Bemutatjuk, hogyan működik a hamisított hívószámos maffia

A kiberbűnözők elleni nyomozók olyan pénzmosó hálózatot számoltak fel, amely több mint 64 millió forint kárt okozott magyar állampolgároknak, döntően hamisított hívószámokkal és megtévesztő online felületekkel. Bemutatjuk, hogyan működik a hamisított hívószámos maffia.
A BRFK kiberbűnözők elleni nyomozói olyan pénzmosó hálózatot számoltak fel, amely több mint 64 millió forint kárt okozott magyar állampolgároknak, döntően hamisított hívószámokkal és megtévesztő online felületekkel. Bemutatjuk, hogyan működik a hamisított hívószámos maffia.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján világossá tették: nem elszigetelt esetről, hanem tudatosan felépített, országos lefedettségű csalássorozatról van szó.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Kiberbűnözés Elleni Osztálya jelentős kárt okozó csalás és pénzmosás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást R. György és társai ellen. A nyomozás szerint 2024 márciusától különböző csalási módszerekkel szerzett összegek érkeztek magyar bankoknál vezetett számlákra, alkalmanként 1,2–17 millió forint közötti tételekben.
Bemutatjuk: hamis hívószám, valódi veszteség
Az egyik leggyakoribb módszer a hívószám-hamisítás volt. Az elkövetők banki ügyintézőnek adták ki magukat, a hívott fél kijelzőjén pedig valós banki telefonszám jelent meg. A sértetteket „gyanús tranzakcióra”, „számlazárolásra” vagy „biztonsági átutalásra” hivatkozva vették rá arra, hogy pénzt utaljanak az elkövetői kör számláira.
Más esetekben a sértettek hamis vagy hamisított netbanki oldalakra kerültek, ahol belépési adataikat adták meg.
A megszerzett hozzáférésekkel az elkövetők azonnal leemelték a számlákon lévő pénzt, majd továbbították azt.
Strómanok, pénzmosás, szervezett irányítás
A befolyt összegek eredetét a csoport tudatosan leplezte: készpénzfelvétel, valutavásárlás és továbbutalás váltotta egymást.
A pénzmosás kulcsszereplői a strómanok voltak, akiket új bankszámlák nyitására vagy meglévő számláik adatainak átadására szerveztek be. A pénz végül a beszervezőkhöz került vissza.
A rendőrség hangsúlyozta: hierarchikusan működő, feladatmegosztásra épülő bűnszervezetről van szó.
A nyomozás eddigi megállapításai szerint:
- R. György (50) és E. Zoltán irányítói szerepet töltöttek be a csalások szervezésében.
- P. Sándor (50), V. Gábor (26) és K. Lajos (29) strómanok beszervezéséért feleltek.
- A bűncselekményekkel okozott kár meghaladta a 64 millió forintot.
- A pénzmosás több lépcsőben, banki és készpénzes módszerekkel zajlott.
A nyomozás csúcspontjaként december 10-én országos akció indult: több mint 130 rendőr vett részt az összehangolt fellépésben. 17 embert állítottak elő, 22 helyszínen tartottak kutatást. Az akció során 60 mobiltelefont, tableteket, notebookokat, adathordozókat, bankkártyákat, SIM-kártyákat és banki iratokat foglaltak le, valamint közel 1 millió forintot biztosítottak.
Az eljárásban eddig 18 főt hallgattak ki gyanúsítottként. A BRFK hangsúlyozta: a nyomozás folytatódik, további számlák és kapcsolati szálak feltárása van folyamatban.







