nagy imre
Nem ítélkezés, hanem leszámolás volt - Semmissé nyilvánította a Kúria Nagy Imre és társai ítéletét
Semmisnek nyilvánította a Nagy Imre és társai ellen hozott halálos ítéletet csütörtökön a Kúria. Kónya István, a legfőbb bírói fórum elnökhelyettese az ítélet indoklásában hangsúlyozta: a halálos ítéletekkel zárult bírósági eljárások nem ítélkezésnek, hanem leszámolásnak nevezhetők, sértették a humanitárius jogot, figyelmen kívül hagyták az 1955. februárjában Magyarországon is életbe lépett Genfi Egyezmények alapvetéseit, ezért nem részei az igazságszolgáltatásnak. A Kúria azt vizsgálta, hogy milyen jogi-szakmai keretek közt lehet ezt kifejezésre juttatni. 1956 után több mint kétszáz halálos ítéletet hirdettek ki a bíróságok.
Hős és mártír volt-e Nagy Imre? – történészvita a Pesti Srácok Emlékparkban
Az ’56-os forradalom és szabadságharc – bizonyára a neki megadatott rövid idő miatt – nem tudott igazi vezetőt „kitermelni”. Nagy Imre személyét piedesztálra emelték ugyan a rendszerváltás után, ám ma sem egyértelmű megítélésében közrejátszik, hogy egész addigi pályafutását annak szentelte, ami ellen a felkelés kitört. A kommunista miniszterelnök szerepét Vincze Gábor és Drucza Attila történészek boncolgatták a Pesti Srácok Emlékparkban rendezett történészvitán, Szakács Árpád, a Történelemportál főszerkesztőjével. Ezen kiderült, hogy Nagy Imrének nemcsak az előélete kifogásolható, hanem a forradalom napjaiban is csak kullogott az események után, és sosem tudta levetkőzni hithű bolsevik énjét.
Semmissé nyilvánítják Nagy Imre halálos ítéletét
A büntetőtanács a legfőbb ügyész kezdeményezésére igazolást ad ki arról, hogy Nagy Imre és társai 1958-as elítélése a törvény szerint semmisnek minősül – írja a Magyar Idők. A Kúria október 13-ra tűzte ki a nyilvános tárgyalást.
