Pesti Srácok

Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei

Magyarország nemzetközi viszonylatban is sikertörténet: harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei

A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget, csaknem tízmilliárd forintot fordít, és a koraszülöttek megmentése Magyarországon nemzetközi viszonylatban is sikertörténet. Az utóbbi évtizedben országos lefedettségűvé vált az intenzív koraszülött-ellátó rendszer és átlagosan harminchat százalékkal javultak az újszülöttek túlélési esélyei – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

A tárca a koraszülöttek világnapja alkalmából kiadott közleményében azt írta: az Eurostat adatai szerint 2018-ban a magyar csecsemőhalandóság az Európai Unió huszonnyolc tagországának átlagához és a visegrádi országok közül Szlovákiához és Lengyelországhoz viszonyítva is alacsonyabb. Magyarországon még néhány éve is minden tizedik újszülött idő előtt jött világra. Ma minden nyolcadik-kilencedik gyermek születik a várandósság harminchetedik heténél előbb, vagy súlya nem éri el a kétezer-ötszáz grammot időre születés esetén sem. A kormány a szülések biztonságára, az újszülöttek megmentésére és gondozására évek óta egyre nagyobb összeget fordít. A várandós gondozás alatti prevenciótól kezdve a koraszülöttmentésen át az intenzív ellátásukig évente csaknem tízmilliárd forintot biztosít életesélyeik javítására. Ezzel párhuzamosan egyre több a bababarát kórház országszerte, a családbarát szülészetek fejlesztésére és a szakemberek továbbképzésére szintén tízmilliárd forint jut.

Hozzátették: emellett ötmilliárd forint értékben húsz egészségügyi intézmény kapott a koraszülött-ellátáshoz szükséges informatikai és orvostechnikai eszközöket az elmúlt években. 2013 novembere óta pedig minden harminckettedik hét előtt született hazai koraszülött térítésmentesen juthat hozzá a számára nagy veszélyt hordozó RSV-fertőzés elleni vakcinához. (Az RSV rövidítés a tüdőmegbetegedést okozó óriássejtes vírus nevét (respiratory syncytial virus) jelöli.) A passzív immunizálást jelentő oltás évente másfél milliárd forint költséget jelent.

Mint írták, az intenzív koraszülöttosztályokon is mindennapos küzdelem folyik a csecsemők életéért. A 2005-2009-es évekhez képest 2014-2016-ban szinte minden terhességi héten növekedett az újszülöttek túlélési esélye. Különösen igaz ez a 25-26. hét esetében, itt 17,9 százalékponttal javult a koraszülöttek túlélési aránya. Jelentősen javult a kétezerötszáz gramm alatti újszülöttek életben tartási aránya is, 2010-hez képest 2019-re harminchat százalékkal több kis súlyú baba maradt életben. A nagyon kis és az extrém kis súllyal világra jött gyermekek esetében is jelentős a változás: ezerötszáz gramm alatti újszülötteknél harminckilenc százalékkal, az 500-999 grammos babáknál 36,3 százalékkal, míg az ötszáz gramm alatti újszülötteknél hatvankilenc százalékkal maradtak többen életben – ismertették. Kitértek arra, hogy 2015-ben több új szakmai irányelv, rendelet is elkészült az újszülöttek, koraszülöttek szűréséről, gondozásáról, ellátásáról.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.