Vesztegzár
Kétszer mondott nemet a beszervezésre, nem taníthatott többé – Beszélgetés Fekete Pállal, a megtörhetetlen forradalmárral
Ha igent mond, egyetemi katedra várja. Ha nemet, a segédmunkások, kubikosok nehéz élete. Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke nem gondolkodott akkor, amikor 1963-ban végre kiengedték a börtönből. Nem lett a kommunisták spiclije, így egészen a rendszerváltásig megfigyelt, "másodrendű" állampolgár maradt. Akit a nyolcvanas években ismét megpróbáltak börtönbe zárni. Olyan ember ő, akire mind büszkék lehetünk. Olyan hazafi, akit nem sikerült sem megvenni, sem a kínzásokkal, vegzálásokkal megtörni. Pedig Békés megyében valóságos pokol várta a forradalmárokat, olyan embertelen bánásmód, kínzások, amelyet csak a legkeményebb emberek élhettek túl.Bár a baloldal az emlékét is szeretné kitörölni, mi, magyarok a Horthy-korszakban álltunk föl a padlóról
A kommunista diktatúrában és azóta is mindent megtett és megtesz azért a baloldal (és liberális „szárnysegédje”), hogy kitörölje történelmi emlékezetünkből a Horthy-korszakot. Az érintett történészek és értelmiségiek először még összemosták az egész rendszert a fasizmussal és a nácizmussal; mostanában kicsit „enyhült” a hamisítás, és úgy festik le, mintha valamiféle történelmi zsákutca lett volna. Valójában Bethlen István vezetésével a korszak vezetői a megsemmisülés széléről hozták vissza a megcsonkított országot, olyan gazdasági és kulturális fellendüléssel, amire ma is büszkék lehetünk.Lesz világvége novemberben, az amerikai elnökválasztás után?
Malasenko lefejezett szovjet katonákról harsogott, katonái a német fasisztákat keresték – Ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikk második része következik. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert kérdezett meg 1956-ról és arra kereste a választ, miként élték át a forradalmat és a szabadságharcot. Volt, aki arról mesélt, hogyan keresték a szovjet katonák Szuezt és a német fasisztákat Magyarországon. A szovjet Malasenko a magyarok állatias kegyetlenségéről, lefejezett szovjet katonákról tódított, amit Király Béla természetesen megcáfolt. Más a budai diákok koncepciós perét szenvedte meg, amellyel Kádárék a fiatalságot igyekeztek megtörni, hallgatásra bírni. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – második rész.Én tényleg nem értem a magyar igazságszolgáltatást!
Lejáratták, antiszemitának bélyegezték, végül belehalt – Szentmihályi Szabó Péter a médiaháború áldozata lett
Stefka István médiaháborús sorozatában ezúttal korábbi munkatársára, barátjára, az író, költő Szentmihályi Szabó Péterre emlékezik. Szentmihályi Szabót 2014-ben járatták le végzetesen, miután kiderült, hogy a művelt, humanista művészt jelölték római nagykövetnek. Példátlan rágalomhadjárat indult ellene, amelynek végén visszalépett, majd súlyos beteg lett és meghalt. Szentmihályi Szabó még 1996-ban megírta a Térdre, magyar! című versét, amelyben tökéletesen leírta, hogy mi történik ezzel a néppel, ha engedi. Ezt sem bocsátották meg neki. "Nem verték le a veséjét, nem börtönözték be, nem akasztották fel. De rágalmazták, antiszemitának, szélsőjobbos provokátornak nevezték, minden mocskot, amijük csak volt, rászórtak. Rá, az igazi szabadelvűre, az igazi keresztényre, a moralistára, a megbocsátóra." Médiaháború, 17. rész.A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?
Az NKE címzetes docense, egy távoli ország tiszteletbeli konzulja az a Fodros István, aki az érinthetetlen, moszkvai hátterű, hálózati emberek prototípusa. Fodros már fiatalon a KGB fedővállalatának tartott DIVSZ protokoll-főnöke volt, később a Tájékoztatási Hivatalhoz került, és elvégezte Moszkvában a diplomáciai akadémiát. A nyolcvanas években a médiacár Siklósi Norbert bizalmasa lett, aki a Magyar Média élére ültette. A másik leányvállalatot maga Siklósi, a harmadikat egy MNVK-2.-es tiszt vezette. A Magyar Média rendezte a botrányos szépségkirálynő-választást, amelynek fiatal győztese később öngyilkos lett. Molnár Csilla halálát nem lehetett elkenni, a gátlástalan Fodrossal ekkor példát statuáltak, de Siklósi átültette egy másik leányvállalat, a német-magyar Autoimpex élére, ahonnan az újabb botrányok után elküldték. Már a következő évben (!). Közben még megpróbálta magának kiutaltatni Füst Milán egykori lakását. Fodrost a rendszerváltozás idején a Reformban nyíltan összehozták a KGB-vel (amit ő tagadott), abban az interjúban nyíltan a "posztkommunista Omerta" megszegésével fenyegetőzött, majd pletykalapokat indított (Pszt!), később a Diplomata és Hekus magazinokat. Utóbbiak ma is hozzá tartoznak, nyáron is bizakodó vezércikket közölt. Egy elképesztő pályafutás, amely bemutatja, hogyan mentették át magukat a Fodroshoz hasonló alakok.Túlélni a kommunisták poklát – Életút-interjú Fekete Pállal, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökével
Fekete Pál író, tanár, forradalmár 93 esztendős. Székely édesapja megjárta a Gulágot, így arra tanította fiát, óvakodjon a kommunistáktól, és bármi történjen, őrizze meg magyarságát, emberi tartását. Így is történt. A népszerű tanár 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke lett, sokat tett azért, hogy azon a vidéken elmaradjon a nagyobb vérontás. 1957-ben letartóztatták, és egészen 1963-ig Kádárék börtöneiben raboskodott, ahol rendszeresen kínozták. Kiszabadulása idején be akarták szervezni, egyetemi katedrával kecsegtették, de ő nemet mondott. Ennek megfelelően soha többé nem taníthatott, segédmunkásként, kubikosként dolgozott. Állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila életút-beszélgetést készített az idős forradalmárral, ennek első részében a letartóztatásig követjük a megtörhetetlen férfi történetét.Az Index "halála"
A „Zsebibaba-jelenség”, avagy így nyer teret a pornográfia a tinik kedvenc platformjain
Napjainkban egyre átláthatatlanabbak a különféle közösségi oldalak, a tonnaszámra termelődő posztokat, „storykat” szinte lehetetlen követni, nagyon nehéz dolga van annak a szülőnek, aki lépést szeretne tartani gyermekével. Ez talán csak akkor sikerülhetne, ha a trendi közösségi platformoknak ők is aktív felhasználóivá válnának. Azonban ez közel sem egyszerű számukra, már a Facebook használatát is komoly nehézségek árán sikerült megtanulniuk, ami után viszont már a fiatalok menekültek el a közösségi oldalról. Ma már egyértelmű, hogy facebookozni bizony boomer dolognak számít. Az úgynevezett trendi oldalakon, mint például az Instagramon vagy a TikTokon azonban elvétve vannak fent az idősebb generáció tagjai, így a gyerekek gyakorlatilag azt csinálhatnak a privát fiókokon, amihez kedvük van, azt követnek, akit akarnak. Ez azonban nem feltétlenül van jó hatással rájuk. Vigyázat, felkavaró tartalom!És a Népszavában már mentegetik a pedofíleket!
Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?
Antall József megbízott Göncz Árpádban és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és az MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos "patkánynak" nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. (16. rész, Göncz árulása. )Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és "elfelejtett" apósa, Boldizsár Iván
Sokan ragaszkodtak Bors Jenőhöz, a Hanglemezgyár vezetőjéhez azután, hogy a rendszerváltást követően elküldték az állami cég éléről. Koncz Zsuzsa minden megszólalásában kifejtette, mennyire közel áll hozzá és ennek ismerjük az okát. Az énekesnő lemezei sorra megjelentek a Kádár-diktatúrában, a hatvanas évek végétől következetesen felépítették, szabadon utazhatott, a tévében, a nyomtatott sajtóban rengeteget reklámozták, és ezt meg is hálálta. Bár nem szívesen beszél róla, apósa, Boldizsár Iván a rezsim befolyásos kultúrdiplomatája volt. Rákosiék, majd Kádárék fontos embere, aki a hálózathoz tartozott. Nyilvánvaló, hogy a házasságnak is kulcsszerepe volt abban, hogy megnyílt az énekesnő előtt az összes ajtó. Ennél is beszédesebb, hogy Koncz Zsuzsa még a nyolcvanas évek elején- közepén is kiállt a rezsim mellett. Tagja volt az Országos Béketanácsnak, fel is szólalt a kommunisták gyűlésén. A Béketanács elnökhelyettese ekkor is Boldizsár Iván volt. Az énekesnő a mai rendszert diktatúrához hasonlítja, de talán már elfelejtette, hogy milyen sokat köszönhetett a valódinak.Symmachus él – Tíz éve halt meg Molnár Tamás konzervatív filozófus
Más ideológiákkal szemben a liberalizmus azzal az előnnyel rendelkezik, hogy nem ideológiának, hanem a normális létezésnek tünteti fel magát – mutat rá az elmúlt évszázad nagy politikai blöffjére a magyar származású Molnár Tamás, a Liberális hegemónia című írásában. Thomas Steven Molnar – ahogy a világon ismerik és olvassák tucatnyi nyelven esszéit – a magyar akadémiai gondolkodás ellenséges érzülete miatt idehaza kevésbé közismert. „Ókonzervatív karanténba” zárták, avíttnak bélyegezték óriási életművét. Mert itthon csak liberális lehet a filozófus. Mintha a liberalizmus nem csupán egy lenne a versenyző eszmék közül, melynek megvalósulása ráadásul a jelenlegi globális váláság egyik eredője.A gender-elmélet hatása Dobrev Klára férfiasságára
Zsiga Csaba 7 nap alatt "körbetekerte" az országot
A koronavírus-járvány miatt feltehetően többen választják az itthoni nyaralást, mivel a külföldi utazás meglehetősen bizonytalan, könnyen két hét karantént kockáztathat az ember. Magyarországon pedig van mit meglátogatni, rengeteg csodálatos hely, műemlék található az ország legeldugottabb zugaiban is, egy élet sem elég hozzá, hogy mindenhová eljusson az ember. A fonyódi illetőségű Zsiga Csabának olyan szerencséje volt, hogy 7 nap alatt "szinte mindent" szemügyre vehetett néhány pillanatra. A 2000 kilométeres túra csodálatos Magyarországunk lehető legtöbb nevezetességét kívánta sorra venni egy rövid hét alatt. A túra támogatója és "hírverője" a Bringázás.hu portál volt.Vágó István „kávézott” és fülelt – Stefka Istvánék '93-ban még nem sejthették, mit keresett a titkárságukon (Médiaháború, 15. rész)
Harc a koncért, a velőscsontért – folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Mit keresett Vágó István 1993-ban Stefka Istvánék titkárságán? Állítása szerint kávézni járt be, mert az olyan finom volt. Mégis különös, hogy a "kvízmester", aki addig nem tűnt fel ott, csak azután kezdett odajárni miután a jobboldali tévések vették birtokba a szerkesztőséget. Mit hallgatott ki, milyen információkat gyűjtött össze? Ki tudja. Akkor még senki sem sejtette, hogy sok-sok évvel később Gyurcsány Ferenc egyik leghűségesebb embere, a DK egyik arca lesz. Médiaháború, 15. rész.Amikor a kommunista Sebes Gusztáv kirakta az Aranycsapatból a Gulágot megjárt Raduly Józsefet
Hat és fél évet raboskodott a Gulágon Raduly József, aki 24 évesen szabadult a szovjetek karmaiból. Már az is nagy dolog, hogy túlélte, de az, hogy utána válogatott futballista lett, mindent elárul jelleméről, akaraterejéről és tehetségéről, hiszen talán legfontosabb éveiben volt rab. Formába lendülve gyerekkora kedvenc csapatába, a Fradiba szeretett volna igazolni, de ezt a klub párttitkára megvétózta. Végül a legendás edző, az erdélyi Baróti Lajos segített neki, ő vitte a Vasashoz. Raduly közismerten nemzeti érzelmű, hívő ember volt, de a baloldali klub így is befogadta, második családja lett. Nem mindenki volt ilyen kegyes hozzá, 93 évesen már nem kertelt, kimondta a PS-nek, hogy Sebes Gusztáv gyakorlatilag elüldözte a válogatottból. Két meccs után a kommunista edző, akit a rezsim rakott a világ legjobb csapatának az élére, azért küldte el Radulyt, mert 18 éves kora előtt erőszakkal besorozták a Hunyadi páncélosokhoz, amely az SS alá került. Sebes nem is szólította a nevén, csak annyit kiáltott, „Hé, Hunyadi, jöjjön ide”. Raduly József ezt is feldolgozta. Egy megtörhetetlen sportember története – második rész.Antiszemita tendenciák a baloldali sajtóban?
Dr. Mártonffy Balázs az amerikai helyzetről: a washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni (PS-interjú!)
A John McCain-díjjal kitüntetett Dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a Pesti Srácoknak adott interjújában értékelte az amerikai belpolitika alakulását, az Amerika-szakértővel beszéltünk a Black Lives Matter-ről, a koronavírusról és arról, mi lesz akkor, ha minden nehezítés ellenére Donald Trump képes újrázni és újabb négy évre ő lesz az Egyesült Államok elnöke. A szakértő azon a véleményen van, hogy Trump nem jön ki abból győztesen, ha a mostani helyzet megmarad. Az Egyesült Államokban kétévente újraválasztják a 435 képviselős alsóházat és a 100 képviselős szenátus egyharmadát, ha a Black Lives Matter által gerjesztett rendkívüli állapot kitart ősz végéig, akkor nemcsak az elnökválasztás kimenetelét határozná meg, de nagyon sok biztos befutónak tűnő képviselőjelölt is elvesztheti az állását, újraválasztását. A washingtoni vezetésnek lépnie kell, nem szabad ezeket a rendkívüli állapotokat novemberig engedni – mondta lapunknak Dr. Mártonffy Balázs. (PS-interjú!)„Földes Gábor színész-barátomat egyszerűen kivégezték!” – Sinkovits Imre és ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikket közlünk most le. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert megkérdezett 1956-ról. Arra kereste a választ, hogyan élték át a forradalmat és a szabadságharcot? Volt, akinek fiatal lányként egy szimpatikus fiatalember alakja maradt meg örökké, más a sortüzet és a szélben szálló szőrmedarabokat nem tudja elfelejteni. Sinkovits Imre színészlegendánk barátjára, Földes Gáborra emlékezett, akit aljas módszerrel, hazugságokra építve végeztek ki. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – első rész.Sorosék, a termeszek – Már 1992-ben pontosan felismerték a Nyílt Társadalom valódi célját
A 14. résszel folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. Most felbukkan egy régi-új ismerős, az akkor még ereje teljében lévő Soros György, aki a Nyílt Társadalom álarca mögött már a nyolcvanas évektől elkezdte bomlasztását. 1992-ben az MDF-s Zacsek Gyula írt a Soros-féle hálózatról egy tényfeltáró cikket, ami után természetesen azonnal „antiszemita” lett. Ez akkor még így működött. „...Ugyanolyan megtévesztett voltam Soros ügyben, mint a nemzet nagy része – írta. – Azt hittem, hogy egy önzetlen magyar emberből kifolyik a töméntelen hazaszeretet, és hordja zsákszámra a szegény magyaroknak a pénzét. Most már tudom, hogy az ajándék számláját mindig behajtja...” Zacsek azt is felfedezte, hogy Soros egyetemének tanszékvezetője, Hanák Péter saját magával kötött szerződést (mint az ELTE professzora). Hanákról később éppen a PS írta meg, hogy ügynök volt, aki arra is hajlandó volt, hogy átkutassa „ellenfele”, Kosáry Domokos fiókját. Ilyen velejéig romlott, kommunista, posztkommunista, szél-liberális alakokkal volt tele Soros Alapítványa már akkor is.Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt
Tizenötmillió dolláros üzlettől esett el a hanglemezgyáras Bors Jenő akkor, amikor az Antall-kormány 1990 nyarán leváltatta. Landler Jenő Moszkvában született, külkeres unokájáért kiálltak az általa támogatott zenészek, mások mellett Bródy, Koncz és Presser, valamint az a Kocsis Zoltán, aki egyenesen diktatórikus döntést emlegetett. A magát már átmentettnek tekintő Borsnak fájhatott a pofon, éppen akkor készült összeállni a világhírű EMI-vel, a létrehozott céget ő vezette volna. Végül így is történt: az egykori cenzor az amerikás-magyar bankárral, Róna Péterrel közös kiadót alapított, amely valóban összeállt az EMI-vel. Első két lemezszerződését régi harcostársával, Koncz Zsuzsával és régi "ellenfelével", Nagy Feróval írta alá. Kutatásunk során az is kiderült, hogy Kocsis sem véletlenül állt ki annyi cikkben Bors mellett, ő is beszállt a cégbe. Bár Bors szerint a Hanglemezgyárat sikeresen vezette, valójában százmilliós veszteséget halmoztak fel a segítségével. Galla Miklós akkor bátor cikkben támadta Bors Jenőéket, röviden felsorolva, hogy hány karriert tettek tönkre, és mennyire csak a saját zsebüket nézték végig. Bors válasza aljas és cinikus volt: leantiszemizta az amúgy szintén zsidó származású előadót.Ajánljuk még































