rendszerváltás
Nagy Imre 28 éve történt újratemetése egyszerre volt katartikus fordulat és brutális manipuláció
Máig nem tudjuk, hogy mi történt pontosan 1989. június 16-án a háttérben. Ahogy az állambiztonsági jelentések nagy része, úgy a Munkásőrség dokumentumai sincsenek meg Nagy Imre és mártírtársai a rendszerváltás nyitányaként is felfogható újratemetéséről. Megkerültek ugyanakkor az MSZMP Politikai Bizottságának utasításai és az állambiztonság beszámolói, munkatervei, amelyek világosan igazolják, hogy a kommunisták mindvégig kordában tartották a rendszerváltó folyamatot. Ügynökök, titkos munkatársak, szigorúan titkos tisztek és belügyesek egész hada dolgozott azon, hogy az újratemetés "békés", "kegyeletteljes" esemény legyen és még véletlenül se torkolljon ellenzéki tömegtüntetésbe. Inkább segítse az önkritikát gyakorló, átalakuló MSZMP imázsépítését, az 56-os forradalom baloldali belügyként való tálalását. Azonban az elvtársak erőlködése félsikerrel járt: az eseményeket értetlenül szemlélő Kádár napok múlva meghalt, az országban eluralkodott a változás katarzisa és homokszemek is kerültek a gépezetbe, hiszen a néhai Rácz Sándor forradalmár és a fiatal Orbán Viktor váratlanul kemény beszédet mondott el. Van tehát mit ünnepelnünk az évfordulón, de hiányérzetünk is akad, hiszen a Kádár-rendszerrel való teljes szakítás akkor elmaradt. Lesz-e rendszerváltás a magyar sportban?
A pekingi égés után a londoni olimpia váratlanul jó eredményt hozott 2012-ben, és már-már elfedte, hogy hol tartott a magyar sport 1992-ben, és milyen rendszerszintű hibák eredményezték azóta a hanyatlást. Ehhez képest nagyon kíméletes, mégis kijózanító pofon volt a komoly állami támogatások ellenére tapasztalható visszaesés Rióban. A tizenöt érem kevesebb, mint a londoni gyűjtemény, és a sportági szövetségek várakozásai is túlzottan derűlátónak bizonyultak. A legtöbb sportág világszerte öles léptekkel fejlődik, amit Magyarország hajlamos nem tudomásul venni, miközben megesik, hogy a saját árnyékunkkal küszködünk az előrelépés helyett, mert a rendkívüli módon megnövekedett állami támogatásokat nem okvetlenül a sportra költik el. Egy, a múltat megtestesítő, örökösnek hitt sportvezető már megbukott, kérdés, mi lesz a többiekkel. Felelevenítjük és keretbe foglaljuk a magyar sport mozgalmas 2016-os évét, amely szerencsés esetben utóbb vízválasztónak bizonyulhat. Kónya Imre a Polbeatben: "Göncz Árpád nem képviselte a nemzet egységét, veszélyeztette az ország stabilitását" (videó!)
Az állampárttal szemben létrejött Ellenzéki Kerekasztalból kinőtt pártok és politikusok győzelemre születtek, és 1989-ben, 1990-ben ott is volt az esély, hogy ez a győzelmi remény valóra váljon, de sajnos csak félig vált valóra, hogy megtörténjen a valódi rendszerváltás - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című tegnapi adásában Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Antall József korábbi miniszterelnök kormányának parlamenti frakcióvezetője. Az MDF egykori alelnöke nyomatékosította, 1956 után az 1989-es időszak volt, amikor az egész világ előtt is megbecsülést szerzett magának az egész magyar nemzet. "Remélem egy későbbi nemzedéknek ez az 1989-es időszak is olyan kapaszkodó lesz, mint amilyen nekünk 1956 volt" - fogalmazott Kónya Imre. Kiskirályok gazdagodtak, aztán felszívódtak, de a méreg itt maradt
A rendszerváltás vad időszakában a helyi kiskirályok fillérekért vásárolták fel az ipartalepeket, cégeik azóta felszívódtak, a mérgek azonban azóta is kezeletlenül mérgezik a környezetet, a talajt, a vizet, az embereket. A probléma azonban csak azokat érinti, akik ilyen környéken élnek, megbetegedtek, meghaltak vagy itt nevelik föl gyermekeiket. Mivel jelenleg a szennyező inkább lelép, mint fizet, a kármentesítés az adófizetőkre hárul. A jogszabályok hiányossága miatt ráadásul ez bárhol előfordulhat, ahová káros anyagokat kezelő cég települ. A Mérgezett örökségünk című kiadvány készítőivel beszélgettünk. 
