vesztegzár
Gambiától Peruig - A világ legszegényebb nyomornegyedeiben szolgált a magyar apáca
M. Fidelis nővér már kamaszként tudta, hogy Istennek és az elesettek szolgálatának akarja szentelni az életét. A katolikus szerzetes apáca alig 40 éves és már a világ két igen szegényhelyén szolgált. Húszas évei elején Gambiában tanította a nehéz körülmények között élő, afrikai családok gyermekeit, nem régiben pedig Peruban, Lima külvárosában egy egyház által működtetett délutáni iskolában vigyázta, segítette, neveltecivil segítőjével a Dél-Amerika szabados világában szocializálódott gyermekeket és fiatalokat. Itt, a limai nyomornegyedben - ahol nem csak az ennivaló isteni adomány, hanem a tiszta, iható víz is, amikor adatik - érte az egész világot megbénító koronavírus-járvány kitörése. M. Fidelis nővér annak a 74 magyarnak az egyike, akiket a legnehezebb módon, de sikerrel menekített haza a nagykövetség illetve a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium. Bár először maradni akart, azok mellett, akik támogatására elhívta az Úr, a napról napra bizonytalanabbá váló körülmények és a Rend hazahívó szava végül rövidre vágta az egész életében áhított missziót - de mint mondja, csak időszakosan. Mert már most várja, mikor térhet vissza Peruba, hogy befejezze az elkezdett munkát. Nem csak a szolgálatot, hanem hogy felépíthessék a megálmodott napközi-iskolát. Mi lesz Észak-Koreával, ha Kim Dzsongun valóban meghal?
Körülbelül egy hónapja folynak találgatások a harmincas évei közepén lévő Kim Dzsongun haláláról, romló egészségi állapotáról. Észak-Korea véres kezű kommunista diktátora, hivatalosan a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője, folytatta apja, Kim Dzsongil és nagyapja, Kim Ir Szen útját, politikai ellenfeleit, köztük több rokonát is kivégeztette, ezért is lenne azonnal politikai és vezetési válság a kommunista országban, ha valóban meghal Kim Dzsongun. Fia még csak hétéves, nem reális, hogy ő vegye át a hatalmat, arra sincs túl nagy esély, hogy valamelyik tábornok kerüljön a legfelsőbb vezető pozíciójába, mert a Kim-dinasztia imádatára kondicionált lakosság nem biztos, hogy elfogadná. Ott van azonban Kim Dzsongun húga, aki az elmúlt években egyre jobban tört elő és meghatározó szerepe van a kommunista államban. Az ő gyenge pontja a neme, az ázsiai országban ugyanis a nőknek nincs akkora tekintélyük, azonban talán még így is a trónörökösök közül ő a legesélyesebb. Kim Jodzsong azonban még talán rosszabb és gonoszabb elődeinél is. De át kell-e egyáltalán adnia Kim Dzsongunnak a stafétabotot? Szombaton ugyanis az észak-koreai állami média három hét után először képeket közölt a vezetőről, amint az átadott egy gyárat. Áttekintés. Kimenekítés Limából: "Ez a magyar diplomaták nélkül nem sikerült volna!"
"Világjárók, világutazók vagyunk. Bennem nem is volt annyira erős a nemzettudat korábban, de ez az utolsó út, gyermekkorom álma, Peru, és onnan való hazajutásunk minden megváltoztatott" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Füsti Molnár Sándor, akit feleségével három embert próbáló hét után a magyar külügyminisztérium, illetve a limai magyar nagykövetség menekített haza 12 ezer kilométerről. "Soha életemben nem voltam ennyire büszke arra, hogy magyar vagyok" – jelentette ki az 57 éves férfi, aki feleségével élete legkalandosabb utazása után már otthonában, biztonságban van, a kötelező hatósági karanténjuk is letelt, nem betegedtek meg. Budai Gyula kiakadt: ordas hazugságokkal etetik olvasóikat a balliberális sajtó munkatársai
A külügyminisztérium és a nagykövetségek nagy erőfeszítések árán és sok esetben a lehetetlennel szembenézve hoztak haza külföldön rekedt magyarokat, az Index és a velük hasonszőrű balliberális portálok még ebben a helyzetben is csak azt keresték, hogyan tudnak a magyar kormányról negatívat, lejárató dezinformációt közölni. Mi sem mutatja jobban, hogyan működik a balliberális álhírgyár, mint az Index újságírójának, Dezső Andrásnak az esete a Peruból hazamenekített magyarokkal. "A koronavírus járvány elterjedése miatt világszerte elrendelt karanténok, határzárak, leállított légiközlekedés következtében 70 magyar állampolgár rekedt Peruban, közülük sokan ott is a legelképesztőbb helyeken, például a dzsungelben. Hazaszállításuk megszervezése szinte lehetetlennek tűnő küldetés volt - amiről az Index még csak véletlenül sem a valóságnak megfelelően akart beszámolni. Újságírójuk egészen aljas eszközöket bevetve férkőzött be a nehéz helyzetbe került magyarok zárt online közösségi csoportjába, hogy ott olyan információkat próbáljon kicsikarni, ami alapján majd leírhatja: mennyire szenvednek szegény külföldön rekedt magyarok, mert a magyar kormány nem segít nekik hazajutni" - mondta a PestiSrácoknak Budai Gyula. A Fidesz országgyűlési képviselője, aki a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, azt állítja, hogy mindeközben sem a perui nagykövetséget, sem pedig a külügyi tárcát nem kereste meg az Index, csak azután, hogy lebuktak. Budai Gyula természetesen számon kérte a ballib portál újságíróját - akivel mellesleg nem is ez volt az első konfliktusa - álhírgyártás miatt. A portál akciója végül zátonyra futott, és ha már dehonesztálót nem írhattak a Peruban rekedt magyarokról, inkább semmit sem írtak. A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Régi idők orvoshősei: Plósz Lajos, akit a '48-as kormány küldött a havasalföldi határra a kolerajárvány idején
Mindenki elismeréssel adózik azoknak az orvosoknak, ápolóknak, egészségügyi dolgozóknak, akik minden erejükkel a mostani járvány ellen küzdenek. Régen is voltak hőseink: ilyen az a Plósz Lajos, aki Kossuth orvosa volt, és akit 1848-ban a havasalföldi határra küldtek, hogy mindent megtudjon a terjedő kolerajárványról. Plósz doktor jelentéseket tett, ami után a nemzeti kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Plósz később is hazafi maradt, fiai mind kiugró eredményeket értek el az életükben, ezért is fájó, hogy a kommunizmus után sem kapta vissza eredeti nevét a budapesti Plósz Lajos utca. Az orvos jelentéseit ükunokája, Plósz Sándor küldte el a portálunknak, mi az ő írását megszerkesztve mutatjuk be ezt az elfeledett hőst.