vezető
A rohadt, szemét, mocskos béke!
Mindig azt hittem, hogy a “jó” háborúnak értelmes kritériumai vannak. Nyilván elkerülhetetlen az a háború, amit a fizikai túlélésért vív egy ország és/vagy egy nemzet. Tudok is ilyen háborút, például a lengyelek háborúja a németek ellen 1939-ben, habár az csak a vereség után vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a németek végül is a lengyelek teljes kiirtását tervezik, pontosan ugyanúgy, ahogy a zsidókét és úgy általában a szlávokét illetve végül is szinte mindenkiét, akit elérnek és az nem árja. Kocsmai igazságok – Mi a baj Németországgal?
Hát, körülbelül minden. Szeretünk németezni, különösen mert a németek mind történelmileg, mind mostanában korlátlan számú okot képesek szolgáltatni erre, még azok számára is, akik nem utálják eleve őket. Amikor a szavazók és a politikai elit közös munkával lehetetleníti el egy demokratikus országban a normális kormányzást, akkor az egyszeri megfigyelőnek joggal lehetnek kérdései. Arról nem is beszélve, hogy eközben a németek, titokzatos és destruktív belső késztetéstől hajtva, egyszerre kívánnak összeveszni, vagy vannak máris haragban az USA-val, Oroszországgal és Kínával. Szép gyűjtemény, ez még a második világháborús ámokfutásukhoz képest is komoly állapotromlás. Legyen vendégünk egy jó kis németezésre, azt mondják, jót tesz a májnak és nem is lehet túladagolni! Dezse-Zelenka Dóra és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.