akik a diktatúra parancsának megfelelve kínozták, kezelték az áldozatokat. Erről, és a ma is működő posztkommunista hálózatról is beszélt Mező Gábor, a PS főmunkatársa a Hetek hetilapnak, amely négyoldalas interjút jelentetett meg a kutatóval. Mező szerint a hálózat az összes fontos területen igyekezett átmenteni magát: a jogtól a hadseregen és a banki szférán keresztül a kultúra és média világáig.
Mező Gábor: Orbán Viktort azért gyűlölték a kommunisták, mert ő volt az első, aki átverte és megalázta őket
Orbán Viktort azért gyűlölték a kommunisták, mert ő volt az első, aki átverte és megalázta őket - mondta a Híradó újságírójának, Szerencsés Dániel Mártonnak adott interjújában a PestiSrácok.hu főmunkatársa, Mező Gábor, aki olvasóinknak a rendszerváltás és a "hálózat" kutatójaként lehet ismerős. Kollégánk színes tényfeltáró írásaiban a nyolcvanas-kilencvenes évek szovjet titkosszolgálati bomlasztásáról, az elcsalt rendszerváltás titkainak feltárásával és a velünk élő kommunisták feltárásával foglalkozik. Mező Gábor ezúttal a rendszerváltás hőseiről és árulóiról mesélt a hirado.hu-nak.Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
