párbeszéd
A Párbeszédnek sikerült megértenie, miről szól az államalapítás ünnepe – ja, nem
Úgy tűnik, az ellenzéki pártok közül nem mindegyiknek sikerült még megértenie, miről is szól augusztus 20-a, még annak ellenére sem, hogy a magyar emberek többségének nem is kérdés, hogy nemzetünk számára milyen fontos jelentőséggel bír ez a nap. A szocialisták után most éppen a manópártocska próbált meg néhány magvas gondolatot megfogalmazni arról, hogy miről is kell(ene) szólnia, a Párbeszéd ugyanis a Föld megmentéséért (is) aggódik Magyaroroszág születésnapján. A Szabó Tímea-pártnak – elnézést, a Párbeszédnek – ezúttal sem sikerült úgy leírnia néhány sort, hogy abban Orbán Viktor neve ne szerepeljen. Az megvan, hogy négyharmados többséget vizionál magának az ellenzék 2022-ben?
Ígérgetésből nincs hiány, ebben tényleg tehetségesnek bizonyulnak az ellenzéki pártok. A Jobbiknak köszönhetően néhány napja már kaphattunk ízelítőt abból az önbizalommal fűszerezett mámorral töltött kehelyből, amit Orbán Viktor legyőzőjére, a Közös Ellenzéki Miniszterjelöltre emeltek magasba, ma azonban ismét belekóstolhattunk a varázsitalba, amit Orbán Viktor megbuktatására kotyvasztanak a balliberális varázskonyha fortyogó üstjében. Ennek viszonylag egyszerű a receptje: a Jobbiktól a DK-ig az összes ellenzéki párt önkéntes összeolvadásával főnek a levükben, hogy aztán 2022-ben kívánatos fogásként tálalják magukat a választóknak. A tét óriási, de még ez sem gátolja meg őket abban, hogy merjenek nagyot álmodni. A parlamenti küszöböt éppencsak megugrani képes manópárt, a Párbeszéd azonban hihetetlen elszántsággal készül átvenni a hatalmat és az ország irányítását Szabó Tímea és Tordai Bence vezényletével. Az összes ellenzéki párt válságban van
A választási ciklus felénél a kormánypártok népszerűsége ötven százalék felett van, úgy, hogy valószínűleg most először nem is mérik felül őket, ahogy szokták, néhány százalékkal, hanem a stabil Fidesz szavazók száma valóban most több, mint az összes választó fele. Ennek az az oka, hogy a Fidesz és a miniszterelnök szokás szerint talált az emberek számára elfogadható válaszokat az ország problémáira, az ellenzék viszont még az önkormányzati választásokon szerzett pozícióival sem tudott élni. Az ellenzéki pártok pedig egyenként és különböző okokból vannak válságban, úgy, hogy egyiknek sincs igazán esélye arra, hogy a helyzetén javítson. Karácsony nem náci, csak annyi esze van, mint Szálasinak
Ha valaki ránéz arra a már korábban is nagy karriert befutott mémre, amit a budapesti Fidesz is megosztott, nem az jut eszébe, hogy Karácsony náci/fasiszta/nyilas, már ha egy csöpp kis ész is van a fejében. Hanem az, hogy a kép vicces, és azért vicces, mert a képe eredeti szereplőjének egy másik lényeges tulajdonságára reflektál, vagyis a szellemi képességeire. Vagyis tökéletesen rávilágít a teszetosza főpolgármester következménynélküliségben reménykedő személyiségére, akinek az elmúlt hónapokban csak a Facebook-huszárkodásokra, gyűlöletkeltésre és arra volt ideje, hogy megszívassa a budapesti autósokat azzal, hogy néhány vödör sárga festékkel ellehetetleníti a közlekedést a Nagykörúton pár bringás kedvéért. A mém miatti hiszti egy dologra tökéletesen rávilágít, a köztünk élő balliberális kettős mércére: amit nekik szabad, az másoknak szigorúan tilos. Azok vannak most leginkább felháborodva, akik százszámra ontják magukból az Orbánt Hitlerhez, Mussolinihez és egy szimpla nácihoz hasonlító képeket az állítólag sajtóetikailag is csúcson lévő propagandamédiumaikban.