Magyar sérelmeket és igényeket szoktunk emlegetni Trianon kapcsán, de még ezekből is rendre kifelejtődik a hajdani Magyar Királyság egyik legvirágzóbb és leggazdagabb része, amely a középkorban az országunk legmegbecsültebb borait szolgáltatta: Szerém. Jogilag Trianonban szakították le teljesen az országunkról ezt a pazar adottságú és hányattatott sorsú területet, ám a magyar részről elvesztése egy hosszabb folyamat fájdalmas eredménye. Az Árpád-kori bizánci–magyar határháborúk lecsengése után felvirágzott vármegyére az oszmán törökök megjelenésével köszöntött az újabb nehéz korszak. Már a török hódítás előtt is frontterületté vált és sokat szenvedett, utána pedig évtizedek alatt elszerbesedett a betelepülés, illetve az eredeti magyar lakosság elmenekülése miatt. Mégis a horvátok szerezték meg előbb, és a gazdag terület iránti szerb vágyakozás csak nagy sokára, több, mint négy évszázad múltán vált teljes egészében valóra. Nekünk viszont az a feladatunk, hogy ennyi idő után is számon tartsuk országunk eme egykori ékkövét, ahol fogyatkozóban vannak a magyarok, de még mindig vannak hírmondóink a Tarcal-hegység lábánál. A környék kiváló ismerője, a Szerém történetét könyvben is feldolgozó Hetzmann Róbert beszélt a magyarok többségének is ismeretlen, elesett bástyáról.
Facebook hozzászólás
egresi istván jános ernő
2024-06-05 at 09:10
Tudományos libsizmus, 2024-06-04 at 21:43:
Bizony, igaza van! Én még a következőket teszem hozzá:
A mongol-tatár támadás mellett, az oszmán-török hódítás volt a középkorban a legnagyobb csapás a Balkán és Közép-Európa kereszténységére.
Ha nincs az oszmán-török hódítás, talán Habsburg-uralom se lett volna, és nem változik meg a történelmi Magyar Királyságunknak az etnikai összetétele.
Még annyit: Nincs bizonyíték arra, hogy lett volna I. (Nagy) Szulejmán szultán részéről, felénk, magyarok felé, béke-ajánlat; ezt kitűnően kidolgozta Bárány Attila debreceni egyetemi tanár; lásd a nagyon alapos könyvét: A szulejmáni ajánlat. Magyarország, a Török Birodalom és a Nyugat (1521-1524), Attraktor, Máriabesnyő, 2014.
Sőt, Feridun M. Emecen, isztambuli egyetemi tanár szerint, az oszmánok valójában a magyarországi uralmuk megszilárdítására törekedtek, Szulejmán szultán nem volt abban a helyzetben, hogy a Habsburgok elleni, állítólagos céljait megvalósítsa, és ezért folyamodott agresszív politikai beszédmódhoz, hogy leplezze magyarországi politikai szándékait. Lásd: Harc Közép-Európáért. Szigetvár ostroma, Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halála (1566), HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2023.
Tudományos libsizmus
2024-06-04 at 21:43
Az oszmán uralom alatt álló keresztény országokban gyerekadó (dervisme) volt. Leszámítva Magyarországot és az Erdélyi Fejedelemséget. Többek között ez okozta a Délvidék és Erdély elszerbesedését, illetve eloláhosodását. Ha nem akarták, hogy a török elvigye a legidősebb/legfiatalabb fiút, akkor átjöttek Magyarországra és Erdélybe.
Végső soron többek között ez vezetett a világtörténelem legigazságtalanabb békediktátumához 1920-ban.