Pesti Srácok

Tizenötezer migránssal fenyeget Törökország

Tizenötezer migránssal fenyeget Törökország

Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter - jelentette a CNN Türk török hírtelevízió pénteken. Eközben Berlin szerint működik az EU-Törökország menekültügyi megállapodás.

Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kérdésébe. Németország és Hollandia most azt próbálja véghezvinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült - vélekedett a miniszter. Soylu rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott:

Devlet Bahceli, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője - jóllehet az elnöki rendszer támogatója - csütörtökön arra figyelmeztette a kormányt, hogy nem helyes "a fegyver elől menekülőket fegyverként használni Európa ellen". Ankara azért bírálja élesen, s nevezi szinte napi rendszerességgel nácinak vagy fasisztának Hágát és Berlint, mert a közelmúltban visszautasították, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia a Recep Tayyip Erdogan török államfő által szorgalmazott elnöki rendszerrel szemben foglaltak állást. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. "Ezt már nem hajtjuk végre" - fogalmazott Cavusoglu. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel "ámította" a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak. Az Európai Unióval tavaly márciusban kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is.

PestiSracok facebook image

Az illegális migráció feltartóztatásáról egy éve kötött EU-Törökország menekültügyi megállapodás sikeres

A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta. A német kormány szerint az illegális migráció feltartóztatásáról egy éve kötött EU-Törökország menekültügyi megállapodás sikeres és működik. Georg Streiter helyettes kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a megállapodás "közös siker", és eredményes működését a többi között az is mutatja, hogy az embercsempészet jelentősen visszaszorult az égei-tengeri görög-török uniós külső határon. A megállapodás valamennyi érintett érdekét szolgálja, és a német kormány arra számít, hogy Törökország folytatja végrehajtását. Sebastian Fischer külügyi szóvivő hozzátette: a megállapodás egy részének felfüggesztéséről szóló török külügyminiszteri nyilatkozat ellenére semmilyen jel nem utal arra, hogy a megállapodás végrehajtásában bármilyen változás történt volna az utóbbi napokban. Tobias Plate belügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a megállapodás jóval nagyobb mértékben járult hozzá az EU-ba irányuló menekülthullám csillapításához, mint a balkáni migrációs útvonal "úgynevezett lezárása".

Emelkedett a menekülés közben elhunytak száma

Jelentősen emelkedett tavaly azoknak az embereknek a száma, akik menekülés közben életüket vesztették, elsősorban amiatt, hogy az embercsempészek egyre veszélyesebb körülmények között próbálják a hazájukból menekülőket a Földközi-tengeren keresztül Európába juttatni - derült ki az ENSZ pénteken közzétett statisztikájából. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2016-ban 7763 bevándorló halt meg világszerte, ami 27 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. A halálesetek kétharmada a Földközi-tengeren történt. Itt a halálos áldozatok számának növekedése 35 százalékos volt 2015-höz képest, annak ellenére, hogy szervezettebbek voltak a mentési erőfeszítések és összességében kevesebben is vágtak neki az életveszélyes utazásnak. Az embercsempészek azonban több alkalommal különösen kockázatos módszerekhez folyamodtak annak érdekében, hogy növeljék a bevételüket. Például egy időben indítottak útnak több hajót is, amivel megnehezítették a mentési munkálatokat, illetve a téli időszakban a viharos tengeren is útjára bocsátották a migránsokat szállító csónakokat. Ezeket az "elképesztő kockázatokat" azért is vállalhatták olyan sokan, mert Líbiában annyira megromlott a helyzetük, hogy az emberek mindenképpen ki akartak jutni onnan - mutatott rá Frank Laczko, az IOM elemzőközpontjának igazgatója. Az IOM felhívta a figyelmet arra, hogy a számok emelkedésének hátterében részben állhat az is, hogy hatékonyabbá vált a bevándorlási folyamatok nyomon követése és a halálesetek regisztrálása. A jelentésben szereplő számokat a szervezet minimumértéknek tekinti, hiszen számos csónak nyomtalanul veszhetett a tengerbe. 2016-ban 360 ezer körülire csökkent azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik a Földközi-tengeren át próbáltak eljutni Európába. A visszaesés nagyrészt az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás következménye volt. Az IOM beszámolója szerint emelkedett azoknak a migránsoknak a száma is, akik még Észak-Afrikában, Nyugat-Afrikában vagy a Közel-Keleten haltak meg, még mielőtt útnak indulhattak volna Európa felé.

Forrás: MTI, fotó: AP

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Rejtélyes cég tűnt fel Szombathelyen és sorra kapja a megbízásokat a várostól: végrehajtások sora és a szakmai tapasztalat hiánya sem akadály

Exkluzív 2022 szeptember 11.
Kisebb botrányt váltott ki a minap Szombathelyen, hogy a Savaria Karnevált, amely mellesleg Közép-Európa legnagyobb történelmi rendezvénye, nem a korábbi, már sokszor bizonyított cég biztosította. Az új megbízott vállalkozó biztonsági őrei - akiket alvállalkozóként vontak be - botrányosan viselkedtek a látogatókkal. A megyei napilap számolt be róla, hogy az őrök obszcén kifejezésekkel illették az embereket, nyomdafestéket nem tűrő trágárkodással ürítették ki éjjel 1 órakor a borok utcáját. A Savaria Történelmi Karnevált mostanáig rendszeresen biztosító Marcus Security szombathelyi partnere szerint politikai indíttatás és bosszú áll a váltás hátterében és nem mellesleg más munkákat is elvettek tőlük, úgy hogy szakmai eredményeik magukért beszélnek. Még ennél is izgalmasabb, hogy kik kapták a Marcus Security helyett a munkát. A három 30-as éveiben járó fiatal, akik érdekeltségébe a város által nem is csak a Savaria Karneválra leszerződtetett cég mögött egészen elképesztő cégháló bontakozik ki, már becsődölt cégekkel, végrehajtások sorával. És feltűnik a színen egy korábbi baloldali országgyűlési képviselő-jelölt is.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.