Pesti Srácok

Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei

Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei

A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget, csaknem tízmilliárd forintot fordít, és a koraszülöttek megmentése Magyarországon nemzetközi viszonylatban is sikertörténet. Az utóbbi évtizedben országos lefedettségűvé vált az intenzív koraszülött-ellátó rendszer és átlagosan harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

A tárca a koraszülöttek világnapja alkalmából kiadott közleményében azt írta: az Eurostat adatai szerint 2018-ban a magyar csecsemőhalandóság az Európai Unió huszonnyolc tagországának átlagához és a visegrádi országok közül Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva is alacsonyabb. Magyarországon még néhány éve is minden tizedik újszülött idő előtt jött világra. Ma minden nyolcadik-kilencedik gyermek születik a várandósság harminchetedik heténél előbb, vagy súlya nem éri el a kétezer-ötszáz grammot időre születés esetén sem. A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget fordít. A várandós gondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át az intenzív ellátásukig évente csaknem tízmilliárd forintot biztosít életesélyeik javítására. Ezzel párhuzamosan egyre több a bababarát kórház országszerte, a családbarát szülészetek fejlesztésére és a szakemberek továbbképzésére szintén tízmilliárd forint jut.

Hozzátették: emellett ötmilliárd forint értékben húsz egészségügyi intézmény kapott a koraszülött-ellátáshoz szükséges informatikai és orvostechnikai eszközöket az elmúlt években. 2013 novembere óta pedig minden harminckettedik hét előtt született hazai koraszülött térítésmentesen juthat hozzá a számára nagy veszélyt hordozó RSV-fertőzés elleni vakcinához. (Az RSV rövidítés a tüdőmegbetegedést okozó óriássejtes vírus nevét (respiratory syncytial virus) jelöli.) A passzív immunizálást jelentő oltás évente másfél milliárd forint költséget jelent.

Mint írták, az intenzív koraszülöttosztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005-2009-es évekhez képest 2014-2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25-26. hét esetében, itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya. Jelentősen javult a kétezerötszáz gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is, 2010-hez képest 2019-re harminchat százalékkal több kis súlyú baba maradt életben. A nagyon kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is jelentős a változás: ezerötszáz gramm alatti újszülötteknél harminckilenc százalékkal, az 500-999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az ötszáz gramm alatti újszülötteknél hatvankilenc százalékkal maradtak többen életben – ismertették. Kitértek arra, hogy 2015-ben több új szakmai irányelv, rendelet is elkészült az újszülöttek, koraszülöttek szűréséről, gondozásáról, ellátásáról.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.