szdsz
A nap, amikor választási győzelemmel a zsebében Horn Gyula besétált a KDNP-hez, és koalíciót ajánlott – Miért legitimálta a kommunista utódpártot az SZDSZ? (VIDEÓ)
Hiába nyert választást az MSZP '94-ben, a kommunista utódpárt koalíciós kényszerbe került, mert a nemzetközi megítélés visszarendeződésként értékelte volna a második szabad választást. A kérdés már csak az volt, melyik párt lesz hajlandó legitimálni az MSZMP-ből kihajtiott vörös szekfűt – többek között erről beszélt portálunknak adott interjújában Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: Horn Gyula tartott az SZDSZ-től, mivel annak árnyékában a globális pénzpiacot sejtette, többek között azt a Soros Györgyöt, aki már akkor az OTP-re és a magyar államadósság "finanszírozására" hajtott. Ennek is volt köszönhető, hogy a választási győzelemmel a zsebében Horn Gyula besétált a KDNP-hez, és koalíciót ajánlott... Most Horn Gábor küldte el a p***ba Ferit, valljuk be (videóval)
Most, hogy az éttermiségi kuratórium jóváhagyta a Gyurcsány-féle árnyékkormány-projektet, jönnek más hangok is. Horn Gábor, Ferenc – illetve a néhai SZDSZ – államtitkára beszólt: az ötletet semmiről sem szóló erődemonstrációnak minősítette. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen Horn, aki mindig is az SZDSZ-es felsőbbrendűséget és cinizmust képviselte, a 2008-as szociális népszavazás bukása után ezt a politikatörténeti jelentőségű elemzést adta: Nem azt mondták, Feri, hanem azt, hogy menj a p***ba, valljuk be. Borvendég Zsuzsanna sorozata: A külföldi újságírókat közvetlenül a diktatúra titkosszolgái „tájékoztatták” Magyarországról – ezt a feladatot a rendszerváltás után az SZDSZ látta el
Ha továbbélő hálózatokról beszélünk, általában informális kapcsolatokra gondolunk, amelyet nehéz tetten érni, nehéz motivációjukat feltárni, a létező összjátékot bizonyítani. Nyilvánvaló, hogy ezek a láthatatlan összefonódások a legveszélyesebbek, a modellváltás időszakában azonban számos olyan szereplő és szervezet is a helyén maradt, amelyeknél kézzelfogható volt a pártállami elkötelezettség, a korábbi hatalmi elithez fűződő lojalitás, sőt bizonyos esetekben még az is egyértelmű volt, hogy az adott intézmény a kommunista titkosszolgálat fedőszerveként működött, mégsem nyúltak hozzá. Ilyen volt például a Pressinform nevű cég.