Főrendőr halála az olajmaffia fénykorában, hidegvérű kivégzés a villamoson – Rendőrgyilkosságok Magyarországon

Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője október végén, bőnyi otthonában, egy nála tartott házkutatás során gépkarabéllyal adott le több lövést és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. A meggyilkolt férfit Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és alezredessé léptette elő. A 76 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban tartott férfi ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt rendelt el nyomozást. Noha ez a hidegvérű gyilkosság felborzolta a kedélyeket, sajnos nem egyedi esetről van szó, hiszen az elmúlt évtizedekben számos rendőröket ért halálos támadásról lehetett hallani.

Az egyik legismertebb és legbrutálisabb rendőrgyilkosság csaknem negyven évvel ezelőtt, 1979 nyarán történt. Budapesten, a XVIII. kerületben kegyetlen bűncselekmény áldozata lett egy akkor 45 éves rendőr. Az sértettre hárman támadtak: a rendszerváltás előtti évtizedek egyik legkegyetlenebb köztörvényes bűnözőjeként számon tartott Soós Lajos, illetve társai, György József és Németh István. Céljuk az volt, hogy fegyvert szerezzenek tervezett bűncselekmények elkövetéséhez. A sértettet elcsalták őrhelyéről, majd Soós egy Wartburg féltengelyével leütötte, testét a kocsi csomagtartójába emelték, majd elvették szolgálati fegyverét. Mikor Soós észlelte, hogy az egyenruhás nem halt meg, többször fejbe vágta, végül átvágta a nyakát. Holttestét két nappal később megtalálták és azonnal hajtóvadászat indult a gyilkosok ellen: 1979. október 8-án fogták el a tetteseket, akik korábban – hasonló okból – egy pénzügyőrt is kivégeztek, méghozzá úgy, hogy mielőtt a meggyilkolt férfit eltemették, egy bajonettel levágták a fejét és az áldozat lábához tették. Soóst és György Józsefet kötél általi halálra, Németh Istvánt pedig, fiatal korára tekintettel húsz évig tartó szabadságvesztésre ítélte végül a bíróság.

Soós Lajos és társai tárgyalása 1980-ban. Fotó: MTI

Kilenc évvel később újabb érthetetlen emberölés rázta meg a hazai közvéleményt. A tizenhat éves Solymosi Attila és társai összetűzésbe keveredtek a villamoson a civilben utazó Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmesterrel. Az egyik megállóban a fiatalok lelökték a rendőrt a villamosról, Bukszár a vita hevében fegyvert rántott, de pisztolya Solymosihoz került, ő pedig lőtt. Solymosi Attilát hat év fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetésre ítélték. Halálos lövés érte 1991. június 12-én Ősz Zsigmond főtörzsőrmestert is. Egy pénzszállítót kísért társával, amikor a Győr és környéke Vízmű és Fürdővállalat portáján megtámadták őket. A tetteseket, Donászi Aladárt és Bene Lászlót életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Donászi 2001 augusztusában öngyilkos lett a sopronkőhidai börtönben.

Nem lett meg a fejbe lőtt felderítő gyilkosa

1995. július 31-én emelték ki a Dunából a Budapesti Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi osztályán kábítószeres ügyekkel foglalkozó volt nyomozó, Szabó János holttestét. A gyilkosság után halált okozó testi sértés miatt rendelték el a nyomozást, mert eltérő szakértői vélemények születtek a rendőr sérülését illetően és nem tudták pontosan megállapítani, mi okozta a fiatal felderítő halálát. Később kiderült, a rendőrt fejbe lőtték. Mivel akkoriban semmilyen nyomon nem tudtak elindulni, az ügyet eredménytelenül zárták le. A Központi Nyomozó Főügyészség azonban tavaly december 2-án nyereségvágyból, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének gyanúja miatt újra nyomozást indított az egykori rendőr zászlós több mint húsz évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében. A „döglött akta” leporolására húsz évvel az eset után azért került sor, mert egy titkosszolgálati felderítő munka mellékszála során olyan új adatok, információk merültek fel a gyilkossággal kapcsolatban, amelyek elvezethetnek a rejtélyes haláleset megoldáshoz. A Legfőbb Ügyészségen ezek után az a döntés született, hogy a nyomozás elrendelésére utasítják az ügyben illetékes Központi Nyomozó Főügyészséget. Annak ellenére döntöttek így, hogy az elkövető, vagy elkövetők ellen konkrét bizonyíték nem került elő az eljárás megindítása előtti titkos információgyűjtés során. A nyílt nyomozásban később meghallgatták azokat a személyeket – köztük az áldozat több egykori munkatársát – is, akik tudhattak valamit a rejtélyes halálesetről, mégis, alig több mint nyolc hónap után eredménytelenül zárták le az eljárást. Nem lehetett ugyanis megnyugtatóan tisztázni, hogy kik állnak a bűncselekmény hátterében.

Az alsóőrsi gyilkosság helyszíne. Fotó: Heti Válasz

Hidegvérrel, minden előzmény nélkül tüzelt

A nyomozók 2003-ban olyan fülest kaptak, hogy a többszörösen büntetett előéletű bűnöző, Engel Zoltán egy pesthidegkúti ház kertjében van, és egy ismert, idős zenészt készül kirabolni. Engel egy fészerbe zárkózott, ahova elsőként Borsos József alezredes ért oda, aki felszólította a bűnözőt, adja meg magát. A férfi ebbe látszólag belement, majd minden előzmény nélkül kirúgta az ajtót és lőni kezdte a rendőröket. A kolléganőjét fedező Borsos József három lövést is kapott és életét vesztette. A 2000-es évek végén, Esztergomban lőttek le egy rendőrt, aki később belehalt sérülésébe. Ő társával azért ment ki egy kertvárosi házhoz, mert bejelentés kaptak, hogy ott egy férfi az édesanyját bántalmazza. Az egyik egyenruhás felszólította a lakásába bezárkózó férfit, hogy igazolja magát. A férfi kinyitotta az ajtót és közvetlen közelről mellbe lőtte a rendőr zászlóst. A gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni a zászlós életét.

Öngyilkosok lettek az ámokfutók

2010 Július végén, Budapesten, a XIV. kerületben a rendőrök egy fekete BMW-t akartak ellenőrizni, de nem állt meg, így üldözni kezdték. A menekülő autós a Keleti pályaudvarnál halálra gázolta Radovic Dusán zászlóst. A gázolót végül tizenkét éves fegyházbüntetésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. Szintén ebben az évben lövöldözés áldozata lett egy balatonalmádi főtörzsőrmester. A 29 éves Gamauf János 2010. augusztus 4-én éjjel rutinvizsgálatra megállított egy Ford Fiestát a Veszprém megyei Alsóörsön. Az autóban öten ültek,és az ellenőrzésük alatt hirtelen lövések dördültek. A rendőrt több találat érte, esélye sem volt használni a fegyverét, ő és az autóban ülő 21 éves fiatal meghalt. A bűncselekmény elkövetésével egy svájci-magyar állampolgárságú férfit gyanúsított az ügyészség, aki a támadás után öngyilkosságot követett el. Holttestét a bűncselekmény helyszínétől mintegy 5-6 kilométernyire találták meg az autójában. Az egy éven belül lezárt nyomozás megállapította, hogy nem volt kapcsolat a gyilkos és áldozatai között, a gyilkosság okát a lövöldöző rossz élethelyzetére, pszichés állapotára vezették vissza. Kenéz Imre törzszászlóst pedig négy éve Apátfalván egy osztrák állampolgár, Thomas B. gázolta halálra. A férfi később cellájában vetett véget életének.

Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője saját hivatali szobájában lett öngyilkos. Fotó: nava.hu

Rendőrhalálok az olajmaffia fénykorában

A fent említett esetektől némileg eltérnek azok a hivatalosan öngyilkosságoknak, illetve balesetnek elkönyvelt rendőrhalálok, amelyek az olajmaffia fénykorában, a 90-es évek közepén – végén történtek. Sokan a mai napig meg vannak győződve arról, hogy azt az öt, Békés megyei rendőrt, akik az olajügyekben nyomoztak, meggyilkolták. 1996 szeptemberében halt meg Szabó András törzsőrmester a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság udvarán. Ő volt az első a rejtélyes halálesetek sorában. A hivatalos változat szerint a kocsijában ülve főbe lőtte magát. Szabó szülei többször próbálták újravizsgáltatni fiúk halálát, de mindig elutasították őket, pedig biztosak voltak benne, fiuknak azért kellett meghalnia, mert túl sokat tudott az olajügyekről. Nem sokkal a halála előtt ugyanis battonyai vámosokat buktatott le, akik olaj, illetve cigarettacsempészetben segédkeztek.

Őt követte 1998. február 27-én Kuzma Mihály alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának a vezetője saját hivatali szobájában lett öngyilkos. Az apja becsületéért és tisztességéért küzdő lánya sokáig nem hitt az öngyilkosságban. Kuzma felesége egy hónappal a férje halála után ráadásul arról beszélt, hogy férje otthon azt ismételgette, hogy el akarják lehetetleníteni és „végezni akarnak vele”. Az alezredes túl sokat tudhatott az olajmaffia és egyes rendőri vezetők összefonódásáról. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Kuzma Mihály Irodájának falán volt egy idézet Fouche-tól, Napóleon rendőrminiszterétől:

Legyőzheted a fél világot, megölhetsz királyt és császárt, elpusztíthatsz birodalmakat, hitet, nyelvet, hagyományokat, de nem győzheted le a titkosszolgálatokat. Azok elpusztíthatatlanok.

Öngyilkos lett a futár is

Ezt az idézetet halála előtt az ezredes levette a falról, és összetépte. Szobek János, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság futárszolgálatának vezetője 1998. szeptember közepén gyógyszer-túladagolással vetett véget életének. Ő a Kuzma által feltárt olajügyek dokumentumait fuvarozta az illetékes szerveknek Budapestre. Öngyilkos lett a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatának békés megyei tisztje is, felakasztott holtestére felesége talált rá. A korabeli hírek szerint Kuzma halála után egy hónappal Dénes Gábor teljesen összeomlott, több mind egy évig pszichiáter kezelte, ám a kezelés után újra munkába állt. Felesége úgy tudta, férje rengeteget dolgozott olajügyekben, 1995 óta pedig a rendőri korrupció után nyomozott. 1998 nyarán halt meg Kovács László gyulai nyomozó, aki szintén olajügyekben vizsgálódott. Ő nem saját kezével ölte meg magát, hanem Szerbiában elgázolták. Kovács a palicsi tavaknál vízimentő-tanfolyamot tartott, de máig nem tudni, miért – gyalog indult el a több mint száz kilométerre lévő gyulai otthonához. Útközben érte a halál.

Az írás a Magyar Idők szombati számában jelent meg. 

Címlapfotó: origo.hu