vezető
Két év után visszatérhetett a Twitterre az egyik leghíresebb Trump-párti mémgyáros
Különös dolgok történnek a Twitter körül azóta, hogy kiderült, Elon Musk már szinte biztosan ráteszi a kezét az egyik legnépszerűbb közösségi média platformra. Ezt már azok a felhasználók is érzik, akik a jobboldali, konzervatív tartalmakat követik, többen kiszúrták ugyanis, hogy rehabilitáltak több jobboldali fiókot, ezek közül például a méltán híres Mad Liberals nevű felületet, amelyet a 2020-as amerikai elnökválasztás után tiltottak le tulajdonképpen ok nélkül. A kérdés már csak az, hogy miért tért vissza a híres Trump-párti mémgyáros két év után többedmagával együtt? Lesz vajon folytatása ennek a “trendnek”? Most akkor tényleg Musk kezébe kerül a Twitter? A legfontosabb kérdés viszont mégiscsak az, hogy visszatér-e Donald Trump? Valójában semmit nem tudunk, de érdemes eljátszani néhány gondolattal.
A szankcióknak hála, a kurblis rádió és kerti lámpás az új német hightech
Gyertya, kurblis táskarádió és kempingfőző: ha hosszabb áramkimaradás történne, akkor jól jön egy vészhelyzeti felszerelés minden lakásban, erre figyelmezteti a német lakosságot a Szövetségi Polgári-és Katasztrófavédelmi Hivatal. Jótanácsokkal látnak el, hogy miként tartsuk lakásunkat melegen és milyen készleteket érdemes beszerezni. A szankciók hatása már érezhető, igaz csak a német lakosság számára.
A németek meg akarják változtatni annak a klubnak a szabályait, amibe beléptek
Most éppen az egyhangú döntéshozatallal szemben merültek fel kifogások Berlinben (és a Berlin elé brétakaró fügefalevélként odarajzolt Brüsszelben); zavarja őket, hogy nem mindenki követi az utasításaikat.
Mi vesz rá egy német kancellárt, hogy találkozzon Dobrev Klárával és Kunhalmi Ágnessel?
Olaf Scholz német kancellár Orbán Viktor után találkozott Dobrev Klárával és Kunhalmi Ágnessel is. Ezért sajnálhatjuk, kinevethetjük, elégtételt érezhetünk, de mégis tanácsos politikai magyarázatot is találni rá, mégha az lehet vicces is.
Újrakezdik a turulszobrok ledöntését
Amikor egy Turulmadár emlékművet lerombolnak, megrongálnak a Kárpát-medencében az olyan, mintha a magyarokat bántanák. Tudni illik, hogy a magyar ősvallás egyik legszebb és legmisztikusabb jelképe a Turulmadár. A Turul legendárium „születése”, eredete messze visszanyúlik a történelem előtti magyar múltba. A magyarok ősi hitvilágának emléke, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe.
Egy kis könnyed tényellenőrzés vasárnapra – Mit mondott a tádzsik elnök valójában Putyinnak?
Befutotta a világsajtót, hogy Emomali Rahmon (képünkön Putyintól jobbra) „kiosztotta” az orosz elnököt és felszólította, hogy ne úgy kezelje országát, mint a Szovjetunió tette korábban. Nos, ez utóbbi igaz, de a kiosztás azért egy kissé erős kifejezés, pláne, ha egy közép-ázsiai vezetőről van szó és az asztalt sem csapkodta senki a cipőjével. A beszéd nem az orosz elnök ellen irányult, és ha volt is benne számonkérés, az inkább a Kirgizisztánnal kialakult konfliktus kezelésével kapcsolatban merült fel. Lássuk hát, mi van még amögött, amit a nyugati fül képes volt kihallani a beszédből!
Különvélemény – Ukrajinszka Pravda-díjat követelünk a HVG részére!
Kétségtelen, hogy óriási tülekedés van a nemzetközi haladás legnépszerűbb bálványa és kegytárgya, Zelenszkij ukrán elnök lába előtt. De a jók között is vannak még jobbak, akik kivételes tehetségről tesznek tanúbizonyságot, ha mindennemű kritikai attitűd, józanság és a valóság szűrője nélkül kell közvetíteni az oroszul nem beszélő bennszülöttek felé az aktuális ukrán narratívát. A HVG például ilyen. Szerkesztőségük minimum napi tíz szerelmes levelet intéz az ukrán elnökhöz, így bőven kiérdemlik az Ukrajinszka Pravda-díjat. Mi megszavaztuk nekik. вітаю!
Szilágyi Ákos: Elraboltak egy részt az országunkból, és úgy tűnik, semmivel nem tudjuk őket emiatt kiengesztelni
Az elmúlt napokban erős érzelmeket és általános felháborodást váltott ki, hogy Munkács városi tanácsa egyik napról a másikra elbontatta a munkácsi várban álló Turul-szobrot, hogy a helyére az ukrán címert tegye. „Visszaszáll a turulmadár a munkácsi várra” – üzenik a kárpátaljai magyarok a közösségi oldalakon a provokációra reagálva, és arra buzdítanak, minél többen osszák meg az üzenetüket. És ne feledjük, optimizmusra van okunk, hiszen egyszer már eltávolították a Turult, de az akkor visszakerült. Az esetről Szilágyi Ákossal, a magyar zászló és címer napjának a megálmodójával váltottunk pár szót, aki szerint szomorú, hogy még mindig itt tartunk és hogy az ukránok még mindig nem vették észre magukat.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
