Pesti Srácok

vezető

Páratlan párosok: Havas Henriknek egy titkos megbízott (Forró Tamás), Juszt Lászlónak egy szigorúan titkos tiszt (Zeley László) jutott szerzőtársnak

MGMező Gábor Vesztegzár 2021 október 16.
2003-ban Teller Ede levelet írt, amelyben nekiment a Fidesznek és a magyar ellenzéknek. Az írást örömmel leközölte a Népszabadság. Csakhogy kiderült, hogy hamis. A levelet szeptember 15-én jelentették meg, pár nappal Teller Ede halála után. Szerzője Zeley László, az ismert rádiós-riporter volt. 2011-ben kiderült, hogy ő is szigorúan titkos tiszt volt, méghozzá őrnagy; elmondása szerint egy másik egykori szt-tiszt, az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter kérte meg Teller felkeresésére a hamis levél idején. Zeley László néhány évvel ezelőtt visszaemlékezett arra, hogy utazgatott ki a Szovjetunióba, ahol összebarátkozott egy KGB-ssel, aki a szovjet atomtudósokra vigyázott. Innen már sejthető: nyilván felsőbb utasításra került a nyolcvanas évek végén Teller Edéhez közel, már annyira, hogy interjúkat készítsen vele. Ezt a kapcsolatot használta ki újra 2003-ban. A nyolcvanas években Zeley László állandó szerzőtársa egy miniszterhelyettes fia volt, a Rádió fiatal tehetsége, aki Szófiában végzett és akiben szintén tökéletesen megbízott a rezsim. Juszt Lászlónak hívták. Párosuk nagyon is emlékezet a Forró Tamás–Havas Henrik duóra, amelyből egyikük szintén a BM-nek dolgozott és szintén izgalmas, korábban tiltott témákról is írtak. Úgy fest, így működtek tökéletesen ezek a szelep-kettősök.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.