nemzetpolitika
Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs – Reneszánszát éli a diaszpórában a magyar felmenők kutatása
Az elmúlt évtizedekben a diaszpórában felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét – emelte ki portálunknak adott interjújában Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, akit a diaszpórában élő magyarság helyzetéről kérdeztünk az elmúlt tíz év távlatából. A miniszteri biztos kiemelte: ugyan a kettős állampolgárság az idősebbek körében is népszerű, a fiatal generáció erőt merít családja múltjából, a nagy- és dédszülők tárgyi emlékeiből, elbeszélésekből, ezért sokan saját maguk gyűjtötték be a szükséges iratokat anyaországi, határon túli távoli rokoni vagy baráti kapcsolatok révén. Szilágyi Péter többek között arról is beszélt: a 2020-as év bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, hiszen határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs. Szebb a világ velünk, mint nélkülünk – Kötet jelent meg a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évéről
Mivel az elmúlt száz évben hátrányt jelentett, a 2010-ben a romokból újjáépített nemzetpolitika legfőbb céljává vált, hogy magyarnak lenni előny legyen úgy az anyaország, mint a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága számára – fogalmazta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a "Nemzetpolitika 2010–2020" című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón, szerdán. A Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült kiadvány célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről. A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt: tíz év elteltével kijelenthető, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány és az egész magyarság egyik sikertörténete. Potápi: Trianon kitervelői arra számítottak, hogy a diktátum után lassan kivérzik majd a magyarság
A trianoni békediktátum kiagyalói arra számítottak, hogy Magyarország néhány év, vagy évtized fennállás után önmagától fog elpusztulni, hiszen teljesen életképtelenné vált az ország – jelentette ki Potápi Árpád János csütörtökön, a Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai-című konferencián, ahol hozzátette, 1920-at követően a mindenkori magyar államra hárult a felelősség, hogy a Kárpát-medence magyarsága fennmaradjon, semmilyen külső támogatásra nem számíthatott. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint bár az Antall József által megalapozott Kárpát-medencei nemzetpolitikának az utóbbi harminc évben voltak hullámvölgyei – mindannyiszor a szocialista kormányzásoknak köszönhetően –, mára mégis egységes Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és médiatérségről beszélhetünk, amely egyértelmű sikertörténet. Félelmetes bolsevik gyűlölködés: Bauer Tamás fájlalja a magyar kisebbségeket segítő petíció során kialakult összefogást és a nemzetpolitikát
Tényleg volt most egy olyan ügy, amelyben Gyurcsány Ferencék magyargyűlölő szektáján kívül minden párt és politikus egyetértett hazánkban, ez pedig a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés, amelynek tétje többek között az, hogy az Európai Unió saját erőforrásokat biztosítson Európa őshonos nemzeti régiói számára. Több, mint egymillió aláírás gyűlt össze, ez azonban a DK holdudvarába tartozó Bauer Tamásból az ötvenes évek retorikáját hozta elő a nacionalizmus, jobbratolódás kifejezések használatával, és kikérte magának és a DK-nak, hogy ilyesmihez adják a nevüket. Hiába, termékeny talajra hullott az édesapa, a "körmös" Bauer tanítása. Egy csipetnyi bolsevizmus és kőkemény magyargyűlölet az ex-SZDSZ-es Bauer Tamásnak sem esett nehezére, így a túlvilági kolhozban kérgesre tapsolhatja a tenyerét a körömletépő ÁVH-s papa. 
