Gabriel Jona a PS-nek: a szír menekültek hálásak Magyarországnak az üldözött keresztények megsegítéséért
A koronavírus okozta globális leállás tükrében hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a pandémia előtt két jelenség késztette identitásának újragondolására Európát: a migráció és a folyamatos terrorcselekmények. A védőoltás elterjedésével és a társadalmi élet újraindulásával, a határok nyitásával a bevándorlás intenzitása megint erősödni fog. Erről, a változó Európáról és a politikai iszlámról beszélgettünk az asszír származású Gabriel Jonával, aki Bécsben él és telefonon adott interjút a PestiSrácok.hu-nak. Jona jogász, az Osztrák Néppárt politikai pártok felelősségét ellenőrző parlamenti vizsgálóbizottságának előadója, illetve igazgatósági tagja annak az egyesületnek – Platform Christdemokratie –, amely a keresztény értékek megőrzésén dolgozik Ausztriában.
A világon kevés hely létezik, ahol beszélik még Jézus nyelvét, az arámi-asszír nyelvet. A keresztre feszítése előtti percekben a Megváltó asszírul könyörgött Istenhez. Napjainkban az arámi nyelv leginkább liturgiákban lelhető fel, illetve létezik még a világnak néhány apró szeglete, ahol ismerik és használják is. Az ön szülei Törökország délkeleti részéből származnak, és ezt a nyelvet beszélik. Miért hagyták el a hazájukat és költöztek Ausztriába?
Valóban, az arámi az egyik legrégebbi élő nyelv, amelyet az arámiak, vagy más néven asszírok még mindig beszélnek Törökországnak egy kisebb részén. Sajnos az 1915-ös népirtás – az örmény-asszír népirtást az első, modern holokausztként is emlegetik, amelynek értelmében másfél millió örményt, és félmillió asszírt mészároltak le vagy kergettek el az Oszmán Birodalomból a szélsőségesen nacionalista török mozgalmárok – óta négymilliós népességünk jelentősen megfogyatkozott. A genocídium következménye volt, hogy tömegesen kellett az asszíroknak külföldre menekülniük, és szétszóródtak a nagyvilágban. Az én családom a hetvenes években emigrált Törökországból Ausztriába. Apám parancsot kapott a volt szír ortodox pátriárkától, III. Mor Ignatius Yacoubtól, hogy építsen templomot az új országában. Engedelmeskedett a parancsnak, így megépülhetett az első, hivatalosan is elismert szír ortodox templom Európában. Az egyházat a hagyomány szerint Péter és Pál apostol alapította és tagjait jakobita keresztényeknek is szokták hívni.
Ön Bécsben nőtt fel, és keresztény nevelésben részesült. Hogy látja, a muszlim bevándorlók nagy száma megváltoztatja az itt élők mindennapjait? Mennyire érzik magukat biztonságban a szülőföldjükről menekülő szír keresztények a szélsőséges iszlamisták mellett Bécsben?
Ausztria biztonságos ország, és a körülmények nem olyan súlyosak, mint Franciaország egyes részein. Az itt élő muszlimok többsége békés, és haladó nézetet képviselnek. Sajnos létezik a másik oldal, a politikai iszlám mechanizmusa, amely nemrégen egy terrortámadásban öltött testet, és négy ártatlan ember életét követelte Bécs belvárosában. A terrorizmus célja a félelemkeltés. A szír ortodox keresztények épp a radikálisok által elkövetett kegyetlenkedések miatt hagyták el hazájukat, és itt, Európában megint a terrorral kell szembesülniük, miközben ők csak békében akarnak élni, mint a legtöbb ember a világon.
Néhány évvel ezelőtt egy ismert magyar, kormánypárti politikus, Lázár János arról beszélt, nem szeretné, hogy Budapest olyan legyen, mint Bécs, a hírhedt Favoriten nevű kerületével. Mesélne erről a városrészről? Tényleg veszélyes?
Bécs alapvetően egy élhető város, de a Favoriten sokak véleménye szerint tényleg veszélyes környék. Szilveszterkor például néhány fiatal férfi pirotechnikai eszközökkel betört egy ékszerüzletbe, szemetet dobáltak a kirakatba, és benzinnel öntöttek le egy karácsonyfát, miközben az egyik rendbontó azt kiabálta, hogy a karácsonyfának nincs helye egy muszlim körzetben. Ez csak egy kiragadott példa a sok közül, amikor muzulmán férfiak kárt okoznak a kerületben. Sajnos a szociáldemokrata városvezetés nem fektetett kellő hangsúlyt az iszlám szélsőséges irányzatainak visszaszorítására és az integrációra sem. A mostani kormány Sebastian Kurz vezetésével ezért épp a radikális iszlám felszámolását tűzte ki célul.
A keresztény egyházak egész Európában támadás alatt állnak, októberben török fiatalok rongáltak meg egy templomot. Mennyire foglalkozott a média a történtekkel? Mennyire jelennek meg a hírekben a bevándorlók által elkövetett gyermekmolesztálások, bűncselekmények?
Rengeteg bűncselekménnyel kapcsolatos hír kerül az újságok címlapjára, de természetesen a tálalás módja nagymértékben függ az adott médium politikai beállítottságától.
A szélsőséges radikalizmus mennyiben veszélyezteti az egyébként békés muszlimokat és az Ausztriában élő szír keresztényeket?
Az itt élő szír ortodox keresztények nagyon hálásak, hogy új otthonra leltek, és nagyon tisztelik új hazájukat. Az oltalomért nem mindenki hálás, ezt tapasztalhatjuk. Ezért rendkívül fontos felhívni Európa vezetőinek figyelmét a migráció veszélyeire, amíg nem lesz túl késő. A radikalizmus nemcsak a keresztényeket, hanem a haladóbb nézetekkel rendelkező muszlimokat is fenyegeti. Tudjuk jól, hogy sok fiatal lányt akaratuk ellenére kényszerítenek hidzsáb viselésére az iskolákban.
Ön is ismeri a magyar kormány által a világon üldözött keresztények megsegítésére indított Hungary Helps programot. Van-e hasonló kezdeményezés Ausztriában? Egyáltalán szerepel a téma a köztudatban?
Igen, ismerem a Hungary Helpset, és megtiszteltetés számomra, hogy vendégként 2019-ben Magyarországra látogathattam a programnak köszönhetően. Lenyűgöz az a nagylelkűség, amellyel Magyarország és a kormánya fordul az üldözött keresztények felé. A szír ortodox keresztények nagyon hálásak a magyar kormánynak a segítségéért. Ausztriának is van hasonló cselekvési terve: 2018-ban az osztrák kabinet egymillió eurót ajánlott fel a közel-keleti keresztények javára, akiknek a háború miatt el kellett hagyniuk otthonukat.
A közelmúltban az Arámiak Világtanácsa felszólította Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket az arámi nyelv megőrzése érdekében, és ismerje el hivatalos nyelvként az országában. Lát erre lehetőséget?
A török vallási ügyek elnöksége elkobozta a törökországi szír ortodox egyház kulturális örökségét és vagyonát, ezért pesszimista vagyok a helyzet kimenetelét illetően. Sok Törökországban élő szír ortodox keresztény inkább attól tart, hogy megismétlődik az 1915-ös népirtás.
Fotó: Facebook/Gabriel Jona
