Vezércikk
Mi állhat a pénzmosás gyanújának hátterében?
Sokan, sok mindent elmondtak Karácsony Gergely 500 milliós finanszírozási botrányáról. Van azonban két továbbra is égető kérdés: ha olyannyira átlátható volt Karácsony kampányköltése, mint, ahogy próbálja beállítani, akkor miért nem közvetlenül, transzparens módon utalták át a Karácsonynak szánt támogatást? Miért kellett azt készpénzben bankba vinni? Emiatt sokan beszélnek arról, hogy előfordulhat, hogy bűncselekményből származó pénzek kerülhettek a 99 Mozgalomhoz. Süllyedő jelen
Van abban valami, ahogyan az ember halad a korral, egyre inkább érti meg a múltat. Kétszáz évvel ezelőtt Berzsenyi Dánieléket, Kisfaludy Sándorékat, Kölcsey Ferencéket – és sorolhatnánk tovább a nagy magyar reformkori elődeinket – ugyanazok a kérdések foglalkoztatták őket, mint ma bennünket: a megmaradás, a nemzeti függetlenség, az összetartozás, a közös múlt, a közös sors, a magyar nyelv ápolása, a haza fennmaradásának kérdése az örökös ellenséges környezetben. Lenin szellemét viszik Jámbor Andrásék a parlamentbe – ezzel együtt az erőszakot a közéletbe
Nem görögdinnye, kívül mégis zöld, belül pedig piros – mi az? Párbeszéd – A Zöldek Pártja. Ugyan nem egy valódi szervezetről, csupán egy fővárosi médiaattrakcióról beszélünk, és már Karácsony Gergely sem igényli a háttértámogatását (aki egyébként is rég lemondott az elnöki pozícióról), mégis frakciójuk van. Ahol ott ül Jámbor András, aki egy tőrölmetszett kommunista szervezet, a Lenin újságjáról elnevezett Szikra Mozgalom vezetője. A szivárványkoalíció legvörösebb spektruma, amely évek óta reklámozza az Antifa mozgalmat, s amelynek „hála” Magyarországon is megjelent a szélsőbalos terror a főváros utcáin. Most meg kiderült, hogy tagságuk egy része randa pedofil botrányban is érintett lehet. Mikor fog végre elhatárolódni a hazai, kívülről irányított baloldal és a párbeszéd az alávaló, gyermekbántalmazó kommunistáktól? Francia módi
Lassan húsz éve kötünk fogadásokat arra, hogy a francia vagy a német társadalom omlik-e előbb össze. A demográfiai és etnikai okokból bekövetkező összeomlás ugyanis szükségszerű, ha bizonyos feltételek fennállnak, csak ez lassú folyamat, amit a felgyorsított történetekhez szokott nyugati ember állandóságnak érzékel. A politika Machiavelli és nem Montesquieu
Sokan, újra és újra elmondják, hogy valójában nem szabad örülni annak, ha nagyon erőtlen egy ellenzék egy adott országban, hiszen - teszik hozzá -,az a mindenkori hatalomnak is jó, ha megfelelően körülhatárolt, komolyan vehető ellenőrzés van fölötte. És én nem tagadom, hogy Montesquieu világában, a formák és ideák által határolt valóságban, egy elképzelt, mondhatni, a létező világok legjobbikában - nem is szabadon Voltaire és Candide után -, ennek lehet is realitásalapja. Dráma helyett hatékonyság kell – 1116 éves a pozsonyi csata
Sokáig nem is tudott róla a közvélemény, ami nyilván a magyar történelem sikereit, eredményeit mindig kisebbíteni igyekvő marxista történettudomány sara. Aztán amikor kiderült a csata híre a nyilvánosság számára, akkor átbillent a mérleg a másik oldalra, és nagy legendaépítés kezdődött körülötte. Ez utóbbiban nem nehéz észrevenni az elmúlt ötszáz év katonai vereségeit ellensúlyozandó pótcselekvést, illetve azt, hogy a vereségek közepette megszoktuk a drámai körítést, mert úgy könnyebb elviselni a kudarcokat. A győzelmekhez viszont nincs szükség ilyesmire.
Nagyon gáz: a Titanic-expedíció halottai „falaztak” Joe Bidennek?
Lehet, hogy van, aki soha még egy hangot sem hallott Joe Biden amerikai elnök fia, Hunter Biden zűrös, drogos-kurvás és korrupciós ügyeiről, és arról, hogy az utóbbiakban a fater is bőven érintett lehet? Simán előfordulhat – és ehhez még csak barlangban sem kellett élni az elmúlt két évben. Elég volt, ha valaki csak a baloldali sajtót olvassa. Öt pontban Karácsony botrányáról
Nagyon csúnya történet van kibontakozóban Karácsony Gergely körül. A Nemzeti Információs Központ múlt hétfőn titkosítás alól feloldott jelentése alapján nagyon úgy fest, hogy Karácsony 506 millió forintnyi készpénzben a bankba bevitt „támogatásokból” finanszírozta a tavalyelőtti kampányát. Eltakarítani az összes szemetet! Lefegyverezni az ellenforradalmat!
A szovjetek körülbelül ezt gondolták rólunk. Mi magyarok, szemetek voltunk. Ezt a kijelentést 1956. november 2-án mondta Ivan Szerov, a KGB elnöke, a szovjet KB elnökségének ülésén, Hruscsov pártfőtitkár előtt. Úgy gondolom, semmi sem marad titokban, egyszer minden kiderül. A nemrégiben megjelent A bőrönd titkai, Szerov tábornok titkos naplójának és feljegyzéseinek csaknem ezer oldalas könyve (Időjel Kiadó, 2023) feltárja azokat a dokumentumokat, amelyek megmutatják, hogy kik árulták el Magyarországot, és azt is, hogy a magyar kommunisták önerőből soha nem jutottak volna hatalomra – se Rákosi, se Kádár – a szovjet fegyverek, a szovjet katonai megszállás nélkül. Nem polgárháború ez, hanem a nagyvárosok kollektív öngyűlölete, ostobasága és önpusztítása
A Twitterre felpakolt videók alapján a francia városokat önfeledten szétverő és kifosztó csőcselék egy jelentős részét bizony a bennszülöttek adják. Élvezettel szarnak oda, ahonnan esznek. Így ment ez arrafelé már ‘68-ban is. Az úgynevezett migránsbűnözés nem ok, hanem okozat, a vége pedig a városi ökoszisztéma összeomlása lesz. Karácsony, aki ott sem volt, mégis mindenkit becsapott
A főpolgármester sosincs jelen. Mindig máshová készül, semmit nem fejez be. Doktori iskola, nyelvvizsga, Medián, Zugló, miniszterelnök-jelöltség. És késik. Reggeli munkamegbeszélés, Lánchíd, metrófelújítás. De van, amikor saját állítása szerint ott sem volt. Párbeszéd, 99 mozgalom, mikroadományok, külföldi támogatások. És végül van olyan is, ahol elvileg ott van, mégsem látszik, hogy mit csinál. Főváros. A háta mögött pedig egyre többen súgnak össze: ez az ember mindenkit átver. A függetlenobjektív propaganda nem tűr meg mást önmagán kívül
Réz András nem egy indoktrinált bolond, aki az egész világot, és főleg benne a saját életét is csak az Egyetlen Érvényes Ideológia szemüvegén át hajlandó nézni. Ennél is fontosabb, hogy nem önsorsrontó, hiszen a jelek szerint nem hajlandó rosszul érezni magát az egyetlen leélhető életében pusztán amiatt, hogy Orbán Viktor a miniszterelnök. Ezeken pedig annyira kiakadt Veiszer Alinda, hogy a saját szerepköréből kivetkőzve nekiállt győzködni a beszélgető műsorába meghívott vendégét, hogy rosszul gondolkodik a világról. Amikor a szólás- és véleményszabadságot meg sokszínűséget hirdető progresszió szembesül vele, hogy több szín van a világban, mint amennyit ő engedélyezni kíván, akkor hirtelen jön a kizárólagosság követelése meg a diktatórikus hangnem. És ez a progresszió képviselőin kívül mindenkinek feltűnik.
Karácsony még soha nem volt ennyire megviselt
Egyszerűen ma már nincs szenzációértéke annak, ha egy balos politikusról kiderül, hogy finoman szólva is megkérdőjelezhető pénzügyi machinációk kereszttüzébe került. Ezt én még pár évvel ezelőtt sem gondoltam volna, de gyakorlatilag a saját, mindig bevethető médiájuk annyira jól dolgozott, hogy híveik jelentős részével sikerült elhitetni: ez bizony a normális mindennapok része. Hát pénzt kapunk azért, hogy bizonyos érdekeket képviselünk, mi olyan lehetetlen van ebben? Ti akkor is sokkal rosszabbak vagytok, be-be-be! Számít még bármi, vagy annak az ellentéte? Ugyan, dehogy!
Igazából tökmindegy, írogatunk-e itt Magyarországon cikkeket Bidenről meg Amerikáról, mert ezen végképp nem múlik semmi. A 444-nél és a többi CIA-közlönynél még nem jöttek rá erre, mert kampányidőszakban tucatjával öntik a Demokrata Párt propagandáját, pedig Magyarországon egyetlen halott amerikai állampolgár sem él, úgyhogy innen minden igyekezet ellenére se nagyon fog szavazatokat kapni a hősük. Az viszont mégiscsak figyelemre méltó, hogy a világ legerősebb országában, ahol közmondásos volt, hogy nem választanak elnökké elesett, gyenge embert, átment, és évek óta simán átmegy, hogy ez a szerencsétlen marionettbábu az első számú döntéshozó – állítólag. Semmit se higgyünk el a médiában!
És írom mindezt a médiában. Ironikus, mi? Nyilván nem arról van szó, hogy mindig, mindenki, mindenhol hazudik. Mi itt, a PestiSrácoknál – és természetesen az egész magyar jobboldalon – az igazságra és a valóságra törekszünk. Azért írom le mindkettőt külön, mert nem ugyanazok. Az igazság szubjektív fogalom, értékválasztás – legalábbis részben. Valakinek lehet igaza... és valaki másnak is lehet igaza, aki vitában áll vele. Valóság viszont csak egy van. És aztán ahogy azt értelmezzük, abból is születhetnek különböző igazságok. Volt nálam 917 695 euró készpénzben, gondoltam, odaadom a Gergőéknek
Szegény Eva Kaili meg nem találja a bőröndjét. Ezen az alapon minden baloldali politikus ártatlan, akinél találnak egy dézsa eurót. Mikroadományokból származó pénz van náluk és éppen mennek befizetni a bankba. Jó ezt hallani, hogy annyira jól mennek a dolgok, hogy 50-100 ezer euró mikroadománynak minősül. Én azt hittem, hogy a mikroadomány 5-10 euró. A politikát felkészületlenül érte Prigozsin puccskísérlete, ezért az elemzők magukra maradtak és jó munkát végeztek
Egy ideális világban a biztonságpolitikai elemzés nem a politika folytatása lenne más eszközökkel (copyright: Robert C. Castel), csak hát nem egy ideális világban élünk. De volt egy jó hétvégénk, amikor a jó idő és a hálás társadalom bőkezűsége miatt messze földön nyaraló politikusok nem rendeltek szakvéleményt, az elemzők pedig végre a hivatásuknak élhettek. Hol a pénz, Ursula?
Tuti, hogy a brüsszeliták eltapsolták a Magyarországnak jogosan járó eurómilliókat, így a magyar pedagógusok helyett az ukrán katonai közigazgatásban dolgozók fizetése emelkedett. Ahogy a helyreállítási alap, aminek teljes összegét egyetlen tagország sem kapta meg, szintén elégett a fronton. Az Európai Unió – köszönhetően az önsorsrontó háborús pszichózisnak és az Egyesült Államok követelésének – elköltötte a közös pénzünket. A kérdés már csak az, hogy miként fogják mindezt megideologizálni? Mert, ha még ma nem is kell egyenes választ adniuk, egyszer fejükre fog borulni a bili. El kellene már mennie egy hosszabb pihenőre az ellenzéknek
Rendszeresen elő szoktak jönni mindenféle értelmiségiek azzal, hogy nem teszünk gesztusokat az ellenzéknek. Teljesen felesleges visszakérdezni, hogy a magyar liberálisok, kommunisták és a közös hálózatuk mikor is tett bármiféle "gesztust" a magyar jobboldalnak, vagy akár a magyar nemzetnek, akár csak annak lakossági minőségében is. Ha itt diktatúra volna, az árulók nem pont szabadon hazudoznának
Nehéz, szomorú sors az árulóké, és nem véletlen, hogy a világ összes szervezete – legyenek azok legálisak vagy éppen illegálisak – mindenkoron őket büntette a leginkább példát statuáló módon. Megvannak ennek sajátságos okai. Egyfelől az, aki a sajátjait árulja el, szúrja hátba és szolgáltatja ki bizonyos mértékben az ellenségnek – ha nem is úgy, mint Ephialtész vagy Hegedüs (sic!) hadnagy –, az önjogán a kiszabható legszigorúbb büntetést érdemli. El innen, minél messzebbre a diktatúrából!
És akkor megvették a Librit. Ezzel olyan vörös vonalat léptek át, ami már tűrhetetlen Európában, 2023-ban. A migráció és az LMBTQ összefügg? Avagy: mit művelnek a gyerekekkel?
Rémisztő dolog történt a kanadai iskolákban, de talán feltűnt végre egy komoly reménysugár is az egész nyugati világot elborító sötétség közepette. És sok mindent megérthetünk az esetből... Kanada újabb lépést tett a totális orwellizmus útján. Orwell regénye, az 1984 egy disztópikus jövőről szól, ahol az állam totális kontrollt gyakorol az emberek fölött. Nem csak a cselekedeteiket, viselkedésüket, de a beszédjüket, gondolataikat is ellenőrzi. És ennek a totalitárius rendszernek része az is, hogy a szülőktől elveszik a gyerekeket, és helyettük az állam neveli őket. Ideje végleg leszámolni a kolonializmussal!
Könnyes szemmel olvassuk, amikor valamelyik hegycsúcs Kanada és az Egyesült Államok határvidékén visszakapja eredeti indián, vagyis inkább bennszülött amerikai nevét. Egészen meghatódunk, amikor hírét vesszük, hogy a British Museum úgy dönt, visszaad pár műkincset Egyiptomnak, amit korábban megőrzésre átvettek (elloptak). Egyetértően és hevesen bólogatunk, amikor Dnyipro és Kijiv visszakapja eredeti, ősi módon lüktető nevét, végleg leszámolva az orosz kolonializmus erőszakos térhódításával. De a munkát be kell fejezni, a nyugati világból maradéktalanul ki kell takarítanunk a kolonializmust! A Hálózat ízlésének nem lehet megfelelni
Mi lehet a baj Kertész Imrével, és főleg a kormánnyal, amely egy intézetnyi pénzt és erőforrást fektetett az íróba, néhány évvel a halála után? A kormánnyal – a baloldali szemlélő számára – nyilván úgy általában minden is; akár van Kertész Imre Intézet, akár nincs, akár van az intézeten sapka, akár nincs, az rossz. Na, de Nobel-díjas írónkkal is lehet ám baj: például az, hogy a fasizmust és a kommunizmust is határozottan elutasította. Ugyanez nem mondható el Vámos Miklósról, akinek azzal szemben támadtak kifogásai, hogy az állam magára vállalta Kertész szellemi örökségének fenntartását, terjesztését. Az ügy mérlege tulajdonképpen máris pozitív, hiszen Vámos ízelítőt adott a kommunista átváltozóművészek csúsztatásaiból, ráadásul reflexből felmondta a jól ismert SZDSZ-es propagandát is.