rendszerváltás
Nagy Imre 28 éve történt újratemetése egyszerre volt katartikus fordulat és brutális manipuláció
Máig nem tudjuk, hogy mi történt pontosan 1989. június 16-án a háttérben. Ahogy az állambiztonsági jelentések nagy része, úgy a Munkásőrség dokumentumai sincsenek meg Nagy Imre és mártírtársai a rendszerváltás nyitányaként is felfogható újratemetéséről. Megkerültek ugyanakkor az MSZMP Politikai Bizottságának utasításai és az állambiztonság beszámolói, munkatervei, amelyek világosan igazolják, hogy a kommunisták mindvégig kordában tartották a rendszerváltó folyamatot. Ügynökök, titkos munkatársak, szigorúan titkos tisztek és belügyesek egész hada dolgozott azon, hogy az újratemetés "békés", "kegyeletteljes" esemény legyen és még véletlenül se torkolljon ellenzéki tömegtüntetésbe. Inkább segítse az önkritikát gyakorló, átalakuló MSZMP imázsépítését, az 56-os forradalom baloldali belügyként való tálalását. Azonban az elvtársak erőlködése félsikerrel járt: az eseményeket értetlenül szemlélő Kádár napok múlva meghalt, az országban eluralkodott a változás katarzisa és homokszemek is kerültek a gépezetbe, hiszen a néhai Rácz Sándor forradalmár és a fiatal Orbán Viktor váratlanul kemény beszédet mondott el. Van tehát mit ünnepelnünk az évfordulón, de hiányérzetünk is akad, hiszen a Kádár-rendszerrel való teljes szakítás akkor elmaradt.
Lesz-e rendszerváltás a magyar sportban?
A pekingi égés után a londoni olimpia váratlanul jó eredményt hozott 2012-ben, és már-már elfedte, hogy hol tartott a magyar sport 1992-ben, és milyen rendszerszintű hibák eredményezték azóta a hanyatlást. Ehhez képest nagyon kíméletes, mégis kijózanító pofon volt a komoly állami támogatások ellenére tapasztalható visszaesés Rióban. A tizenöt érem kevesebb, mint a londoni gyűjtemény, és a sportági szövetségek várakozásai is túlzottan derűlátónak bizonyultak. A legtöbb sportág világszerte öles léptekkel fejlődik, amit Magyarország hajlamos nem tudomásul venni, miközben megesik, hogy a saját árnyékunkkal küszködünk az előrelépés helyett, mert a rendkívüli módon megnövekedett állami támogatásokat nem okvetlenül a sportra költik el. Egy, a múltat megtestesítő, örökösnek hitt sportvezető már megbukott, kérdés, mi lesz a többiekkel. Felelevenítjük és keretbe foglaljuk a magyar sport mozgalmas 2016-os évét, amely szerencsés esetben utóbb vízválasztónak bizonyulhat.
Kónya Imre a Polbeatben: "Göncz Árpád nem képviselte a nemzet egységét, veszélyeztette az ország stabilitását" (videó!)
Az állampárttal szemben létrejött Ellenzéki Kerekasztalból kinőtt pártok és politikusok győzelemre születtek, és 1989-ben, 1990-ben ott is volt az esély, hogy ez a győzelmi remény valóra váljon, de sajnos csak félig vált valóra, hogy megtörténjen a valódi rendszerváltás - jelentette ki a PestiSrácok.hu Polbeat című tegnapi adásában Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Antall József korábbi miniszterelnök kormányának parlamenti frakcióvezetője. Az MDF egykori alelnöke nyomatékosította, 1956 után az 1989-es időszak volt, amikor az egész világ előtt is megbecsülést szerzett magának az egész magyar nemzet. "Remélem egy későbbi nemzedéknek ez az 1989-es időszak is olyan kapaszkodó lesz, mint amilyen nekünk 1956 volt" - fogalmazott Kónya Imre.
Kiskirályok gazdagodtak, aztán felszívódtak, de a méreg itt maradt
A rendszerváltás vad időszakában a helyi kiskirályok fillérekért vásárolták fel az ipartalepeket, cégeik azóta felszívódtak, a mérgek azonban azóta is kezeletlenül mérgezik a környezetet, a talajt, a vizet, az embereket. A probléma azonban csak azokat érinti, akik ilyen környéken élnek, megbetegedtek, meghaltak vagy itt nevelik föl gyermekeiket. Mivel jelenleg a szennyező inkább lelép, mint fizet, a kármentesítés az adófizetőkre hárul. A jogszabályok hiányossága miatt ráadásul ez bárhol előfordulhat, ahová káros anyagokat kezelő cég települ. A Mérgezett örökségünk című kiadvány készítőivel beszélgettünk.
Havas és Forró: a rendszerváltó újságírók hamis legendája
III/III-as tartótisztje tippjére indult riportot készíteni Forró Tamás, majd serényen jelentette a lengyel Szolidaritás hulló röplapjait. 1981-ben így segítette a majdani rendszerváltást. Forró már akkor szabadon utazhatott, később Havas Henrikkel alkotott páratlan párost. Hiteles állambiztonsági dokumentumokon alapuló tényfeltáró riportunkból kiderül: erősen sántít a Havas-Forró tandem köré gondosan felépített "rendszerváltó legenda": a Szabad Európa Rádiót lejárató cenzúrázott műsortól a besározott interjúalanyokon, homályos hátterű könyveken át hosszan sorolhatóak a problémás részletek. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány unikumnak számító iratot is arról, hogy az állampárt és az állambiztonsági hálózat miféle szerepet szánt a fogott újságíróknak az általuk csak modellváltásnak hívott rendszerváltás levezénylésében. Mivel az 1988-90 közti hálózati iratok jórésze eltűnt, csak felvetni tudjuk: a rendszerváltás után volt-e feladatuk ezeknek a médiamunkásoknak? Mondhatnánk, Antalltól Hornig, a Nagy testvér Nap tévé figyelt téged!
Az ős MDF-esek ráéreztek, mikor kell írni a taxisblokádról
A Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF első elnöke által irányított Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Taxisblokád I-II. címmel mutat be dokumentumkötetet szerdán. A PestiSrácok.hu-hoz ma eljuttatott meghívó szerint a kötetet az intézet tudományos munkatársai, Házi Balázs, Nagymihály Zoltán, Riba András és Szekér Nóra írták.
Elment egy úriember
Nem esett kétségbe, amiért háromszor is visszatértek a balliberálisok, a volt nómenklatúra. Szabad György úgy vélte, hogy a rendszerváltást már nem tudták semmissé tenni, így háborút nem vesztettük el. Hitt népének egészséges ösztöneiben, hogy amikor nagy baj van, akkor úgyis lesöprik a rosszat, fordítanak egyet a hatalmi rendszeren.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
