propaganda
Döbbenet! Propagandaarzenálra bukkantunk az EFOTT-on
Egy Molnár Áron nevű senki lemondta az EFOTT-fellépését, mert az ellenzék – a Jobbikkal az élen – agresszív propagandával próbálta megnyerni a Velencén bulizó fiatalokat. A noÁr vezére "propagandamentes fesztivált" követelt. Na jó, ez nem igaz. Mármint a történet azon része, hogy egyetlen ellenzéki/anarchista/felforgató sem jelezte, hogy ezúttal is ellenére lenne a “bulipolitizálás”, ahogyan azt tették a VOLT Fesztivál kapcsán, ahol egy kivetítőn öt másodpercre felvillant Orbán Viktor korábbi beszédének egy részlete a rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán. Ha ez nem lenne elég, akkor érdemes egy pillantást vetni Kunhalmi Ágnes produkciójára is, aki a fesztiválon egy játék keretein belül Szerbiában kereste Budapestet a térképen. Valójában abban a reményben érkeztünk meg szombat délután Velencére, hogy kikapcsolódjunk és politikamentes környezetben szórakozzunk, azonban lépten-nyomon politikába kellett botlanunk. A bulit ennek ellenére nem mondtuk le. Élt egy transznemű lány, álmodtam, vagy igaz talán – népszerű propagandamese a magyar kamaszoknak
A Móra Könyvkiadó jelentette meg azt a mesegyűjteményt, amely lázadó lányoknak mutatja be a történelem női hőseit. Egyikük az a Coy Mathis, aki fiúként született, de hatévesen a transzgender mozgalomnak hála kiharcolta, hogy a lányvécét használhassa. Marie Curie-val és más ismert történelmi legendákkal került egy kötetbe. A kritikusok szerint a gyermekek csak eszközök a transzgender-lobbi kezében. A transznemű propaganda viszont erős, és a gyerekeket, a fiatalokat is megcélozzák. Narratívájuk ismerős: egy új, jobb világot akarnak, és akinek ellenvéleménye van, azt megbélyegzik. Igen, mint a kommunisták és a nácik. Romantikus regényben leplezi le a 168 Óra, ki döntött Gyurcsány távozásáról
Mesekönyvet írt a 168 Óra Bajnai Gordon dicsőséges országlásáról, amelyből csütörtöki lapszámukban közöltek megható részleteket. A lírai igénnyel megkomponált történetből többek között megtudjuk azt is, hol és hogyan dőlt el, hogy a szocialista ámokfutás eredményeként az államcsőd felé szédelgő ország éléről távozik Gyurcsány Ferenc. Előre lelőjük a poént: Klára asszony mondhatta ki az utolsó szót. A széles nyelvcsapásokkal haladó történetben a 168 Óra propagandistái többek között így festik meg a válságában is szép eseményeket, és Bajnai Gordon fénylő politikai alakját: "arra gondolt, meg kell csinálnia, tudja a megoldást, de hogy végig tud-e menni a szűk ösvényen, az nemcsak tőle, hanem számos más körülménytől is függ. Már gimnazista kora óta lépésről lépésre egyre nagyobb felelősséget jelentő feladatokat vállalt. Úgy érezte, nem teheti meg, hogy ne vállalja, de nem volt naiv…" Rém unalmas a "mészároslőrinc-duma" - Fábry Szabolcs vendégcikke
Tele van a Hócipőm azzal, hogy nemcsak az elmúlt 168 órában, hanem évek óta, ha belebonyolódok egy vitába a közösségi oldalon, akkor a másik oldalon magának hangot adó Népszava egyetlen érve, hogy bedőltem a propagandának. Mármint a kormánypropagandának. Azzal, hogy az ellenzéki propaganda agymosottnak titulál, nem az a bajom - elvégre majd' mindenki magából indul ki -, hogy gyakorlatilag lehülyézik, leostobázzák az embert, hanem sokkal inkább az, hogy ez az érv arról tanúskodik, hogy az illetők vagy menthetetlenül idealisták, vagy menthetetlenül gyűlölködők. Mert miért is... Kezdjük egy időutazással! Ha Kun Bélát valóban agyonverik, elmaradt volna a vörös terror?
A cím álkérdés, a válasz nyilvánvalóan: nem. Vagyis nem valószínű. Ma, csütörtökön száz éve, hogy 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, és elkezdődött a vörös terror, amely után a szakadék szélére került az ország. Most egy olyan epizódot mutatok be, amely Kun Béláék hatalomra jutását segítette. 1919 februárján a magyar sajtó Kun agyonveréséről, meglincseléséről írt, és mártírt, hőst faragott a későbbi hóhérból. A rendőrök valóban megverték a februári véres tömegtüntetés fő felelőseként toloncházba zárt Kunt, de messze nem úgy, mint ahogyan azt megírták. Az ügy főszereplője a korszak sztárújságírója, Tarján Vilmos, aki elképesztő hőskölteményt írt Kunról és a többi bolsevikról. Egy olyan cikket mutatok be, amely valóban befolyásolta hazánk történelmét. És nem a jó irányba... Ajánljuk még
Negyvenöt percnyi rövidzárlat után nagyon kevés esélye maradt a Fradinak – Labdarúgó BL-selejtező: Ferencváros–Qarabag 1–3 (1–0)
Varga Barnabás gyönyörű góljára a második félidőben hárommal válaszoltak az azeriek, amellyel megnyugtató előnnyel várhatják a visszavágót. Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta. Magyar–Foci–Túra – II. rész: A régi sikerek messze vannak, de idén felfelé törne a Loki (exkluzív)
A magyar élvonal csapatait bemutató riportsorozatunk következő részében a Debrecen mérkőzésére látogattunk ki. A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.