Pesti Srácok

nagy ervin filozófus

Antiszemita vád a magyarok ellen, avagy hogyan magyarázzuk meg Bíró László múltját

Nagy Ervin Vezércikk 2020 augusztus 26.
A legrosszabb SZDSZ-es időket idézi a jó öreg antiszemita-kártya kijátszása a német kormány piciny, de annál hangosabb magyargyűlölő csoportja részéről. Persze, Michael Roth nem tudhatja, hogy mi már jól ismerjük e politikai bunkósbot felszínének minden centijét; a magyar jobboldal talán jobban is tenné, ha csak nevetne ezen, de valahogy nem akaródzik felfelé görbíteni ajkaink szegletét. Nem tudunk őszintén kacagni azon, hogy a Sargentini-jelentés után megint az antiszemitizmus terjedésével vádolják meghatározó európai balliberális politikusok, most éppen egy bizonyos Michael Roth (vezető képünkön) Magyarországot. Mert a receptet – hazai segédanyaggal – aljas módon írták meg: az országban vélelmezett folyamatot emlegetnek, és ennek kapcsán vetik fel a kormány felelősségét. Azaz – a balliberális érveléssel szemben – éppen fordítva folyik a lejáratás: nem a kormányt támadják (amihez bárkinek szíve joga van), hanem a magyarság szellemi állapotát szidalmazzák és ennek apropóján hibáztatják az Orbán-kormány politikáját. Nem utolsósorban pedig ennek köszönhetően hazai elvtársaik ügyesen elterelik figyelmünket a „másfajta” antiszemitákról, azokról a jobbikos politikusokról, akikkel ez idáig riogattak minket, ám mára – az összefogás szent zászlaja alatt – mindent megbocsátottak nekik.

Külföldi befolyás a civil szektorban - a XXI. Század Intézet elemzése

Nagy Ervin Forró drót 2020 június 30.
A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. - írja a XXI. Század Intézet által publikált elemzés, amely arra keresi a választ, hogy jogosak-e az egyes nemzetközi NGO-k aggodalmai a magyarországi civil társadalom függetlenségével kapcsolatban.