vezető
A szemetelés büntetése rendőrállam a haladás szerint – Kószáló Ladikpisztoly S01E17
Kevés undorítóbb dolog van, mint a szemetelés, de az akkumulátor-ellenes haladás hirtelen átállt a szemetelők oldalára, inkább mégis jó, ha az erdőszélre hordják a veszélyes hulladékot, csak az állam ne kamerázza és azonosítsa be az elkövetőket. Emellett szóba került az is, hogy kedvenc elemzők, PanzerBandi szerint az ukrán mozgósítással minden rendben van, kizárólag a lógósok (mint Kertész Dávid kollégánk, aki hadköteles ukrán állampolgár, bár PanzerBandi szerint nem tud ukránul, ezért nem érti a térséget) miatt van tele olyan videókkal a net, amiken a toborzótisztek autóval ütik el a járókelőket, hogy könnyen elrabolhassák őket ágyútölteléknek. Nemcsak a gyerekekre, de a testi épségre is veszélyes a Pride-on tomboló őrület - Máthé Zsuzsa és Varga Gergő a Polbeatben
A hazánkat megtérítendő gyarmatként kezelő LMBTQ-ideológiának már megalakulásakor hadat üzenő Szent István Intézet alapító-elnöke, Máthé Zsuzsa és az intézet munkatársa, Varga Gergő Zoltán keresztény újságíró és zongoraművész volt Huth Gergely és Stefka István beszélgetőpartnere a Polbeatben. Szóba került, hogy jelent-e veszélyt a Pride a gyerekekre, s kiderült: nemcsak a pedagógusok megtérítésére szolgáló propagandasátrak, a gyerekeket ijesztgető, csaknem ruha nélküli transzvesztiták, vagy a kutyajelmezben fajtalankodást imitáló férfiak jelentenek veszélyt, hiszen Máthé Zsuzsa testi épsége is veszélyben volt, amikor részt vett Bécsben egy Pride-ellenes békés demonstráción és megtámadták őket a felvonulók, összezúzták a keresztény jelképeket és egy apácát is bántalmaztak. Az új „proletárpárt-projekt”, avagy döbbenetes az analógia a Jobbik egykori- és a Tisza jelenlegi felemelkedése között
Amióta a Tisza Párt megjelent a honi közéletben, hihetetlenül érdekes párhuzamokat mutat a 2000-es évek második felében felívelő pályára állított Jobbik történetével. Alaposabban megvizsgálva az egykori Jobbik, illetve a mostani Tisza működési mechanizmusát, a körülötte megjelenő személyek motivációit, valamint a két párt sajátos felemelkedését, kirajzolódik, hogy azonos forgatókönyv szerint építik fel most a Tiszát, amint egykoron a Jobbikkal tették. A nyilvánvaló analógiákat gyűjtöttem csokorba és nyújtom át olvasóinknak, legfőképpen azért, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: a Tisza nem más, mint a bő másfél évtizeddel ezelőtti „Jobbik-projekt” aktualizált és modernizált kiadása.