nemzetpolitika
Potápi: ha mindent megteszünk, a magyar feltámadás nem marad el
Potápi Árpád János államtitkár szerint, ha mindent megteszünk érte, nem marad el a magyar feltámadás. A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a székelyföldi Gyergyószárhegyen beszélt erről, ahol cserkészemlékmű avatásán vett részt, és a Romániai Magyar Cserkészszövetség Szent György-kitüntetését vette át.Potápi Árpád szerint a huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is
Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen. Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.Potápi: a magyar közösségek megtartásában kulcsfontosságú a magas színvonalú, anyanyelven elérhető egészségügyi ellátás
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken jelentette ki, hogy a magyar közösségek megtartásában kulcsfontosságú, hogy magas színvonalú, magyar nyelven elérhető egészségügyi ellátás működjön a határainkon túl is. Fontos, hogy a külhoni magyarság a szülőföldjén biztonságban érezze magát.Szili Katalin: legyen ez az őshonos nemzeti kisebbségek évtizede
Ma három éve, hogy a három erdélyi magyar párt (RMDSZ, MPP, EMNP) aláírta a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 25. évfordulóját követően azt a megállapodást, amelyben kinyilvánították: a nemzeti identitás megőrzése és továbbadása, a kultúra fejlesztése, a nemzeti kisebbségi lét megélése csak a közösségi önigazgatás intézményrendszerén keresztül biztosítható – írja közleményében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs – Reneszánszát éli a diaszpórában a magyar felmenők kutatása
Az elmúlt évtizedekben a diaszpórában felerősödött a származáskutatás, nagyon sok másod-, harmadgenerációs fiatal kezdte el kutatni magyar gyökereit, úgy, hogy az előző generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem beszéli az anyanyelvét – emelte ki portálunknak adott interjújában Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, akit a diaszpórában élő magyarság helyzetéről kérdeztünk az elmúlt tíz év távlatából. A miniszteri biztos kiemelte: ugyan a kettős állampolgárság az idősebbek körében is népszerű, a fiatal generáció erőt merít családja múltjából, a nagy- és dédszülők tárgyi emlékeiből, elbeszélésekből, ezért sokan saját maguk gyűjtötték be a szükséges iratokat anyaországi, határon túli távoli rokoni vagy baráti kapcsolatok révén. Szilágyi Péter többek között arról is beszélt: a 2020-as év bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül, hiszen határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs.Szebb a világ velünk, mint nélkülünk – Kötet jelent meg a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évéről
Mivel az elmúlt száz évben hátrányt jelentett, a 2010-ben a romokból újjáépített nemzetpolitika legfőbb céljává vált, hogy magyarnak lenni előny legyen úgy az anyaország, mint a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága számára – fogalmazta meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a "Nemzetpolitika 2010–2020" című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón, szerdán. A Trianon századik évfordulója, a nemzeti összetartozás, valamint a 2020 az erős magyar közösségek éve keretében készült kiadvány célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt 10 év magyar nemzetpolitikájáról, területenkénti legfontosabb eredményeiről és meghatározó mérföldköveiről. A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt: tíz év elteltével kijelenthető, hogy a nemzetpolitika a magyar kormány és az egész magyarság egyik sikertörténete.Potápi: történelmi siker az elmúlt tíz év nemzetpolitikája
Történelmi siker az elmúlt tíz év nemzetpolitikája, hiszen az elmúlt században nem volt olyan évtized, amikor ilyen töretlen lett volna a nemzetpolitika előmenetele – fogalmazott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára pénteken, az M1 aktuális csatornán.2021 a Nemzeti Újrakezdés Éve lesz – Semjén Zsolt előadása a MÁÉRT-en
Az internacionalista Sztálin a nemzeti kérdést "vagonkérdésnek" tekintette, szellemi utódai, napjaink kozmopolitái ugyanígy a múlt lesajnálandó csökevényének nevezik a nemzeti gondolatot – hangsúlyozta Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) keddi ülésén, hozzátéve: a másik szélsőséget a soviniszták képviselik, akik saját nemzetük épülését mások kárára képzelik el. A miniszterelnök-helyettes szerint minden nemzetnek és nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzeti értékeinek ápolása, mert ezáltal gazdagodik az egyetemes emberiség. Semjén Zsolt a koronavírus-járvány kapcsán arról is beszélt, hogy javaslatuk szerint 2021 a Nemzeti Újrakezdés Éve lesz.Potápi: Trianon kitervelői arra számítottak, hogy a diktátum után lassan kivérzik majd a magyarság
A trianoni békediktátum kiagyalói arra számítottak, hogy Magyarország néhány év, vagy évtized fennállás után önmagától fog elpusztulni, hiszen teljesen életképtelenné vált az ország – jelentette ki Potápi Árpád János csütörtökön, a Trianon 100 – A békediktátum és következményei, tanulságai-című konferencián, ahol hozzátette, 1920-at követően a mindenkori magyar államra hárult a felelősség, hogy a Kárpát-medence magyarsága fennmaradjon, semmilyen külső támogatásra nem számíthatott. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint bár az Antall József által megalapozott Kárpát-medencei nemzetpolitikának az utóbbi harminc évben voltak hullámvölgyei – mindannyiszor a szocialista kormányzásoknak köszönhetően –, mára mégis egységes Kárpát-medencei kulturális, gazdasági és médiatérségről beszélhetünk, amely egyértelmű sikertörténet.Ajánljuk még