A kereszténység kultúrája az igazság keresésének és kimondásának kultúrája – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este, Budapesten, az Október, a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat részeként megtartott gálaesten. Gulyás Gergely kiemelte: Európát a kereszténység kultúrája tette otthonunkká, a reformáció pedig számtalan területen tett hozzá ehhez a kultúrához. Nemcsak a hitéletet, a teológiát vagy éppen az egyház intézményrendszerét újította meg, de új fejezet nyitott a társadalmi berendezkedésben és a mindennapi élet számtalan területén.
Gulyás Gergely szerint a reformációnak fontos szerepe volt abban, hogy újra megszülessen az egyensúly a hit és az értelem viszonyában, újra éles határvonal válassza el a hit és a tudomány kutatásának eszközeit, és mindkét terület a maga igazságaival teljes hitelességgel nyilatkozhasson. A miniszter kitért arra, hogy az európai keresztyénség és az európai demokrácia nehéz időket él.
Nem fegyveres háborúk teszik ma próbára, hanem meg-megújuló kulturális és életmódbeli küzdelem, amely mögött nagyon is létező és tudatos hatalmi tényezők állnak. E modernkori kultúrharc elsődleges jelszava a dekonstrukció, amely azt hirdeti: minden kultúra, amely az emberiség történetében felépült, elnyomás eredménye, ezért a legjobb lerombolni. A dekonstrukció szerint le kell rombolni az intézményeket, az államot, és le lehet rombolni a közösségeket a családon, a nemzeten át az egyházig; le kell rombolni, hogy a kultúra helyébe a tagadás kultúrája, a hit helyébe az ideológia, az igazság helyébe a narratíva lépjen
– sorolta a politikus. A miniszter meglátása szerint azok, akik – összhangban a magyar alaptörvény preambulumával – a kereszténység nemzetmegtartó szerepét hirdetik és képviselik, jó úton járnak a közéletben, ez azonban önmagában nem garancia a személyes tisztességre, hitre, sőt, még a becsületre sem.
Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy a lécet levenni, illetve a lécet leverni nem ugyanaz, ahogyan a mércének nem megfelelni és a mércét felszámolni is alapjaiban különböző
– hangsúlyozta Gulyás Gergely. A közéleti kereszténydemokrácia képviselőinek együtt kell élniük azzal, hogy rajtuk azok is számon kérik a mérce betartását, akik nem fogadják azt el létezőnek, helyesnek vagy követendőnek. A tárcavezető megjegyezte: közéleti szereplőként bizonyos helyzetekben fontos a bizonyságtétel, de ha valaki a közélet mindennapjaiban vesz részt Magyarországon, akkor legalább ennyire fontos, hogy a cselekedeteiből látszódjon, miben hisz, vagy hogy van-e bármilyen magasabb rendű érték, amelyet irányadónak tart a mindennapokban.
Ha van ilyen értéke, akkor fölösleges naponta hangsúlyoznia hitét, ha pedig nincs, akkor nemcsak felesleges, hanem kifejezetten kontraproduktív is
– fűzte hozzá Gulyás Gergely.
Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntőjében emlékeztetett: az október a reformáció hónapja programsorozat idei mottója a Római levélből vett idézet: egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint. A püspök kiemelte: az egyetértés felülről kapott ajándéka mindazoké, akik hisznek benne, hogy Jézus Krisztus megváltotta az emberiséget, hogy az emberi halandóságra Jézus Krisztus a megoldás.
Egyetértünk abban is, hogy a megváltás szolgálatra kötelez; hogy azért kaptuk az evangéliumot, hogy továbbadjuk azt a világnak
– emelte ki Steinbach József.
A gálaesten Nagy Katalin, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke Rát Mátyás-díjjal tüntette ki Vitéz Ferenc irodalmár, újságírót, a Debreceni Hittudományi Egyetem docensét. A laudáció szerint Vitéz Ferenc 1965-ben született Kisvárdán, felsőfokú tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-francia szakon. Vitéz Ferencnek ötven önálló kötete jelent meg; ezek között vannak verseskötetek, tanulmányok, esszék, irodalmi összeállítások. Az alkotó manapság is szinte naponta publikál a Magyar Hírlapban és saját kulturális, irodalmi lapjában, a Nézőpontban.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS