Drezda 77 évvel ezelőtti elpusztítása nem egyszerűen szégyenfoltja a szövetségesek hadászati tevékenységének, hanem az az esemény, ahol a progresszív, baloldali véleményformáló réteg sem képes a kimért magyarázkodásra, inkább háttérbe vonul és igyekszik kibekkelni a témát. Drezda ugyanis jelképpé vált. A hideg, mérnöki szemmel elvégzett pusztítást látjuk benne.
A város lerombolásában nem elsősorban egy pótolhatatlan szépségű barokk város szűnt meg, de a közvélemény számára is a szövetségesek magasabb erkölcsi ethosza. Mikor Churchillről, erről a véreskezű, háborús bűnösről látunk újabb és újabb tirádákat – a legutóbbit éppen pár éve mutatták be a mozikban –, mindig az az ultima ratio, hogy a szövetséges haderők, ha tettek is megkérdőjelezhető erkölcsiségű dolgokat, ám ők voltak a Jók. Itt állnak előttünk ezek a történelmi személyek, akiket feltétlen tisztelet illet, mert a szabad világ apostolaiként küzdöttek. A Jók ugyanis a Jó Eszmék oltárán bármennyit áldozhatnak. Ha a távoli cél, amiért küzdenek, Jó, akkor minden meg van bocsájtva. (Különben itt megfigyelhetjük a progresszió teljes átitatottságát a marxizmussal. Tudniillik a végén majd nagyon jó lesz, addig meg csak eljutunk valahogy.) Tragikomikus, ahogy sikerült a társadalmat addig domesztikálni, még inkább kasztrálni, amikor már természetesnek veszi, hogy a katonai ellenségnek drukkol. Milyen jó, mondják, hogy az antant győzött! Milyen jó, mondják, hogy a szövetségesek győztek! Miért? Mert ők a Jót akarták, mi meg a Rosszat! Ilyen egyszerű, nincs itt semmi látnivaló.
Gondolkodó ember számára nem kétséges, hogy háborús bűnöket nem a Jók és a Rosszak tudnak elkövetni, hanem a háború természete. Nagyon egyszerű és bugyuta hozzáállás abban bízni, hogy akik nekünk kedvesek a politika színpadán, azok feddhetetlenek is. A szappanoperák világát ne emeljük be a történelem és a politika színpadára.
Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben más kimenettel fejeződik be a háború, úgy a legkisebb kétely nélkül állíthatták volna bíróság, majd a hóhér elé Rooseveltet, Churchillt és Sztálint. Könyves Kálmán is azért lett púpos, csúf alak a történelem emlékezetében, mert unokaöccse és követői vezették a korábbi események leíróinak tollát.
Mennyien égtek el a drezdai pokolban? Ma sem tudjuk a pontos számokat. Hamuvá változott embereket nehéz összeszámolni. Nagyjából 1 millióan lehettek a bombázások idején a városban; a mai, legelfogadottabb becsléseink 150–200 ezer fő közé teszik az elpusztultak számát. Milyen rátának számít ez? Hiszen más tragédiák kapcsán olyan sokszor a terror ridegségén, ipari megtervezettségén viszolygunk. Azon, ahogy a modern gyártósorokhoz hasonló módon öltek. Drezdában egyetlen éjszaka alatt elégett majdnem negyedmillió ember. Ki merészelhet ezek után arról beszélni, hogy a szövetségesek bármiben is különbek, jobbak, magasztosabbak más bűnösöknél?
A véralgebrát bírja és kívánja a progresszió amúgy is, nem igaz? Borzalmat hasonlítani a borzalomhoz, mérni próbálni a mérhetetlent, osztályozni a tragédiákat. Arthur Harris hideg elhatározása – a háttérben Churchill beleegyezésével – a polgári lakosság tudatos mészárlására hogyan magyarázható? Ki merészelhet ebben a műveletben relációjelet használni? A drezdai tereken emeletes házak magasságáig felhalmozott, elszenesedett holttestek képei miért nem azt az utat járták be a közvélemény lelkében, amit be kellett volna? És miért kéne úgy tennünk, mintha elfelednénk, hogy a bombázást követő napokban, az Elba mentén menekülő civileket szisztematikusan, gépfegyverrel lőtték az angol és amerikai gépek, további ezreket kivégezve?
Drezdára emlékeznünk kell, mert annak a mementója, hogy Ti sem vagytok jobbak. Se jogotok, se erkölcsi alapotok nincs a felelősségre vonásra.
“Láttam Drezda pusztulását. Láttam a várost előtte, aztán kijöttem az óvóhelyről, és láttam utána, és kétségtelen, hogy az egyik reakcióm a nevetés volt. Isten a megmondhatója, így próbál a lélek egy kicsit megkönnyebbülni.”
Kurt Vonnegut
chatillon r
2022-02-14 at 10:51
még jó, hogy az atombomba éles bevetéséig vége lett a háborúnak. a két őrült fél megsemmisítette volna Európát.
Vladtepesch
2022-02-14 at 10:13
Elvileg Drezda bosszú volt Coventry-ért.
Csakhogy Coventry-t a németek tévedésből bombázták, mert az angol hírszerzés direkt félreinformálta őket, hogy ott komoly hadiipar lenne.
Ez is Churchill ötlete volt, hogy bizonyítsa, hogy a németek mekkora állatok, tehát eszeveszettül gyűlölni kell őket.
A valóságban Churchill a XX. század egyik leggaládabb és leggátlástalanabb hóhéra és háborús bűnöse. Sztalin 2.0.
Az angolok és kistesóik az amerikaiak a történelmi természetes kiválasztódás során az emberiség legkegyetlenebb és legkíméletlenebb faja lett.
Ahogy kialakultak, mint nép (rettenetes és könyörtelen tömeggyilkosságok során) és a tengerek feletti uralom átvétele után amivé még váltak, egyértelművé teszi, hogy náluk alávalóbb hitvány gyilkos nem volt még az emberi történelemben.
Ők a fehér faj szégyene.
Piha…!
Vizi János
2022-02-14 at 10:10
HIDAKhoz:
A HOLOKAUSZT jelentése: ÉGŐ ÁLDOZAT, utalva a krematóriumra, ahol a hullákat égették el..
Hamburgban, Drezdában, Hirosimában, Nagaszakiban kimondhatatlan kínok között, ÉLVE SÜLTEK HALÁLRA civil emberek tömegei….Persze aki párhuzamra csak utalni mer, már viszik is hátra…
Ki van ez találva..
dr. Kolompár Genitália
2022-02-14 at 10:07
Na, akkor egy kicsit vegyük le a szemünkről a drezdáig látó távcsövet, és nézzük meg Magyarországot kik bombázták a második világháború alatt..
Azok, akiknek a fenekét nyaljuk most. Egy, a történelmére valamit adó ország – ha gerinces államférfiak vezetik – nem lehetne semmilyen szövetségese (főképp katonai) olyan országoknak, akik olyan időtávlatban bombázták az ártatlan magyar lakosságot, amely aljasságra még ma élő személyek is emlékezhetnek. Sem a britek, sem a mocskos amerikaiak nem kértek ezért bocsánatot. A világ politikusai számára a holokauszton kívűl más bűn nem létezik.
Hidak
2022-02-14 at 08:46
Német-holokauszt? A párhuzam megvan: ártatlan civilek tervszerű, kegyetlen, tömeges meggyilkolása.
Ha már II VH: nekünk mikor fizet a német kormány jóvátételt pl. a felrobbantott hídjainkért?
Piscator
2022-02-14 at 08:40
2) Értem én, hogy a választás előtt a kormány igyekszik minden konfliktust gerjesztő tevékenységet lefojtani…de mégis nehezen érthető és megbocsátható, hogy az országot a vörös hadsereg ellen már a főváros szívében védő és a kitörés során elesett, vagy fogságba esésük után lemészárolt magyar katonákra emlékező kitörési emléktúrát a kormány letiltja…
A kitörésről 330 oldalas tanulmányt író Ungváry Sértődött Krisztián könyvének elég az 11 oldalas felhasznált forrásjegyzékét összevetni az amatőr történelemkutató HINGYI LÁSZLÓ 3 kötetes, 1300 oldalt kitevő, BUDAPEST OSTROMA 1944-1945 című életművével, ahol nem szerepel irodalomjegyzék, tudniillik nem 900 forrásból szerkesztett egybe egy 901diket, hanem személyesen kereste fel a tanúkat, akik az ostrom és a kitörés átélt borzalmairól számoltak be. Ungváry Szégyentelen Krisztián a napokban közölt minősíthetetlen hangvételű cikket Budapest ostromáról és a kitörésről, melyt, mivel az agyonhallgatás már tarthatatlan, igyekszik jelentéktelen színben feltüntetni. KI MINT ÉL, ÚGY ÍTÉL!!!
Searching for Liberal Bullshit
2022-02-14 at 08:30
Namond,
Perverz már a felvetésed is! Hogy lehet úgy összevetni az áldozatok számát, hogy ha x fő halt meg a lágerekben, ugyan annyit kell élve megsütni máshol? Mit tehet egy lágerekben elpusztított ember, vagy egy Drezdában megsült lakó, vagy menekült, hogy elmebetegek rájuk szabadították a háborút? Vagy gondolod, hogy tudta Churchill meg Harris, hogy 1945 február 13-ig hányan haltak meg lágerekben, és a bombázáskor arányosak akartak lenni?
Ha lennének történelmi ismereteid, tudnád, hogy tisztában voltak nyugaton a lágerekkel, de sz@rtak az egészre, eszünkbe sem jutott megmenteni az ott lévőket.
Piscator
2022-02-14 at 08:02
1) A magyar nép gonoszságát és feloldozhatatlan bűnösségét sugallja a szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékére állított szobor elé pakolt ….izé….mi is?
Az ott hőbörgő, fasisztázó, rikoltozó apuka révén érinthetetlen Zoltai Andrea magát rekeszti ki a nemzetből, aztán kirekesztőként gyalázza a magyar nemzetet-mely számtalanszor bizonyította épp az ellenkezőjét, azt, hogy befogadó.
Karinthy Ferenc írt erről az attitűdről őszintén. Ha idézném, becsukhatnának érte, a megelőzési célból az u. szájkosártörvény kapcsán létrehozott “GYŰLÖLETBESZÉD” tüzes billogát rám sütve…
Mert Oz, a nagy varázsló elől a függönyt félre húzó Lovas Istvánról pofátlanul le lehetett írni, hogy “öngyűlölő zsidó”, de vajon Sebes Gáborról, Shlomo Sandról, vagy akár Karinthy Ferencről is???
Antónia
2022-02-14 at 07:43
A békekötések sem voltak emberségesebbek, igazságosabbak.
Ausztria kirobbantotta az első világháborút, végül sz Ausztria által igában tartott Magyarországon verték el a port. Úgy, hogy még egy megyényi magyar területtel meg is ajándékozták a vétkest Magyarország területéből Trianonban.
Németország kirobbantotta a második világháborút, végül megint, a németek által megszállt Magyarországon verték el a port Párizsban.
Magyar vagyok
2022-02-14 at 07:33
Bocsánat, még csak annyit, hogy Levelek Iwo Dzsimáról, és a Dicsőség zászlaja – ezt a kettőt egymás után, nézze meg mindenki. Clint Eastwood remek rendező, és mindkét fél részéről bemutatja, milyen volt/lehetett a háború ott, és akkor. Csak így lehet kimászni a buborékból, a megszégyenülés érzése alól, ami Vak Pali, előttem írt hozzászólásából jutott eszembe.
Magyar vagyok
2022-02-14 at 07:26
Ha arról beszélünk, hogy szégyellje magát a vesztes fél, mert csak, mert a győztesek azt mondják, és kész, akkor idehoznám a japánokat, mint példát. Ők túltették magukat ezen. Kikaptak, jó. De az utóbbi években olyan filmek készültek náluk, ahol a japán katona igen is lehet jó ember. Lehet egy szerethető személy, aki részt vett a háborúban, de nem ideológiai alapon, hanem mert háború volt. 2015-ben főleg, de azóta is készült olyan film, amiben bemutatták, hogy az ő szemszögükből milyen volt a második világháború. Érdemes lenne tanulni tőlük, és ettől a “jujj, ilyet ne mondjunk, meg olyat ne csináljunk, mert fújj, nácik, meg mit fognak majd szólni ehhez mások” mentalitástól el kellene köszönni itthon is. A nácik azok hitlerék voltak, meg pár nyilas idehaza. A többi, még a német hadseregben is, szimpla katona volt. Parancsot hajtottak végre. Harcoltak – és kikaptak. Ugyanez vonatkozik az első világháborúra. Még mindig sokakban az a kérdés merül fel, hogy “és ugyan mi a lónak a véreres f.szát kerestünk mi az olasz Alpokban?”. Azt, kérem szépen, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia határa akkoriban a mai Szlovénia, vagy adott esetben jócskán a mai Olaszország határain túl nyúlt, és ott, mint honvédők, a saját határainkon belül kellett megállítani a betörni készülő olaszokat. Akiket az angolok vettek rá a támadásra. Csak ezt nem volt szabad elmondani, mert csúnyán fognak nézni ránk érte.
Mit akarok kihozni ebből? Azt, hogy el kellene felejteni a nyugati narratívát. Nyertek, jó, de háború volt, és itt is voltak olyanok, akik élhettek volna még sokáig, akik jó emberek voltak, csak közbeszólt a nagyhatalmi törekvés, a birodalmi érdek, a pénz feletti uralom, az erőforrások elosztásáért vívott háború. Minden más utólagos belemagyarázás. Azt a kevés ideológiailag vezérelt állatot leszámítva, katonák harcoltak katonákkal, meg elmebetegek tömegpusztítást hajtattak végre, mert ők nem tették meg, de parancsba adták a pusztítást. Szóval bátran ki kell állni, és elmondani, hogy nem, mi nem voltunk sem nácik, sem fasiszták. Mi magyarok voltunk, és a helyzetünkből fakadóan ott, és úgy harcoltunk, ahogy. De nem a horogkereszt érdekében. A japánoknak sikerült ezen felül emelkedni, ideje lenne nekünk is végre kimászni ebből a szövetségesek által diktált szennyáradatból. (Megjegyezném, hogy már igen hamar képesek voltak az amerikaiak és a japánok egy kooprodukció keretein belül olyan filmet készíteni, ami minden ideológiától mentesen, a maga valójában mutatta be Pearl Harbor-t. Tora Tora Tora. Az egyik legjobb, és leghitelesebb film a második világháború egyik eseményéről. Senki sem volt jó, vagy gonosz. Mindkét fél megfelelően lett bemutatva, a maga erényeivel, és emberi gyengeségeivel egyetemben.) Tehát, el kell mondanunk, hogy nekünk mit jelentett a Don-kanyar. El kell mondani, hogy mit tettek a magyar katonák a lengyelek megsegítésére – amire a saját szövetségesei sem voltak hajlandóak, sőt, az angolok még le is nézték a légterüket védő lengyel pilótákat, és el kell mondani, hogy mit jelentett nekünk Budapest ostroma. Tényekre alapozva.
Vak Pali
2022-02-13 at 23:43
Ahogy én hallom: ma Papp Endre beszélgetett Bogár Lászlóval a KARC FM-en. Bogár tűéles helyzetelemzést adott a németek háború utáni helyzetéről.
A háború után választhattak, vagy földbe döngölik őket, mint az első VH után, vagy jön a Marsgall segély…DE KUSS VAN!! Nincs nemzeti érzés, nincs német kultúra… internacionalizmus van. És ketté osztott Németország.
Amikor a németek próbálták volna kicsit lazítani a pórázt, a nyugati részre ráküldték a Rote Armee Fraktio-t.
Mostanra elérték, hogy a megválasztott új (zöld) kancellár undorodva beszél a hazaszeretetről, mely mindig is idegen volt tőle.
A német TV csatornák (állami és kereskedelmi egyaránt) agymosógépek, bűntudat ébresztők és fenntartók. Az aberrációt emelik piedesztálra. Így térdeltetik le a nagyapák bűneiért zokogó fiatalokat, akik tényleg semmiről nem tehetnek.
Akárcsak Magyarországon: Pokorni Zoli kanosszát jár az apja és nagyapja múltjáért, de Bauer Tamás esetén antiszemitizmus az édespapa körömletépő multjára akárcsak célozni is…Pető Iván, dettó.
Vak Pali
Carolus
2022-02-13 at 22:53
Remek, bar megrazo cikk. Koszonet erte!
Fontos ertol es a szovetsegesek remtetteirol beszelni, mert aki nem elte at, sot, a szuloje sem, azok hajlamosak naivan es egyoldaluan szemlelni a tortenelmet, ekkepp konnyen felrevezethetok, bar magukat roppant felvilagosultnak tartjajk.
Nemet, majdnem fizikai Nobel-dijas ismerosom erre kivanlo pelda: szerinte a nemetek-magyarok rosszak voltak a Ii.VH-ban (is), ezert buntetest erdemeltek, a katonaik nem hosok, de a szovetsegesek mindig jol es igazdagosan cselekedtek. Igy atmostak a nemetek agyat!!! Nagyapam ott volt valahol Oroszorszagban, megsebesult, fogssgba esett, hazaszokott. 19 evesen megoszult, ha pedig a haborurol kerdeztuk nem volt hajlando beszelni az atelt borzalmakrol, csak konnybe labadt a szeme es elfordult, hogy ne lassuk. Amerikai deszantos ismerosomet elete vegeig remalmok gyotortek attol, amit Normandiaban a partraszallaskor es utana atelt. O sem volt hajlando beszelni a haboru borzalmairol, ha kerdeztek, csak annyit mondott: mi kozunk volt nekunk Europahoz? Akik itt magyarazni vagy kisebbiteni akarjak a szovetsegesek remtetteit, azoknezzenek szet Drezdaban, de eleg csak a Felvideken vagy Szolnokon vagy Debrecenben szetnezni es meglatjak, hogy a haboru vege! utan milyen pusztitast vegeztek perverz gyozelmi mamorukban a ma minket demokraciara meg befogadasra kioktatok.
Királytigris
2022-02-13 at 21:59
Hirosimában az uránbombát, Nagaszakiban a plutóniumbombát, Drezdában pedig a napalmot próbálták ki.
GAZEMBEREK!
Mert az érthető, ha gyárakat, olajfinomítokat, vasúti elosztó pályaudvarokat, út és vasúti csomópontokat, hidakat, erőműveket bombáznak le, de ártatlan embereket, köztük gyerekeket, nőket, az gazemberség.
Egyébként a németek nagy szerencséje, hogy előbb kapituláltak, mint ahogy az amerikaiak az atombombát előállították. Különben biztos ledobták volna Németországra. Drezda példája bizonyítja ezt.
Namond
2022-02-13 at 21:42
Felmerül a kérdés;
Vajon a terror támadásokban és a megszállás során megölt német civilek száma mennyivel haladja meg a koncentrációs táborok áldozatai számát?
Gáspár Anette
2022-02-13 at 21:25
“Isten a megmondhatója, így próbál a lélek egy kicsit megkönnyebbülni.”
K.V. sem tudott mindent. Nem megkönnyebbülni.
Hogy könnyebbült volna meg? A nevetés és a zokogás iker-reakciók.
A sokk, ami átcsap a megbomlásba, az “ilyen nincs, nem hiszem el” tagadásba.
gyozo2018
2022-02-13 at 21:20
Namond
2022-02-13 at 17:03
IGAZ!
A földdel tették egyenlővé, és akik véletlenül nem pusztultak ott,
azokat levadászták.
Szabályos bosszú népirtás volt.
Gáspár Anette
2022-02-13 at 21:19
“a végén majd nagyon jó lesz, addig meg csak eljutunk valahogy.”
.
Pár száz millió halotton keresztül?
Mondd már… Na, és?
73-ban voltam Drezdában. Mementónak hagytak néhány
romba döntött házat, templomot. Ott ment el előtte a villamos.
Rémálom volt.
Vizi János
2022-02-13 at 20:51
Amikor boldog emlékezetű LOVAS PISTA számokat kezdett emlegetni az örmény népírtásról “tudjukkik” azonnal VÉRALGEBRÁT emlegettek és két részes súlyosan karaktergyilkos cikksorozatot jelentettek meg az Élet és Irodalomban.
A második világháborúban Hamburg terrorbombázásában 40.000, Drezdában 650.000 többségében civil áldozat égett halálra. Hirosima és Nagaszaki áldozatainak számát 246.000re becsülik.
A részeg orosz tengeralattjáró parancsnok által a kikötőben elsűllyeszett Gustloff civil hajón 5348 polgári áldozat fulladt vízbe, hatszor annyi, mint a TITANIC katasztrófájában. Hallott erről valaki? Tanítják ezt az iskolában???
NEM, mert erről még csak beszélni sem volt szabad Németországban a háború után.
A békeajánlattal Angliába küldött Rudolf HESSt az angol felső vezetés nem fogadta ( akárcsak a japán hadüzenetet átadni szándékozó japán küldöttséget az amerikaiak) bebörtönözte, Nürnbergben életfogytig tartó börtönre ítélték, soha nem engedték szabadon,nehogy beszélni kezdjen, 93 éves korában 2 amerikai meglátogatta a börtönben, mialatt ő “felakasztotta” magát….)
Bubu
2022-02-13 at 20:50
Drezda bombázása Winston Churhill beteg elmélyében fogant meg aki megélte London bombázását. Mikor a terv készülöben volt, a drezdai reptér és a vasútvonalak bombázásáról volt tervbe véve. Katonai szempontból is ez volt stratégiailag ésszerü.
Churhill azonban habzó szájjal üvöltötte, hogy neki azt mutasság meg, hogyan lehet több százezer németet élve megsütni!
Hát megmutatták. A város tele volt keletröl az oroszok elöl menekült civilekkel. A foszforbombák bevetése szintén a Templomhegyi ötlete volt. Az égö házakból sok menekülö az Elba folyó felé futott. A foszfor azomban a folyót is lángtengerré változtatta. Rengetegen a megolvandt aszfaltban lelték halálukat ahogyan az égö házakból menekültek. A kb. öt egyesek szerin hatszázezer halottat három hétig égették mágjákon a ferözés elkerülése miatt. A mágják alapjai vsúti sinek voltak, egyszer kellett csak meggyújtani, utánna a halttakat dobálták rájuk napogig.
A Frauenkirche szintén égett, de azért dölt össze, mert az altemplonba menekítették
a városi filmarchívumot. A cellulóz filmszalagok olyan magas höfokon égtek, hogy az a kupolát belülröl lerepítette.
A drezdai reptér a város szélén egyetlen bombát sem kapott. Mivel a halottak hetven, nyolcvan százaléka menekült volt, a statisztikába be sem kerültek cdak a drezdai lakósok. Ezért tudják évek óta a halottak számát alacsonyan tartani. Most már ott tartunk, hogy szóba sem kerül hányan veszették életüket ebben a barbár támadásban. Egyes történészek szerin Drezdára tervezték az elsö atombombát is ledobni, de az oroszok már túl közel voltak ezért elvetették.
De sokan, akik túlélték ezt a borzalmat, életük végéig hordozták a megélt szörnyüséget magukban.
Egy német ismerösöm öt évesen élte át mindezt. Arcán az égés nyomaival 47 évesen választotta az önkéntes halált. Csak remélni tudom, végre megtalálta lelke a valós békességet.
Vízöntő
2022-02-13 at 20:49
Drezda nyílt város volt, semmilyen katonai szempontból indokoltan támadható cél nem volt a városban, de tömve betegekkel, sebesültekkel és menekült civilekkel(még a Baltikumból is) még a parkokban is!
Terrorbombázás? Tömeggyilkosság?
Több volt az annál, több volt szadizmusnál, hóhérmunkánál, több minden elképzelhető iszonyatnál!
Angol és amerikai bombázók tömege foszforbombák ezreivel borították be a várost, több hullámban folyamatosan szórva!
Az emberek menekülni em tudtak, a tűz olthatatlan volt, a város máglyaként lángolt, szerencsések voltak azok akik megfulladtak mielőtt a lángok elérték őket, mert az oxigén hamarabb elfogyott és a tűzhalál iszonyú kínjait legalább nem szenvedték el!
Így tessék arra a negyed milliónyi halottra gondolni, akiknek a sorsát, az iszonyú tűzhalált, pontosan megtervezték Londonban!
A megtervezőnek és az engedélyezőnek ugyanúgy kötelet kellet volna kapnia mint a náci tömeggyilkosoknak, a pilótáknak meg az járt volna mint a másik oldal hóhérainak, mert mindenki tudta hogy Drezda csak egy civilekkel tömött nyílt város!
Hirosima és Nagaszaki esete ugyanaz, iszonyú tűzhalállal végrehajtott tömeggyilkosságok védtelen civil tömegekkel szemben!
Elítéltek érte valakit?
Most kik vannak jelen Ukrajnában és környékén különleges alakulatokkal, fegyverekkel és ítélkeznek mások felett?
De legalább a demokráciájukról ne hazudoznának!
DörrögZuldán
2022-02-13 at 20:40
Szülővárosomban a belvárost bombázták az állítólagos “hősök”, talán, mert a villamos sínek ott futottak és mert megtehették.
Zoltaiguszti
2022-02-13 at 20:25
Churhill….? Drezda…..?1945.05.06…?
Ugyan kérem!
Churchill,Lord Kitchener, 1902, Dél Afrika és Búrok!
https://en.wikipedia.org/wiki/Second_Boer_War_concentration_camps
A tábor fotóival szoktam szopatni a nagy egyszeri és megismételhetetlen holizéseket:
https://en.wikipedia.org/wiki/Second_Boer_War_concentration_camps#/media/File:LizzieVanZyl.jpg
Mind beszopja hogy Auschwitz vagy Dachau…egy nincs aki gyanakodna.
Ezek kérem ugyanazok a Búrok akikre ugyanazok ráengedték a Lord Kitchener nevű szörnyeteget és most ugyanazok Lord Kichenerek hiján a helyi niggereket.
Ebben a háborúban szerez magának nevet Churchill is mint HŐS!!!
El bírják képzelni hogy 42 évvel később valakit hősnek nevezzenek aki részt vett a német táboroztató programban?
Na ez Churchill meg a morálja, ezek után Drezdához eljutni bagatell már…így kezdte.
kulcsargeza
2022-02-13 at 20:14
Érsekújvár (haladárok kedvéért Nové Zámky) 2VH-s szövetségesek általi szőnyegbombázásai szintén a terrorbombázások közé tartoznak.
Lel
2022-02-13 at 20:02
1982-ben voltam Drezdában,láttam a rombolást,mi békében születtetek el sem tudjuk képzelni!!! béke kell!!! nem háború!!!! mert ide vezet mindkét oldalon!! a szegény egyszerü ember,a nép a vesztes! az usa-ban mikor is volt ilyen utoljára???? ja most a mocskos blm,majnem!!!
hufi
2022-02-13 at 19:52
Ügy tudom, hogy Churchill genetikai vonala a “védettekhez” tartozik.
A nürnbergi per egy gyalázat! Az áldozatokat nem hallgatták meg, a győztesek szeánsza volt az egész.
A történelem a példa, hogy a “kiválasztott” nép Jézust sem kímélte, és utána is véres volt a kezük. Jól mondom, Jakab utcaiak?
TS
2022-02-13 at 19:24
NNa, aki az alábbi hozzászólás hivatkozását megnézi, előtte gondolja meg. Brutális, még sosem láttam ezeket a képeket…
MISZTOTFALUSI
2022-02-13 at 19:04
Megnéztem a KingTiger2022-02-13 at 17:52
Számos cikk született már (több-kevesebb sikerrel) ebben a témában, azonban számomra a leghitelesebb összefoglaló leírás az alábbi:
https://www.wotinfo.hu/index.php/tortenelem/item/4708-16-a-pokol-tornacan-drezda-bombazasa-by-bodzy
Javaslom azoknak, akik egy tényszerűen megírt cikket szeretnének olvasni!
Ismerem már régebbről, de hogy mindenki tudja, aki még nem tudja, AZOKAT A BORZALMAS FELVÉTELEKET ÚGY ADTÁK EL ÉS ÚGY TERJESZTIK ÉVTIZEDEK ÓTA, HOGY AZOK AUSCHWITZBAN KÉSZÜLTEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
KÉRDEZEM: LEHET MÉG FOKOZNI AZ EMBERI ALJASSÁGOT??? NB. MAGAM MINDIG TUDTAM, HOGY AZOK A DREZDAI /NAPALM/TERRORBOMBÁZÁST KÖVETŐ FELVÉTELEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Benedek Elek
2022-02-13 at 18:50
Csakhogy a történelmet mindig a győztesek írják.
PG
2022-02-13 at 18:30
Tulajdonképpen a második világháború borzalmairól van szó. Mindkét fél gonosz volt a maga módján. A vesztes központi hatalmak gyilkosságai semmivel nem gonoszabbak a győztes hatalmakénál. Az amerikai csapatok csak akkor léptek be a háborúba, amikor már amúgy is vesztésre álltak a központi hatalmak, tehát már a győzelemhez nem volt szükség rájuk, de a gyilkolásban semmivel sem maradtak le akár a Hitleri, akár az orosz csapatoktól. De amíg az oroszok a saját hazájuk védelméből indultak ki, (bár előtte ők is lerohanták a lengyeleket) addig az amerikaiak idegen földön gyilkoltak.
Nekünk igazából nem kéne egyik gyilkos bandához sem tartoznunk.
Narancs
2022-02-13 at 18:19
Kristóf,
köszönettel veszem, hogy Drezda poklát felemlíti. Sokat emlegetem jómagam is.
Ez, egy nagyon fontos kulcsa a történelemnek ahhoz, hogy ennyi emberhalál okán vertikálisan megérthessünk sok- sok mindent.
Tisztán kell látni mert amíg valaki nem érti addig más kérdésben is könnyen megvezethetővé, sebezhetővé válik.
Tisztelettel.
Amlodipin
2022-02-13 at 18:14
Apám egyik barátja huszonévesen túlélte ezt a borzalmat, egész éjjel rohangált, egyik helyről a másikra, talán így menekülhetett meg, de reggelre hófehér lett a haja. És soha nem tudott beszélni arról, amit ott átélt.
Azok a “jóemberek” semmivel sem voltak különbek, mint az osztrák festő, sőt ők megfontoltan és ok nélkül, már a megnyert háború végén álltak neki legyilkolni a civileket Drezdában, Hirosimában és Nagaszakiban.
Magyar vagyok
2022-02-13 at 18:11
Azonban. Feltennék egy költői kérdést. Drezda borzalmain felháborodott Kristóf. A kitörés ellenben egy hazánkat, magyarokat is érintő esemény volt, amit itt erősen érdekes véleménnyel illetett néhány kollégája. Drezda, a németek vesztesége, akiket a ps-nél sokan” nem szeretnek”, mégis megrökönyödést vált ki. A kitörés pedig emlékezésre nem méltó bal.aszkodás. Hogyan kellene feloldanom a bennem felmerülő gondolati kettősséget, amit ennek az oldalnak a hasábjain olvasott cikkek okoznak?
Magyar vagyok
2022-02-13 at 18:07
Drezda, Hirosima, Nagaszaki, Nanking, a haláltáborok, a “nem ejtünk hadifoglyokat” kijelentés a szövetségesektől a partraszálláskor, lehetne sorolni. Mind a háborúban eszüket vesztettek művei, amiket később is igazolgattak mindenféle ürüggyel. Ahogy az amerikai pilóta, aki Hirosima fölé vitte a gépét. Élete végéig bizonygatta magának, meg a világnak, hogy jogosan öltek meg 100 000 civilt, különben amerikai katonák ezrei haltak volna meg Japán megszállásakor – amire nincs bizonyíték, főleg úgy, hogy a japánok már fontolgatták a megadást, félve az oroszoktól, akik elindultak keleti irányba, miután az európai hadszíntéren már nem volt rájuk olyan nagy számban szükség (erre vannak japán hadi jelentések).
Hogy volt emberség abban a borzalmas időszakban, arra álljon példaképp Franz Stigler, akit a Sabaton egy nagyszerű dalban meg is énekelt – No bullets fly címmel. Franz Stigler német vadászpilóta volt, amikor az amerikaiak Brémát bombázták. Éppen tankoláshoz landolt, amikor meglátott egy B17-est, ami nagyon alacsonyan húzott el fölöttük. Gyorsan felszállt, hogy utánaeredjen, ám amikor látta, hogy milyen szerencsétlen állapotban van az amerikai gép, inkább nem lőtte le, hanem elkísérte biztonságos területig – nehogy másik vadászgép leszedje, ezért végig úgy tett, mintha üldözné. Charlie Brown-néknak, a B17-es legénységének, az volt az első bevetése, és nagyon rosszul sült volna el, de megúszták. Egyetlen hajtóművük működött, de sikeresen visszatértek az angliai bázisra. Amikor elmesélték, mi történt velük, azt tanácsolták nekik, hogy erről soha ne beszéljenek, mert rontana a morálon, ha mások is megtudnák, az ellenség oldalán is harcolnak “emberek”. Stigler azt mondta később, hogy nem tehetett mást. “Olyan lett volna, mintha egy magatehetetlen ejtőernyőst lőnék le.” Régebben a kiképzője azt mondta neki, ha meglátja, hogy bármelyikük ejtőernyősökre lövöldözik, saját kezével fogja kivégezni. Így, mivel értelmetlen gyilkolásnak tartotta volna, inkább segített nekik túlélni. Később, amikor Charlie Brown ezt először elmesélte (a nyolcvanas években), nagyon felkapta egy újság, hirdetést adtak fel, majd Brown kapott egy lapot Kanadából, amin annyi szerepelt – “Én voltam az” – Franz Stigler. Ezután találkoztak, és testvérként kezelték egymást, örülve, hogy végül mindkettejüknek sikerült túlélni.
Szóval nem csak embertelenség volt, de a felemelő dolgokról “nem szokás” beszélni.
Hallgattassék meg tehát a jobb közérzet kedvéért az alábbi muzsika:
https://www.youtube.com/watch?v=CsSTYhJtofs
botocska
2022-02-13 at 18:06
Churchillnek is lett volna a helye a Nürnbergi vádlottak padján mint tömeggyilkosnak, nemcsak a Drezdai bombázás miatt.
KingTiger
2022-02-13 at 17:52
Számos cikk született már (több-kevesebb sikerrel) ebben a témában,azonban számomra a leghitelesebb összefoglaló leírás az alábbi:
https://www.wotinfo.hu/index.php/tortenelem/item/4708-16-a-pokol-tornacan-drezda-bombazasa-by-bodzy
Javaslom azoknak, akik egy tényszerűen megírt cikket szeretnének olvasni!
Jurka
2022-02-13 at 17:48
Nem csak Drezda szenvedte el a megtorló terror bombázásokat.Sok Német nagyvárost terror bombáztak ezek a háborús bűnösök,ahol zömmel már csak civilek voltak.Aztán a Budai vár rombolása,hidaink lerombolása.Ha kárpótlás jár bizonyos népcsoportnak a mai napig,akkor ezek a cselekedetek miért vesznek feledésbe?
Tarzan
2022-02-13 at 17:47
Namond ne mondd, hogy ennyire naiv lennél!
Király Márta
2022-02-13 at 17:46
Kötelező olvasmány!
Madaras Jenő: Hamvazószerda
Műegyetemisták a drezdai tűzviharban
“A könyv íróját a Műegyetem tanáraival és diákjaival együtt 1944. decemberében kitelepítették Németországba. A szerző visszaemlékezéseit teszi közzé erről a rendkívül viszontagságos időszakról, melynek egyik megrázó élménye volt a világtörténelem legnagyobb légitámadásának átélése a tűzfészek központjában. Drezda történelmi városnegyede és civil lakosságának zöme Hamvazószerda előestéjén és hajnalán elpusztult a később bevetett atombombáknál nagyobb közvetlen hatású légitámadás következtében. Erről és a műegyetemisták bajorországi viszontagságairól szól a könyv, több eddig ismeretlen történelmi tény bemutatásával.” Moly.hu
Searching For Liberal Bullshit
2022-02-13 at 17:34
Namond,
Igaz. Olvass utána David Irwing könyvében! Egyébként már az első éjszakai terrorbombázás másnapján, amikor még “ezerrel” égett a város, és a pincékben – itt-ott túlélt emberek az Elba partjához a víz mellé menekültek le a februári forróság elől, az amerikai légierő gépei alacsonyan szállva géppuskázták le az embereket. Ezért a tettért Churrchillt meg Harrist egy nürnbergihez hasonló perben, mint háborús bűnöst kellett volna elítélni és kivégezni. Ez egy előre kitervelt, aljas indokból elkövetett terrorbombázás volt, ami legalább olyan pusztító volt, mint Hiroshima, csak erről nem engednek beszélni a lipsik, ahogyan azt a szerző írta. Drezda a mai napig nem heverte ki a bombázást, a belvárosban még most is sok a foghíjas telek, miközben az NDK szocreál épületei alaposan belerondítottak az eredeti műemléki városképbe.
A YouTube-on sok film, dokumentumfilmek, beszélgetések a túlélőkkel – találhatók. Az angoloknak ezért is lehetne térdelni, nem csak a mondvacsinált BLM miatt. A németek pedig nyugodtan beszélhetnének róla sokkal többet is!
Köszönjük a megemlékező cikket!
kibicelő
2022-02-13 at 17:29
A pláne ebben az volt, hogy Churchill egy korai nyilatkozatában el is ismerte! A számok már elvesztették jelentőségüket, a tudatos civilek elleni támadás sorozatok (már nem volt katonaság jelen) engedélyezése volt a lényeg. 23 évvel a háború után még suttogva sem volt szabad erről már beszélni! Pedig 1945-ben készült angol-amerikai sőt a szovjet megszállok által készült dokumentumfilmek felvételei büszkén mutogatták! Majd a háborús bűnök tárgyalásai megkezdése után ezek eltűntek! Nem is beszélve egyéb bűneik eltitkolása! Az alattomosság végig jelen van a világ csendőrének viselkedésében! Vietnam, Irak, és a mostani válságok “demoratikus” kezelésében is jelen vannak. Ők az igazi hidegháború főrendezői.
Orientál
2022-02-13 at 17:25
Brit Churchill gyarmati helytartó volt tehát parazita helytartó volt.
MISZTOTFALUSI
2022-02-13 at 17:23
NÜRNBERGBEN VILÁGCSALÁS TÖRTÉNT: A VÁDLOTTAK HELYÉN – AZ AKASZTÓFÁKON IS!!! – ÉPPEN MAGUK A VÁDLÓK KELLETT VOLNA LEGYENEK!!! MÍG EZT VISSZA NEM FORDÍTJÁK, A VILÁG ÉPPEN OLYAN GONOSZ MARAD, MINT EDDIG VOLT!!!
egresi istván jános ernő
2022-02-13 at 17:22
A nácik tetteire figyelemmel sincs, Drezdára magyarázat, vagy indok!
azunio
2022-02-13 at 17:21
Ahogy mesélték, minden lángolt, égett az Elba kivételével.
>>>
A kiégett romok pedig, utóbb is ott meredeztek az ég felé. Lehangoló látvány.
sanyi05
2022-02-13 at 17:18
Ilyen mocskos munka amit azok a barbár állatok műveltek ott kevés van a történelemben. De a budai vár elpusztítása sem volt valami nagy erkölcsi teljesítmény, és ezeknek a mocskoknak az utódai osztják most a demokráciát és az észt.
Dr. Belák Ferenc
2022-02-13 at 17:16
Egy mocskos tömeggyilkosság volt Drezda bombázása. A baloldali és libernyák “értelmiség” évtizedek óta lapít és nem meri kimondani, hogy Churchill és Harris véreskezű, mocskos tömeggyilkosok voltak, amikor bombáztatták Drezdát. Erre az sem ad felmentést, hogy az angolok a náci Németország ellen harcoltak. Még talán annyit, hogy az az érv, hogy “háború” volt, ócska, hajánál fogva előrángatott, hiszen Drezda a II. Világháború során nem volt katonai, v. ipari centrum, kórház város volt.Továbbá arról is kell szólni néhány szót, hogy a derék szövetségesek szisztematikusan bombáztak polgári célpontokat, civil lakosságot. Ugyanúgy ahogy a németek. Nürnbergben a vádlottak padján ott kellett volna ülnie a “derék angol” tömeggyilkos Churchillnek és bandájának is. Dr. Belák Ferenc
Drazsen
2022-02-13 at 17:15
Igen, ez egy erőfitogtatás volt a szovjetek felé és egy bosszú a német nép ellen. Drezdában, TS által felsorolt városokkal ellentéteben, nem volt semmilyen hadiüzem, de még komályabb ipari létesítmény sem. A támadás során szétzúzták a Semperopernt, a belvárosi templomot,a Zwinger képtár egy részét, amelynek tartalmát elővigyázatosságból jóelőre a Königsteini vár kazamatáiban rejtették el. A lakosság egy sötét parka menekült, de az alacsonyabban szálló gépek észrevették őket és géppuska tűz alá vették a parkot, mondanon, illetve írnon sem kell, hogy többezer civil halt meg.
TS
2022-02-13 at 17:06
Vajon milyen “bosszú” járhatott volna az angolszászok fejében? Hiszen addigra a német nagyvárosok nagy része már porig volt rombolva: Berlin, Hamburg, Köln, Frankfurt, Lübeck, Nürnberg, a Ruhr-vidéki nagyvárosok. Talán München és Bécs úszta meg a legjobban. És sokáig Drezda.
Gondolom, mivel tudták, meddig juthatnak el az oroszok, megmutatták nekik, mit ér az amerikai-brit légi fölény. Szerencsére atombombával még nem tudtak demonstrálni! (Bár úgy tervezték, ha nem teszik le a németek a fegyvert). Berlin lerombolásában alapos szerepet kapott a szovjet hadsereg is, főleg a nehéztüzérség, így Drezda látható mementóként meredt a Vörös Hadsereg és Sztalin képébe.
Namond
2022-02-13 at 17:03
Ez igaz?
“a bombázást követő napokban, az Elba mentén menekülő civileket szisztematikusan, gépfegyverrel lőtték az angol és amerikai gépek, további ezreket kivégezve?”