Sokan, sok helyen kijelentették már a járvány súlyos következményeinek tudatosítása óta, hogy nem élhetünk tovább úgy, mint eddig, a világnak meg kell változnia. De mégis milyen legyen? Szerencsére van hova nyúlni ötletekért.
Le kell lassítanunk – mondják reménykedve, akiknek elegük van a kilátástalan mókuskerékből. Jobb emberekké kell válnunk – vetik fel tétován, akiknek valami nyomja a lelkét. Fel kell lendíteni a hazai termelést a behozatallal szemben – vélekedik sok jobboldali gondolkodó. Alapjövedelem kell! – kiáltják a nehéz felfogásúak, akik többszöri bukás után is hisznek benne, hogy a kommunizmus jó. A globális járvány okozta sokk, a teljesen új élmény hatására a legtöbben egyetértenek abban, hogy meg kell változniuk a dolgoknak, de valójában csak ebben. Mindezt a reménykedés hangjai kísérik, ami annyiból különös, hogy a sosem látott életszínvonal, műszaki fejlettség, szolgáltatási és termékválaszték sem hozta el a végtelen boldogságot és társadalmi nyugalmat.
A mai világ szétszaggatja a jó társadalom, a jó család, a boldog egyéni élet fényképeit. Az Egyház azonban őrzi a negatívokat. Ha eljön a pillanat, amikor a világ újra elő akarja hívni a képeket, nálunk meglesznek
– mondta valamikor a XX. század derekán Tiszteletreméltó Fulton J. Sheen amerikai püspök, és igaza lehet, mert minden idők leggazdagabb társadalma lelkibeteg, stresszes és magányos.
A világnak túl sok összetevője van ahhoz, hogy megfejtsük, ezért érdemesebb helyben és időben is a közelben maradni. A migrációt leszámítva, most már jó ideje az oktatásegészségügy körül forog a közbeszédünk, amihez idén társult a börtönbiznisz okozta felháborodás és társadalmi vita. Nézzük, ezekről milyen negatívokat lehet előhívni!
A teletöltendő fej helyett az embert látni a diákban
A magyar oktatásügy állítólag összeomlott. A minden évben leérettségiző, egyetemre bejutó, illetve ott diplomázó tömegeket elnézve, az ilyen propagandaszövegeket aligha érdemes komolyan venni, ám gondok tényleg vannak. A türelem hiánya és a kiégés régi, hétköznapi gond a tanároknál – ezt a mostani iskolások beszámolói mellett saját iskoláséveink tapasztalatai is alátámasztják. Ezzel szemben szerencsére nem kell vaktában elképzelnünk az egyházi emberek neveléshez való hozzáállását, türelmét és alázatát; megnézhetjük, hogy Böjte Csaba testvér mit hozott össze ilyen téren három évtized alatt. Ha őt kérdezzük, minden bizonnyal azt mondja, hogy elsősorban nem az ő érdeme sok ezer utcagyerek megmentése és méltó életének lehetővé tétele, hanem az isteni gondviselésé, és ez az alázatot tükrözi. Ugyancsak fontos, hogy ő nem egyetemre akarja betuszkolni az összes gyerekét, hanem mindenkinek azt segít elérni, ahol a helye van, ahol ki tudja bontakoztatni magát. Ebbe a papi pályától a tanáron át a géplakatosig bármi beleférhet. Ez a valódi tehetséggondozás, amely az emberre és a tálentumára összpontosít, nem az erőltetett elvárásokra.
Steril tananyagsulykolás helyett sokoldalú kibontakoztatás
Most, a járvány idején, a távoktatás során is kibújt annak a közhelyes megállapításnak az igazsága, hogy a tanár szerint mindig az ő tantárgya a legfontosabb. Tele van olyan panaszokkal a közösségi média, hogy a tanárok otthoni feladatokba temetik a gyerekeket a megváltozott körülmények között, és sem rájuk, sem a most ugyancsak túlterhelt szüleikre nincsenek tekintettel. Ezzel párhuzamosan gyakori jelenség a tanári önsajnálat is, legyen szó a munkamennyiségről vagy most a távoktatásra való átállásról, miközben a tavalyi OECD-kutatás is igazolta, hogy az átlaggal megegyező munkaórát dolgoznak.
A tanárok mostani viselkedését elnézve saját maguk betonozzák be azt a rendszert, amely kizárólag a lexikális tudás sulykolásában látja az oktatás értékét. Ezzel szemben az eredeti egyházi oktatás középpontjában a holisztikus szemlélet és az emberi léptékű személyiségfejlesztés állt; megfelelő embereket akartak nevelni, nem steril tudással teli fejeket. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem voltak tanulmányi és magaviseleti elvárások, de ma is a „versenyistálló” gimnáziumok diákjai érik el a legjobb eredményeket a felsőoktatásban. A felsőoktatásban, amely a mostani fantasztikus szociológiai és gendertudományi képzések ellenére sem a nemzetközi baloldal, hanem az Egyház találmánya Európában. Eredetileg nem politikai aktivisták és social justice warriorok kiképzése volt a fő funkciója, hanem bölcsészetben, matematikában, zenében és nyelvhasználatban is magabiztos alaptudású szakemberek nevelése.
Nem elég a testet gyógyítani
Állítólag a magyar egészségügy is összeomlott már, de sem a felújított és a felújításra betervezett kórházak sokasága, sem az eszközpark, sem az egy főre eső kórházi ágyak száma nem erről tanúskodik. De természetesen itt is van gond, leginkább az évtizedek óta eszkalálódó orvos- és ápolóhiány. De ez csak a dolog egyik oldala. Az orvosokat járványhelyzeten kívül is nagy bizalom és tisztelet övezi, hiszen a betegnek nincs más választása, mint az orvos kezébe helyezni a sorsát. Ugyanakkor szinte mindenki ismeri azt az élményt, amikor csak egy darab húsnak érzi magát a szenvtelen gyógyászati eljárás közben. Az orvos – jó esetben csak – túlterhelt, se ideje, se kedve annyit beszélgetni a beteggel, hogy megnyugodjon a lelke; különben is, az ő dolga a test meggyógyítása.
Éppen ebben különbözik attól a holisztikus gyógyítási szemlélettől, amelyet az egyházi gyógyítók képviselnek. Ebből a lélek gondozása sem maradhat ki, és még ma is különbség van ilyen téren az állami és az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények között, pedig már nem papok gyógyítanak utóbbiakban sem. Viszont még a XX. században is az apácák voltak a gyógyászati gondoskodás fő letéteményesei, ezért hívják máig nővérnek a női ápolót. Az apácák és a férfi szerzetesek az életüket tették fel mások szolgálatára; számukra a beteg lelke legalább olyan fontos, mint a teste, ezért sokkal több odafigyelést tanúsítanak, ráadásul a hitükből is erőt merítenek ahhoz, hogy túltegyék magukat az ápolóként látott szenvedéseken. Ma persze nagyon messze vagyunk attól, hogy pap-orvosok gyógyítsanak, de a vallásosságát nyíltan hirdető idegsebész, Csókay András példája mutatja, hogy már az is komoly előny, ha hívő orvosok gyógyítanak.
Azonos oldalon a vallás és a tudomány
Manapság persze divat kigúnyolni ezt a hitet, nem beszélve a különböző betegségek ellen bevetett imákról, de rögtön kevésbé lesz nevetséges a dolog, ha a lelki megtisztulást keleti filozófiákból összehegesztett tanokban kereső, ilyen tárgyú könyvek sokaságát megvásároló, agykontrollozó, csít áramoltató, meditáló, jógázó emberek tömegeire nézünk. A krónikus betegségek legfőbb okozója a szorongás, amelyet leginkább a jövőtől való félelem, illetve a lelkifurdalás okoz. Ha az isteni gondviselésbe vetett hit és az ima oldja a félelmet, a gyónás pedig a lelkiismeretfurdalást, az mindennemű ateista ellenkezés dacára is enyhíti a stresszt, tehát egészséges a testnek is.
A mindenét az anyagi létre feltevő világunkban egyébként annyi nyugtató, altató és antidepresszáns fogy, továbbá annyi öngyilkosság történik, hogy valami nyilvánvalóan rosszul működik. A rossz gyakorlat további erőltetése helyett érdemes lenne előhívni azt a negatívot régebbről, amikor ez még nem így ment. Mellesleg nemcsak a korabeli gyógyászat, hanem elsősorban a szerzeteseknek köszönhető a modern orvostudomány megalapozása is, a szemüveg feltalálásától a genetikáig. Figyelemre méltó, hogy a mostani járvány elleni küzdelemnek is első sarokpontja volt a vírus genetikai kielemzése. Erről szó sem lenne, ha egy XIX. századi ágostonos szerzetes, Gregor Mendel nem kezd bele. Hát ennyire ellentétes a vallás a tudománnyal.
Melyik igazságszolgáltatási rendszer hiteltelen?
A megmagyarázhatatlan ítéletek, az elvetemült bűnözőkkel szembeni kíméletesség és a bíróságokat körüllengő korrupciós légkör miatt érthető az igazságszolgáltatással szembeni bizalmatlanság. Finoman szólva nincs meg a társadalomban az a nyugalom, hogy az igazságszolgáltatás megvédi a veszélyes bűnözőktől. A rendszer tehát komoly társadalmi deficittel küzd. A szekuláris állam kizárólag anyagi megközelítésből ítélkezik és büntet, célja a bűnöző tárgyilagos megbüntetése, majd visszaillesztése a társadalomba. A börtönben töltött gondolkodási idő és az önkéntes képzés hatékonyságát mindenki sejti; többnyire a bemenőnél képzettebb bűnöző jön ki néhány évvel később.
Ezzel szemben az egyházi kézben levő ítélkezés és büntetés-végrehajtás fókuszában nem a megbüntetés és a szociális megjavítás állt, hanem a bűnös lélek megmentése az őszinte megbánás által. A korabeli kivégzések legtöbbjét nem egyházi, hanem (az inkvizícióval nem egyszer visszaélő) világi hatóságok intézték, de a kivégzettekre – miként ma a hosszú évekre, évtizedekre bebörtönzöttek esetében – sem okvetlenül bociszemű áldozatként érdemes gondolni, hanem sok esetben elvetemült bűnözőkként. A liberális propaganda által az emberi gonoszság csúcsaként gyalázott, előre kitervelt, kéjjel végrehajtott tömeggyilkosságnak beállított egyházi inkvizíció ráadásul minden tekintetben sokkal engedékenyebb és óvatosabb volt a középkori és kora újkori bevett gyakorlatnál. Sőt, több tekintetben a modern igazságszolgáltatási eljárás előfutára volt. A legkegyetlenebb máglyán megégetéseket éppen a „papok engedékenysége” miatt felbőszült, önbíráskodó tömeg hajtotta végre.
A bűnöző is ember, de nem úgy, mint a liberális doktrínában
Ez az egyházi büntetésvégrehajtás jogi oldala. Az emberi pedig az, hogy az elítéltben is az üdvözülésre való embert látta, akinek a lelke megmentéséért mindent meg kell tenni, még ha ő maga sem akarja. A modern világ kipróbálta, milyen az, amikor magára hagyják az elítéltet a motivációival, lelki nyomorával. Ebbe sokkal több ember pusztult bele közvetlenül és közvetve, mint az inkvizícióba. Ma a börtönpasztoráció fémjelzi az egyházi hozzáállást.
A bűnözés mögött sokszor lelki okok, illetve a tisztességes emberi minta hiánya állnak. Az ilyen embernek első körben nem arra van szüksége a börtönben, hogy leérettségizhessen vagy szakmát tanulhasson, hanem mindenekelőtt arra, hogy életében először emberként kezeljék. Ha már képes és akar tisztességesen létezni, akkor jöhet a képzése, hogy már ne bűnözőként lépjen ki a börtönkapun. Ebben segítenek nekik a papok, a szekuláris rendszernél jóval hatékonyabban. Érdemes ezzel összevetni a börtönbiznisz civil jogvédőit, akik a belső, pozitív változásra ösztönzés helyett pátyolgatják a bűnözőket – „ne változz meg, te így vagy jó!” –, és a munka helyett ingyenpénzt préselnek ki az államból nekik, és persze főleg saját maguknak.
Még egyszer fel kell építeni Európát
Az oktatásban, az egészségügyben és az ítélkezésben is azóta szorultak háttérbe a lelki megfontolások, amióta a szekuláris állam kivette ezeket az Egyház kezéből. Ez pedig egyértelmű hiányérzetet okoz az emberekben. Az általános igényre persze tömegével repültek rá a pénzt szimatoló életvezetési tanácsadók, önsegítő trénerek, boldogságcoachok, valamint a természetgyógyász kuruzslók, de a magántanárok iránti növekvő kereslet sem független ettől. Ők mindannyian elsősorban a léleknek jóleső egyéni bánásmódot ígérik, jobb esetben adják is. Korábban az Egyház adta meg ezt az embereknek, csak nem órabérért. Aztán a jakobinusok, a polgári radikálisok, a kommunisták (a nácik csak az idejük szűkössége miatt nem) kivégezték – sokszor szó szerint –, erőszakkal elvették az emberektől, de nem adtak helyette semmit.
Ma mindhárom téren a régi szint alatt teljesítenek az egyházi érdekeltségek is, hiszen az egykori, teljes rendszer romjait próbálják életben tartani. Nem a mostani Egyház a minta, hanem az a szellemi és lelki erő, amely a virágkorában lévő Egyházat és az általa fellendített Európát létrehozta. Természetesen nem a középkorba visszatérés a cél, hanem a mainál fejlettebb lelkületű középkori Európa szellemiségét kéne ötvözni a jelenlegi műszaki fejlettséggel. Ebből születhetne egy olyan európai civilizáció, amelynek nincs párja a történelemben. A konzervatív politika azt teheti hozzá ehhez, hogy engedi és támogatja.
Így kell felépítenünk Európát még egyszer, mint egy templomot. Felépíteni cementből és értelemből, hitből és méltányosságból, a megújhodott és megtisztult európai kereszténység aszkézisából.
(Márai Sándor)
Blanka
2020-05-20 at 21:42
A remény megmaradt,de Isten helyét átvette a párt,és a párttal együtt egy olyan totalitariazmus,ami a hanis istene oltárán minden emberséget feláldozni kész ateista jellegű imádatot gyakorolt.A saját szememmel láttam a leplét vesztett ateista ájtatossg rémisztő arcát,a pszchológiai terrorját,azt a szabadosságot,amellyel minden erkölcsi megfontolást sutba vetett mint burzsoá csökevényt,amennyiben az ideológiai céljai forogta kockán.” Ratziger 117.old
Blanka
2020-05-20 at 21:30
A teológia rombolása ekkoriban pont azért volt összehasonlíthatatlanul radikálisabb,mert bibliai reményből merítette alapjait,de de a vallásos buzgalom megtartásával,viszont Isten kiiktatásával és a politikailag aktív emberrel való behelyettesítésével teljese kiforgatta magából.
Blanka
2020-05-20 at 21:23
Láttam A két pápa c.filmet,s mivel nem tetszett elolvastam az azonos című könyvet.Itt fontos mondatokat találtam:”Miután már régóta az ellen küzdött,hogy az emberi szenvedést pusztán gazdasági v politikai tényezőkre vezessék vissza,elszörnyedt attól amit tapasztalt :
z
János
2020-04-21 at 15:35
Amikor az emberek többsége felnő ahhoz, hogy megértse, önmagától is lehet olyan, hogy mások kárára nem téve, a természettel összhangban élve önkorlátozza jogait, tartsa meg másokkal szembeni kötelességét, nos, akkor önnön magától jön el a Kánaán. A saját belsőjéből. Minden kényszer nélkül.
Nem elég szakítani a tudás fájáról, tanulni is kell a múlt tapasztalataiból és azt alkalmazni.
Ez is persze csak egy elképzelés, de érdek nélküli. ?
János
2020-04-21 at 15:58
Mára talán világossá vált, hogy az emberiség életében milyen hihetetlen erővel bírt és bír a tudás, vagyis az információ birtoklása. Nem véletlen a mostani tülekedés az internet körül!
De a szellem kiszabadult a palackból s nem tuszakolható vissza még erőszakkal sem. Ez nagy szerencsénk, de fogalmazhatunk úgy is; az Úr akarata. A technológiát már nem tudják uralni az azt akarók – s lőn világosság! ?
Ada
2020-04-18 at 21:13
Legyünk jó keresztények. A közéletben is, a magánéletben is. A többi jön magától, noha nem gyorsan.
Schenkhyalfonz
2020-04-17 at 11:18
Sajnos – szerintem – nem sok minden fog változni, a fast fashion iránt elkötelezett boltkórosok, az utazási idióták, a műszaki cikkek nagyobbra-újabbra cseréjével a kókadást leplezők ragaszkodni fognak a megszokásaikhoz.
bl
2020-04-17 at 05:43
Az ellentmondásos világból úgy lesz ellentmondásmentes, hogy az ember HITTEL áll neki. A vallásos gondolkodás olyan hihetetlen készenlétet teremt(het), amit semmi más nem tud megtenni. Felébreszti az embert és éber állapotban tartja. Tulajdonképpen ez a válasz az evolúciós kihívásra. Az emberi válasz.
idirablo
2020-04-17 at 17:38
A hitet és a vallást nem szabadna összekeverni.
bl
2020-04-18 at 04:10
Hit, remény, szeretet. Ha e három megvan egy emberben máris ott vagyunk egy vallásnál.
János
2020-04-18 at 17:30
bl !
1789-ben is elhangzott valami ilyesmi és mi lett belőle??
bl
2020-04-26 at 15:40
János!
A hit, remény, szeretet az a Újszövetség.
János
2020-04-21 at 15:23
“A vallásos gondolkodás olyan hihetetlen készenlétet teremt(het)…”
Nem véletlen van feltételes módban fogalmazva, bár tisztában vagyok a hit erejével, s hatásával ha elvakult. Minden eszme ilyen, ha szélsőségbe csap át.
Még egyetlen vallás vagy eszme sem oldotta meg az emberi faj alapvető problémáját, az abszolút jóra, boldogságra törekvést.
Ecce homo.
bl
2020-04-17 at 04:38
A keresztény konzervativizmus helyére teszi a dolgokat. Ennyi.
Ma a tudományos HIT az uralkodó. A tudománytól várjuk a megoldást a vírusra. A tudományos hit azonban egy nagyon cseles dolog. Amint megtalálom a választ a vírusra, rögtön megerősödök, magabiztossá válok, ami előbb-utóbb önteltségbe csap át. Az öntelt, gőgös ember a szabadsága okán újabb és újabb merész lépéseket fog tenni, hiszen a tudomány majd megoldja. És itt a csapda. Remélem érthető. Következmény: Csak az alázatos, a saját korlátait figyelembe vevő embernek van jövője. Csak az erkölcsös, a kötelességeit teljesítő ember kaphat jogokat. Egyensúly. Normalitás. A jövő építése.
csakafidesz
2020-04-16 at 21:25
Azért álljunk meg. A középkorban elég sok tudóst égettek meg máglyán. Galilei is majdnem sorra került. Persze a mai egyház egy határig a tudományt tolerálja. Az olyasmi persze kiveri a biztosítékot, hogy az agyműködés csak egy biokémiai folyamat.
moliere
2020-04-16 at 22:39
Önmagában kiveri a biztosítékot az agy, mint biokémiai folyamat. 🙂
Legalábbis túl sok agyban.
K
2020-04-17 at 11:32
https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/csoda-megtanult-szamolni-az-agy-nelkuli-kisgyerek-fotok/enkexjn
hal
2020-04-18 at 10:00
A középkor ragyogó elméjinek néhánya (csakúgy, mint a modern liberálzöld-nyilasbolsevik képződmények) fölöttébb igyekezett az általa fölfedezett tudományos (rész)eredményeket az Egyház általában vett tanításának cáfolataiként (nem pedig kiegészítéseiként) beállítani.
Az állam a hitélet szervezésén kívül az oktatás, egészségügy és sokszor az államhatalom működtetéséhez is nagyban hozzájárult, mintegy alapot adva azoknak.
Aki tehát a középkorban az egyház tanításain keresztül annak legitimitását támadta, az magát az állam működésének szervezőerejét támadta. Ezért, a középkorban (is) folyamatosan meglévő iszlám fenyegetések miatt (is) célszerű volt a belső ellenségtől mihamarabb megszabadulni, örökre. Ma is az lenne. A tudós pedig nem lett volna máglyadísz, ha megmarad a szakmájánál.
hal
2020-04-18 at 14:36
Helyesen: “elméinek”. ;)sorry!
hal
2020-04-18 at 14:44
A második bekezdés kezdete pedig így nyer értelmet: “Az Egyház a hitélet szervezésén kívül …”
Joris
2020-04-19 at 18:27
Csakafidesz, Igen, megégették őket, csakhogy az alapszövegek esetében van az óriási különbség! Amíg az Újszövetség sehol nem igazolja pl. az inkvizíciót, addig az iszlám fundemantalizmust a Korán felhatalmazza az erőszakra.
Juhász lászló
2020-04-20 at 21:39
Kik is voltak azok a neves tudósok, akiket a katolikus egyház állítólag nagy számban megégetett?
Kérnék szépen egy felsorolást!
Ja, hogy ez a valóságban csak balliberális propaganda, amit Ön is gondolkodás és a történelmi tények leellenőrzés nélkül bevett!
Itt kezdődik a baj, hogy konzervatív emberek, mint feltételezem Ön is, csont nélkül elhiszik a legsötétebb, bármiféle történelmi hitelességet nélkülöző balliberális, egyházellenes fekete propagandát.
Szomorú!
shield
2020-04-19 at 21:00
@János,
Nem nehéz eldönteni, hogy a három vallás közül melyiket kövessük és melyik van érvényben Isten Fia, Jézus Krisztus által. Én a Megváltóra esküdtem föl keresztségemmel és szabad akaratú választásommal. Neked és minden magyar és nem magyar testvéremnek is ezt az utat ajánlom jó lelkiismerettel, tiszta szívvel.
Juhász lászló
2020-04-20 at 21:58
Nem szeretném kétségbe vonni az Ön jó szándékát, de “csakafidesz” néven hogy hirdetheti a legsötétebb egyházellenes, balliberális fekete propagandát?
Kik is voltak azok a neves tudósok, akiket a katolikus egyház állítólag nagy számban máglyán megégetett?
Kérnék szépen egy felsorolást!
Ja, hogy ez a valóságban csak balliberális propaganda, amit Ön is gondolkodás és a történelmi tények leellenőrzése nélkül bevett!
Itt kezdődik a baj, hogy konzervatív emberek, mint feltételezem Ön is, csont nélkül elhiszik a legsötétebb, bármiféle történelmi hitelességet nélkülöző balliberális, egyházellenes fekete propagandát.
Szomorú!
Mi is lett Galilei elrettentő büntetésem akit Ön szerint majdnem kivégeztek?
Szegény tudóst brutális luxus házi őrizetre ítélték, amelyet előbb a sienai érsek palotájában, majd az Arcetriben lévő saját professzori luxuskúriájában töltött. Szegény Galileit 1633-ban ítélték el, majd 9 évvel később, 1642-ben zsenge és ifjú 77 éves korában hunyt el, selyemágyában, párnák között. Fontos tény, hogy Galileit sosem zárták börtönbe, nem fenyegették kínzásokkal, pláne nem kínozták, valamint nem közösítették ki az egyházból sem.
De elsősorban miért is indult el a híres per Galilei ellen? Azért, mert VIII. Orbán pápa személyét és nézeteit egyébként bizonyítottan alaptalanul kigúnyolta, olyan dolgokat adva az egyházfő szájába, amilyeneket a szentatya sohasem mondott, vagy állított.
Had idézzem az egyébként messze nem jobboldali beállítódottságú Hahner Péter magyar történész véleményét, aki szerinte Galileit soha nem üldözték volna, ha csak csillagászati hipotézisként ismerteti nézeteit, és nem rosszindulatú gúnyirat formájában támadja meg vele személyében a pápát és magát a pápaság intézményét.
Juhász László
2020-04-20 at 22:02
Nem szeretném kétségbe vonni az Ön jó szándékát, de “csakafidesz” néven hogy hirdetheti a legsötétebb egyházellenes, balliberális fekete propagandát?
Kik is voltak azok a neves tudósok, akiket a katolikus egyház állítólag nagy számban máglyán megégetett?
Kérnék szépen egy felsorolást!
Ja, hogy ez a valóságban csak balliberális propaganda, amit Ön is gondolkodás és a történelmi tények leellenőrzése nélkül bevett!
Itt kezdődik a baj, hogy konzervatív emberek, mint feltételezem Ön is, csont nélkül elhiszik a legsötétebb, bármiféle történelmi hitelességet nélkülöző balliberális, egyházellenes fekete propagandát.
Szomorú!
Mi is lett Galilei elrettentő büntetésem akit Ön szerint majdnem kivégeztek?
Szegény tudóst brutális luxus házi őrizetre ítélték, amelyet előbb a sienai érsek palotájában, majd az Arcetriben lévő saját professzori luxuskúriájában töltött. Szegény Galileit 1633-ban ítélték el, majd 9 évvel később, 1642-ben zsenge és ifjú 77 éves korában hunyt el, selyemágyában, párnák között. Fontos tény, hogy Galileit sosem zárták börtönbe, nem fenyegették kínzásokkal, pláne nem kínozták, valamint nem közösítették ki az egyházból sem.
De elsősorban miért is indult el a híres per Galilei ellen? Azért, mert VIII. Orbán pápa személyét és nézeteit egyébként bizonyítottan alaptalanul kigúnyolta, olyan dolgokat adva az egyházfő szájába, amilyeneket a szentatya sohasem mondott, vagy állított.
Had idézzem az egyébként messze nem jobboldali beállítódottságú Hahner Péter magyar történész véleményét, aki szerinte Galileit soha nem üldözték volna, ha csak csillagászati hipotézisként ismerteti nézeteit, és nem rosszindulatú gúnyirat formájában támadja meg vele személyében a pápát és magát a pápaság intézményét.
Acsai József
2020-04-26 at 17:25
Tán’ hihetelen, de az inkvizíció “vérengzése”, tán 2,5 – 3000 embert érintett. A háromszáz év alatt! Viszont több embert is megmentett a világi hatóságoktól.
A francia forradalommal -szószerint berobbanó- liberalizmus démonizálta.
Pedig a “szabadság-egyenlőség-testvériség” eme nagy betörése , uralkodása 4 éve alatt csak Franciaországban több hívét irtotta ki, mint az európai inkvízítorok összesen, 300 év alatt
moliere
2020-04-16 at 21:02
Attól tartok, hogy ezt a “valamit”, amit a keresztény konzervativizmus adni tudna és adni szeretne az embereknek, ezt már csak az iszlám fogja megígérni, és a maga módján adni is. És mivel sokkal kifinomultabb kamu, mint a kommunizmus, ezért hatékonyan el is fogja hitetni az emberekkel, hogy ő jelenti az igazi utat. Még az értelmes embernek is kevés egy emberélet, hogy rájöjjön: az iszlám nem az út.
A kereszténység az út. De kár volt kiadni a kezéből a kezdeményezést. Ahogy nézem a mai világvezető sátánizmust, nem a keresztény konzervativizmust áhítom, hanem a kőkemény ókonzervatív katolicizmust. Milyen kegyetlen, hogy Metternichnek volt igaza. Miklós cárnak volt igaza. És nem a másodiknak.
Sajnos egyre inkább igaz, hogy nem több, hanem kevesebb toleranciára lett volna szükség a XIX. sz. első felében.
Mit látunk ma, mennyire hálás az utókor? Ami akkor a haladás gyümölcse volt, az ipari civilizáció, ma kárhoztatott bűn a környezet ellen. Ami akkor liberális vívmány volt, a nyugati (fehér) civilizáció fölénye, mára bűn, rasszizmus, gyűlöletes.
Akkor mire a sok haladó gondolat, semmi haszna nem volt, pusztán a Kulturkampf volt a gyümölcse, amit máig dicsőít minden “haladó”. Pont az, ami a legtöbb kárt tette: az emberlelkeket kicsavarta a “klérus markából”. És az emberlelkek azóta is hányódnak haladó gondolatoktól nemzeti acsarkodásig, át a neurózison, arrogancián, két világháborún, népirtáson, agymosáson, fogyasztáson, számos új reményen, csalódáson, máig, amikor megint csak a Miatyánk altatja el a háborgó idegrendszert.
Lelkesen taníthatjuk a fiataloknak a XVIII. századi felvilágosodást, a XIX. századi új eszmerendszereket, olyan gondolatokat, amelyek alapján az ember majd elnyeri méltóságát, jaj, de hittek benne a Petőfik, és nem nyomja el a tudós a tudatlant, a gazdag a szegényt, a vad a szelídet.
De Voltaire óta, Rousseau óta, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata óta milyen a mérlegünk? Az egyház uralma “vér és máglyák uralma” volt, állítólag, de tudtommal nem mészároltak le néhány év alatt tízmilliókat, izmusok nevében. Jól ment ez évszázadokig. A tudatlanok tudták, hogy tudatlanok, a tudósok kételkedtek a tudásukban, és mindannyian hittek. Ma a tudósok kérkednek tudásukkal a konferenciákon. A tudatlanok kérkednek tudásukkal a közösségi oldalakon. És mindannyian hitetlenek. Nem, én sem akarok cserébe a Szent Szövetség, vagy a barokk korában élni, én sem akarom eltemetni tíz hozzátartozómat, mielőtt 27 évesen elvisz a nátha, én is élvezem a modern kor vívmányait. De a lélek nukleáris holokausztját éljük.
János
2020-04-18 at 17:00
Ebben is sok igazság van.
Az ember sokféle, így a vallás is. Nem gondolom, hogy bármelyik közülük kijelentheti, hogy egyedül övé az üdvözítő. Ennek ellenére sok megteszi, pedig az Úr nem erre tanít! Ennek folytán a jót és rosszat is relativizáljuk. A jó is idea, így a rossz is ahhoz méretik.
Egy biztosnak tűnik: nincs a Földön még egy olyan élőlény, mely olyan eredményesen írja fajtársát (s egyben a saját életterét), mint az ember – Istenre hivatkozva. Áldás vagy átok a kapott elme?
Egyesek régóta simliskednek: a háttérből vallásokat uszítanak egymás ellen, hogy nevetve kerüljenek ki a lelkekért folyó harcból – biztosítva saját maguk fennmaradását.
A régi (akár középkori) dogmák nem fognak fennmaradni változatlan módon, mert csak egy örök: a változás és amit mögé képzelünk, mint vágyat. Élni akar mindenki, de már nagyon sokan vagyunk.
Folyik a helyezkedés, mindenkinek szint kell vallania !!!
shield
2020-04-19 at 12:03
@János,
A katolikus Egyház helyesen vallja, ,hogy Krisztus csak egyetlen Egyházat alapított, ami szükségszerűen igaz és egyedül üdvözítő és azt Péterre építette.
“Egyedül üdvözítő egyház, a katolikus egyik leggyakrabban félreértett és igaztalanul megtámadott dogmája. Már szt. Cyprián e dogmát hangoztatta (Annak nem lehet Isten az atyja, kinek nem az egyház az anyja), szt. Ágoston szerint a kat. egyházon kivül minden föltalálható csak az üdvösség nem. A szentatyák eme-tanítását a 4 karthagói zsinat (398) , a 4. lateráni zsinat (Cap. Firmiter), IV. Jenő pápa (Decretum pro Jacobitis) és legujabban IX. Pius (Allocutio 1851 dec. 9.; Litter. encycnl. 1863 aug. 10.) mint az egyház dogmáját proklamálták. A kat. egyház meg van arról győződve, hogy Krisztus egyedül őt alapította, egyedül neki adta át s egyedül ő őrizte meg sértetlenül az egész hitet, mely az üdvösségre szükséges; egyedül neki adta a szentségeket, a malaszt-eszközöket; neki parancsolta meg, hogy az egész világon, minden teremtmények hirdesse az evangéliumot, hozzátéve: aki nem hisz, az elkárhozik. Ezen meggyőződésnek logikus következménye az E. dogmája, mely szerint egyedül a kat. egyház a Krisztus által alapított egyház s igy egyedül benne találhatók fel a Krisztus által az emberek üdvözítésére alapított eszközök. De ezen dogma korántsem mondja azt, mivel vádolni szokták, hogy minden nem-katolikus okvetlenül elkárhozik. IX. Pius pápa enciklikájában világosan kimondja, hogy akik önhibájukon kivül nem tagjai a kat. egyháznak, azok Isten irgalma és könyörületessége által üdvözülhetnek, minthogy Isten azt, aki nem vétkes, nem taszítja kárhozatra.” (A Pallas nagy lexikona)
„A dogma olyan tétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot közöl és hirdet…” (Magyar katolikus lexikon) Tehát isteni örök kijelentés, kinyilatkoztatás, amely nem változhat.
János
2020-04-19 at 17:49
Shield!
Mintha valami hasonlót mondanának az iszlám hívői és a zsidók is. Citáljam én is ilyen hosszan? Felesleges.
Itt az eredménye az orrunk előtt.☹️
Joris
2020-04-19 at 18:20
János de igen, a kereszténység megteszi, félreérthetetlenül kijelenti Jézus Krisztus:
“Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak én általam.” – János ev. 14,6.
Isten egy, ha lenne másik isten, akkor már mindkettő bálványnak számítana. A keresztény Isten egyedülvalóságát egyértelműbben nem lehet kijelenteni.
János
2020-04-21 at 15:10
Joris
Egyiket sem. Ha egy van – s efelől nincs kétségem, bármilyen módon közeledik felé az ember – akkor az mindenki Istene.
bl
2020-04-16 at 19:23
Nagyon jó, nagyon jó!:
A lelki nyomorban magára hagyott emberekben több kárt okoz a modern kor, mint amennyit az inkvizíció összesen okozott. Nagyon jó, nagyon jó! Az ember ha nem érzi a fontosságát, nem érzi a teljességet, akkor ördögi csapdába kerül.
Szedlacsek
2020-04-16 at 19:06
Szeretnék gratulálni a szerzőnek!
Ezentúl jobban fogom figyelni az írásait.
Megígérem!
Theo
2020-04-16 at 18:03
A háború előtti iskolákban nagyon művelt emberek tanítottak. Érdekes módon ők a történelmet évszámokkal, a földrajzot, a számolást, verseket (ma ún. lexikális tudás) is meg tudták tanítani, a hazaszeretet és a hit erősítése mellett, még az otthonról semmilyen háttér műveltséget nem hozó szegény gyerekeknek is.
Széles lexikális tudás nélkül nincs tudomány.
A baj a mai tanárok minőségével van, beérett a kommunista elitcsere. Egy műveletlen ember semmit sem tud megtanítani, mert az adathalmaz magában uncsi, amögött meg kéne mutatni a lényeget, az összefüggést, az érdekességet. Mindezt szórakoztatóan előadni, vagy legalább képesnek lenni tekintélyt sugározni, elkötelezettséget mutatni, egyéniségnek lenni Súlyos a hiányosság a tanárképzésben, pedig minden eldől még az általános és középiskolákban.
A hit is.
shield
2020-04-19 at 11:49
@ idirablo,
Kérdés, hogy mit értesz ‘libsi’ alatt? 🙂
idirablo
2020-04-16 at 17:09
Várszegi, a pannonhalmi főapát libsi. A bencés gimi is.
A pápa is.
Nincs visszaút, az egyház hiteltelenedése zavartalan.
Szöcsi
2020-04-16 at 19:02
Lemaradtál egy leosztással. Dobd be a lapjaidat! Új játék van.
Hortobágyi Cirill az új főapát.
De ez miért is érdekel téged, meg a bencés gimnázium? Mert hogy nem öreg bencés diák vagy az tuti.
idirablo
2020-04-17 at 10:33
Várszegi, a volt pannonhalmi főapát libsi. Ettől mi változik??
Nem a llbsi egyházi személyek nevén van a hangsúly, hanem a libsi egyházon. Márffy esetét is felhozhattam volna.
Girolamo
2020-04-16 at 16:55
Ez az írás annyira jó,hogy ha zeneszerző elolvassa,utána komponál valami csodát.
Fiatalok előadják mert így szoktuk.Nagy siker lesz,aztán megyünk a gajdeszba mégis,ahogy itthon szokás.
Ez a rengeteg csodálatos autópája nem azért van,hogy mi álmodozhassunk,honfitársaim.
A válság megmutatta,ha kínai nem gyárt szövetet,gatyánk nem lesz.A szép új világ,Magyar lélekkel nem számol,de másikkal sem.
E cikknek az írója László, meg tudná álmodni,mi is hiányzik nekünk.Nem ünneprontó akarok lenni.Emberfeletti erővel,ütemben,költséggel,nem épűl emberi világ.Csak valami az eddigi Budapestet leváltó,mégiscsak tízmilliós világvárossá fejlődő polisz,a nihil jegyében,a befektetők örömére.Az viszont igaz,hogy 15%-os lesz a fejlődés éves szinten .Lesz nagy buli,siker,de lélek nem.Ahhoz ember kellene,aki befogadja.Nem egy roncs,hanem ép ember.
Mi azért vagyunk keresztűl-kasúl támadva,mert útjában áll lényegünk,a nihilnek.
Lelkem mélyén azt remélem,hogy csak károgtam!
hivő
2020-04-16 at 16:31
Többnyire egyetértek,mert
még ma is látszik hogy az
igazi műveltség a régi
vallási,legyen ez katolikus
vagy református,iskolákbol
került ki.Az igazi műveltséghez
alázat is társul.
De II ik vatikáni zsinat
elorozta a pentecost reményét,
pedig XXIII János ezzel inditotta
el.Helyette megrendült a már
addig is ingatag egyházi struktura.
És most van egy Szentatya házi őrizetben
és egy kommunista Bergoglio a pápai
székben.
shield
2020-04-19 at 11:45
@ hívő,
Szubjektív ítéleted nem írja felül II.Vatikáni Zsinat Szentlélektől való sugalmazását és ennek jóváhagyását Szt.VI.Pál pápa által. A volt pápa XVI. Benedek önként mondott le. A pánikreakció ebben az esetben szükségtelen. Ferenc pápa nem kommunista, még ha annak hiszed is helytelen meggyőződésed miatt.
Fonzibá
2020-04-16 at 16:31
Nagyszerű írás, de – már Isten bocsássa meg nekem – hosszú!
Nagyon keveseknek van annyi ideje, hogy a cikk mondanivalóját ne csak elolvassa, meg is értse!
Az ilyen oldalakon – szerintem – rövidebb, a lényeget nem elsikáló írásokra van (volna) szükség!
Én végig olvastam, de elfáradtam mire a végére értem!
Vargha Eszter Mária
2020-04-16 at 17:51
Fonzibá, egyetértek
Juci
2020-04-17 at 11:07
hát én meg nem fáradtam el…inkább bővebben olvastam volna még erről a témáról. Nem vagyunk egyformák
interpretator
2020-04-16 at 16:26
Nincs mit mondani, tényleg nagyon jó.
Mi vagyunk a föld sója.
Éva
2020-04-16 at 16:17
Nagyszerű írás! Megrendítően igaz.
Mária néni
2020-04-16 at 16:12
Aranyoskáim !
Isten éltesse Benedek Pápát !
K
2020-04-16 at 16:42
Isten éltesse Benedek Pápát 93.születésnapja alkalmából.
Cougar
2020-04-16 at 17:19
Csatlakozom Mária nénihez!
Isten éltesse Benedek pápánkat és tartsa meg közöttünk az emberi kor végső határáig, erőben egészségben !
Ámen.
ikrek
2020-04-16 at 15:53
A címből tudtam hogy Vésey írás! Rajongó vagyok! Na, akkor elolvasom!
Apáczai
2020-04-25 at 06:39
„A liberalizmus a szabadságot, a szocializmus az egyenlőséget, a nacionalizmus a nemzetet isteníti.” Az Egyház és mi, hívők, követeljük a szabadságot, „de a liberalizmust sietünk temetni. Szociális gondolkozást, a társadalom gyökeres reformját hirdetjük, de a marxizmussal nem mehetünk. A faj szeretetének szent kötelességét vállaljuk, de a vér istenítését eretnekségnek tartjuk.” A felbolydult világban a békét az embereknek „csak a teljes igazság megismerése és elismerése” hozhatja el, annak tudomásulvétele, hogy „abszolútum egyetlenegy van: az Isten”.
(M.Á.)