Jakobinus Péter már a határon túli magyarok szavazati jogának elvételén lamentál. Miközben sorra küldi guillotine alá azokat a párttársait, akik nem tapsolnak elég lelkesen a Gyurcsány-nászhoz. Nincs új a nap alatt: nemzetárulás és guillotine – ezek a leghaladóbb szélsőbaloldali vívmányok a „nagy” francia forradalom óta. Amíg a mindenkori jakobinusok eme szenvedélyüknek ellenzékben, kizárólag egymás rovására hódolnak, nincs is baj, sőt: egész élvezetes a műsor…
A külhoni magyarok szavazati jogának megvonása egy „legitim vita tárgya” – nyilatkozta egy minapi interjúban Jakobinus Péter. Pártelnökké választása óta nem kellett neki sok, alig egy hónapocska, hogy lepottyanjon oda, ahol Gyurcsány Ferenc és hívei tartózkodnak 2004. december 5-e óta: a nemzeti reterát legvisszataszítóbb szegletébe. Itt székelnek a különböző rendű és rangú haza- és nemzetárulók. Illusztris társaság. (Olyan példányok társaságában, mint például a román megszállást megköszönő szarkupac, Techet Péter.)
Komoly teljesítmény, ismerjük be! Nem, nem a Böszmétől: ő előbb kommunista volt, majd neokommunista lett, de mindkét betegség közös tünete az internacionalizmus, a nemzeti lét tagadása. Tehát Gyurcsány maradt, aki volt: egy ócska, magyarfóbiás (neo)kommunista gazember.
Jakab viszont? Ő – pártjával együtt – a „Mindent vissza!”-rigmusoktól, az Orbán-kormány szerintük „túl enyhe” nemzetpolitikájának gyalázásától jutott el oda, hogy ma már beletörli bakancsát LMBTQ-s szandálját a gúnyhatárokon túli magyarokba. Ez ám a pályaív! Pár éve még a zsidókat és a cigányokat gyűlölték – most már a magyarokat… Így már megvan a közös nevező a 2022-es, mindent elsöprő, nagy és teljes ellenzéki összefogáshoz.
Csak úgy zárójelben: még a túlfűtött nemzeti érzésekkel nem vádolható MSZP is eljutott odáig 2018-ra, hogy Molnár Gyula akkori pártelnök Kolozsváron kijelentette: a határon túli magyarok szavazati joga fontos vívmány, azt nem szabad elvenni. Innen nézve még jobban érzékelhető a Jobbik erkölcsi végvonaglása, teljes lepusztulása.
Szóval: minden adott a 2022-es Gyurcsány-nászhoz – ha lesz még akkor egyáltalán Jobbik. Ugyanis egyre csak csordogálnak a friss hírek az új elnök pártbéli nagytakarításáról. Alacsonyan szállnak a kirúgott sajtófőnökök és pártalapítványi kurátorok. Akit pedig nem Jakobinus Péter irányít a guillotine alá, az önként követ el rituális szeppukut, mint Szávay István, Bencsik János vagy éppen Bana Tibor. Fölkészül: Varga-Damm Andrea.
Volt már ilyen
Minden valamirevaló szélsőbaloldali formáció a „nagy” francia forradalomban találja meg eszmei gyökereit, nagy példaképeit. Leginkább a király lefejezése, aztán az őt lefejezők lefejezése, a forradalomra nemet mondó Vendéé 170 ezer polgárának lemészárlása vagy a forradalom „exportja”, a „világforradalom” tetszik nekik.
- Guillotine és nemzetárulás. Avagy: népirtás és internacionalizmus.
Azóta is ezt próbálják meghonosítani, továbbfejleszteni világszerte – az éppen rendelkezésükre álló eszközökkel. Leninék, Sztálinék a cár családjának bestiális kivégzésével nyitottak, majd következtek a nemesek, a mensevikek, a polgárok, a parasztok és végül mindenki más, sok millió orosz. Ez volt a kommunizmus nevű kórság, amiből nekünk is exportáltak.
Változnak az idők: a mi Jakobinus Péterünk már nem tud bérgyilkost küldeni pártbéli ellenlábasaira, mint Koba Trockijra, legfeljebb kirúgja, ellehetetleníti őket. Honfitársai millióinak legyilkolása helyett pedig szerencsére be kell érnie azzal, hogy magyarok szavazati jogának elvételével riogasson. Amíg mindezt ellenzékből teszi, a saját haverjaival szórakozik, nincs is baj, sőt, egész élvezetes a műsor.
A „nagy” francia forradalom idején Robespierre és jakobinus bűntársai tízezrével gyilkolták le a franciákat és egymást, míg végül Robespierre is guillotine alatt végezte. A mi Jakobinus Péterünk sorsa sokkal prózaibb lesz: miután utolsónak kirúgja a pártból a titkárnőjét, ünnepélyesen átlép majd a DK-ba. Sírni fogunk az örömtől…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS